185001. lajstromszámú szabadalom • Eljárás gyógyászatilag aktív amino-alkil-furán-származékok előállítására

1 2 jelentése =NCN, ïNNCk vagy CHNCK csoport, R3 jelentése hidrogénatom, vagy mell]-csőport, X jelentése kénatom vagy metilén-csoport, n értéke 1, m értéke 2. Különösen előnyös (I) általános képletü vegyüle­­tek az alábbiak: N-(2-(5 -/Di me til-a mino/-metil-2-furil-metiltio)-etil)­-N’-metil-tiokarbamid, N-Ciano-N ’-(2-(5-/dimetil-amino/-metil-2-furil-meti]­­tio)-etil)-N”-metil-guanidin, N-(2-(5-Dime til-a mino/-metil-2-furil-metiltio)-etil)-N’ -metil-2-nitro-1,1-etilén-diamin, N-Ciano-N’-(2-(5-/metil-amino/-metil-2-furil-metiltio)­­-etil)-N’,-metil-guanidin, N-(2-(5-/Dietil-amino/-metil-2-furil-metiltio)-etil)-N, -metil-2-nitro-1,1-etilén-diamin, N-(2-(5-/Dimetil-amino/-metil-2-furil-metiltio)-etil)­­-N ’-/2 -metoxi-et il/-2-ni tro-1,1 -etilén -diamin, N-(2-(5-/Dime til-a mino/-metil-2-furil-metiltio)-etil)-N’­­-nietil-2-nitro-l ,1 -etilén-diamin, N-(3--(5-/Dimetil-amino/-metil-2-furiltio)-propil)-N’­­-met il-2-nitro-l ,1 -e tilén-diamin, N-(2-(5-/Etil-metil-amino/-metil-2-furil-metiltio)-etil)­­-N’-metil-2-nitro-l ,1-etilén-diamin, N-(2-(5-/Dimetil-amino/-metil-2-furil-metiltio)-etil)­­-N’-nitro-guanidin, N--(2-j[5-/Dimetil-amino/-metil-2-furil-metütio)-etil)­­-N -me tán-szulfonil-N’,-metil-guanidin, N--(4-(5-/Dimetil-amino/-metil-2-furiÍ)-butil)--N’-metil­­-tiokarbamid, N-Benzol-szulfonil-N’~(2-(5-/dimetil-amino/-metil-2- -furil-me tiltio)-e til)—N ”-metil-guan i din, N-(5-(5-/Dime til-amin o/-rnetil-2-furil)-pentil)-N'­­•metil-2-nitro-1,1-etilén-diamin, N-Ciano-N’--(5-(5-/dimetil-amino/-metil-2-furH)-pen­­til)-N ’-metil-guanidin, N-(4-( 5-I Di me til -a min o/-metil-2-furil)-butil)-N ’-metil­­-2-nitro-1,1-etilén-diamin, N-Ciano-N ’-(4 -(5 -/di me til-a mino/-metil-2 -furil)-butil)­­-N ’’-metil-guanidin, N- 2-(5-(3-/dimetil-amino/-propil)-2-furanil-metiltio)­­-etil -N’-metil-2-nitro-1,1 -etén-diamin, N- 2-(5-(2-/Dimetil-amino/-etil)-amino-metll-2-furanil­­-metiltio)-etil -N’-metil-2-nitro-1,1-etilén-diamin. Az (1) átalános képletű vegyületeket gyógyásza­­tilag alkalmas savaddiciós sókká alakíthatjuk. A sav­­addiciós sók szervetlen vagy szerves savakkal képe­zett sók lehetnek, például hidroklorid, hidrobromi­­dok vagy szulfátok. Különösen előnyös szerves sók az alifás mono- vagy dikarbonsavakkal képezett sók, például az acetátok, maleátok vagy fumarátok. Az (I) általános képletű vegyületek hidrátokká is alakíthatók. A találmány az (I) általános képletű vegyületek N-oxidjainak előállítására is kiterjed, ahol Rj és R^ jelentése hidrogénatomtól eltérő. Az (I) általános képletű vegyületeket orálisan, helyileg, parenterálisan vagy kúp formájában adhatjuk be a betegeknek, előnyösen az orális úton történő beadást alkalmazzuk. A vegyületeket bázis vagy gyó­­gyászatilag elfogadható savaddiciós só formájában adhatjuk be. Általában az (I) általános képletű ve­gyületeket vagy sóikat a gyógyszerkészítésben szo­kásos vívőanyagokkal, önmagában ismert módon gyógy szerkészítménnyé alakítjuk. A találmány szerinti vegyületeket más aktív komponensekkel, például kívánt esetben — ismert antihisztainokkal együtt adhatjuk be. Orális beadásra elsősorban kapszulákat vagy tablettákat alkalmazunk, amelyek nyújtott hatású tabletták lehetnek. A gyógy­szerkészítmény lehet például drazsé vagy szirup is. Helyileg előnyösen kenőcsök, oldatok, krémek, porok vagy aeroszolok formájában alkalmazhatjuk a vegyületeket. Orális beadásnál a szokásos napi dózis 0,1 -1,2 g. célszerűen 20-200 mg hatóanyagot tartalmazó, egységnyi dózisú gyógyszerkészítmények alkalmazá­sával. A nyújtott hatású tablettából célszerűen napi két vagy három alkalommal kell bevenni. A parenterális beadás meghatározott időközökben történő befecskendezéssel vagy folyamatos infúzió­val történhet. A befecskendezhető oldat általában 10-100 mg/ml hatóanyagot tartalmaz. Helyi kezeléshez aeroszolt, kenőcsöt, krémet vagy oldatot használhatunk. Ezek a gyógyszerkészítmé­nyek általában az összmennyiségre számított 1,5— 2 súly% hatóanyagot tartalmaznak. Az (I) általános képletű vegyületeket valamely (II) általános képletű primer-aminból kiindulva állít­hatjuk elő, ahol Rj, R^, Alk, n, X és m jelentése a fenti, amelyet egy olyan vegyülettel reagáltatunk, amely az (1) általános képletű csoport bevitelére al­kalmas, ahol Rj és Y jelentése a fenti. A (II) általá­nos képletű amint szabad bázis vagy gyenge savval, például ecetsavval képezett só formájában alkalmaz­hatjuk. Az (1) általános képletű csoport bevitelére alkalmas vegyületek az RjNCO általános képletű izocianátok, az RjNCS általános képletű izotiocia­­nátok, vagy a (2) vagy (3) általános képletű vegyüle­tek, ahol Rj és R^ jelentése a fenti, P jelentése lehasítható csoport. Az izocianáttal vagy az izotiocianáttal a reakciót olyan módon hajthatjuk végre, hogy az amint és az izocianátot vagy az amint és az izotiocianátot oldó­szer, például acetonitril jelenlétében állni hagyjuk. A (II) általános képletű primer-amin és a (2) vagy (3) általános képletű reagensek reakcióját úgy végezzük, hogy a reakciókomponenseket magasabb hőmérsékleten, például 100-120°C-on megömleszt­­jük. A (II) általános képletű amin és a (2) általános képletű reagens reakciója oldószeres, például aceto­nitriles közegben is lejátszódhat, magasabb hőmér­sékleten, ezüstnitrát jelenlétében. Úgy is eljárhatunk, hogy a (II) általános képletü amint és a (3) általános képletű vegyületet vizes oldatban szobahőmérsékleten keverjük. Abban az esetben, ha Rj jelentése hidrogénatom, reagensként alkálifémcianáfot és -tiocianátot alkal­mazunk. A (2) és (3) általános képletben P, amelynek a je­lentése lehasítható csoport, például halogénatomot, tiometil-, 3,5-dimetil-pirazolil- vagy alkoxi-csoportot, célszerűen pedig metiltio-csoprtot jelenthet. Az (1) általános képletü csoportot úgy is bevihet­jük a (II) általános képletű vegyületbe, hogy ez utóbbit valamely (4) vagy (5) általános képletű ve­gyülettel reagáltatjuk, ahol R$, R^ és P jelentése a fenti. A reakciót oldószeres, példám éteres vagy ace­tonitriles közegben végezhetjük, környezeti hőmér­séklet és az oldat forráspontja közötti hőmérsékle­ten. A reakcióval a (III) általános képletű közbenső 185 001 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom