184989. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 2-(4-/difenil-metil/-piperazinil)-ecetsav-származékok előállítására

3 184989 4 V. P ( I I A találmány tárgya eljárás új 2-[4-(difenil-metil)-l­­-piperazinilj-ecetsav-származékok, amidjaik és nem­toxikus, gyógyászatilag elfogadható sóik előállítására. A találmány kiterjed az ezeket a vegyületeket hatóanyag­ként tartalmazó gyógyszerkészítmények előállítására is. A találmány szerinti új vegyületek az (I) általános képlettel foglalhatók össze. A képletben Y jelentése hidroxilcsoport vagy egy —NH2 csoport ; X hidrogénatom, halogénatom, egyenes vagy elágazó szénláncú, rövidszénláncú alkoxicsoport vagy tri­­fluor-metil-csoport ; X' hidrogén- vagy halogénatomot jelent, m értéke 1 vagy 2. „Rövidszénláncú alkoxicsoport” alatt 1—4 szénato­mos, egyenes vagy elágazó szénláncú alifás alkoholok maradékát értjük. Ilyen csoport például a metoxi-, etoxi- és propoxicsoport. A halogénatom előnyösen klór- vagy fluoratom. A „nem-toxikus, gyógyászatilag elfogadható sók” ki­fejezés nemcsak az (I) általános képletű savak vagy ami­­dok gyógyászatilag elfogadható savakkal alkotott sóit, így ecetsavas, citromsavas, borkősavas, aszkorbinsavas, sósavas, bróm-hidrogén-savas, kénsavas és foszforsavas sóit jelöli, hanem az (I) általános képletű vegyületek egyéb gyógyászatilag elfogadható sóit, így fémsóit, például nátrium- vagy kálium-sóit, ammónium-sóit, amin-sóit és aminoecetsav-sóit is. Ezek a gyógyászatilag elfogadható sók az (I) általá­nos képletű vegyületekből ismert módszerekkel állítha­tók elő. A találmány szerinti vegyületek közül különösen elő­nyösek a következők : 2- {-4-[(4-klór-fenil)-fenil-metil]-1 -piperazinil }-etoxi =- - -ecetsav és dihidrokloridja ; 2-<2-{[(4-klór-fenil)-fenil-metil]-l-piperazinil}-etoxi>­­-ecetsav-káliumsó ; 2-{2-[4-(difenil-metil)-l-piperazinil]-etoxi}-ecetsav és dihidrokloridja ; 2- < 2- {4-[(4-fluor-fenil)-fenil-metil]-1 -piperazinil}­­etoxi> -ecetsav és hidrátja. Az (I) általános képletű vegyületek értékes farmako­lógiái tulajdonságokkal rendelkeznek. Különösen anti­­allergiás, antihisztamin, hörgőtágító és görcsoldó hatá­suk érdemel említést. A vegyületek további fontos jellemzője, hogy a szo­kásos antihisztamin hatású gyógyszereknél megfigyel­hető, a központi idegrendszert stimuláló vagy depresz­­sziót kiváltó másodlagos hatások e vegyületek alkalma­zása esetén minimálisak. Ezen kívül e vegyületek értékes érzéstelenítők és gyulladásgátlók és agyi és szív- és ér­rendszeri elégtelenség esetén is sikerrel alkalmazhatók. H. B. Wright és D. L. Martin [J. med. Chem. 11, 390—391 (1968)] 2-{4-[(4-klór-fenil)-fenil-metil]-l-pi­­perazinil}-acetamid [olyan (I) általános képletű vegyü­­let, amelynek képletében Y=NH2, X=p-Cl, X'=H, de m=0] hipoklorémiás hatását vizsgálta, a kapott eredmények azonban nem voltak valami biztatóak. Ezen kívül a 763 609 számú belga szabadalmi leírás szerint a 2-[4-(difenil-metil)-l-piperazinil]-acetamid [olyan (I) általános képletű vegyület, amelynek képleté­ben Y=NH2; X=X'=H, de m=0) diuretikus hatást mutat. Az említett szabadalmi leírás más hasonló acet­­amidokat is leír, amelyekben az amidcsoport nitrogén­atomja helyettesített, és amelyek különféle egyéb gyó­gyászati hatásokat mutatnak. Az általunk végrehajtott farmakológiai vizsgálatok azt mutatják, hogy ezeknek az acetamidoknak és a meg­felelő savaknak az antiallergiás, görcsoldó és antihiszta­min hatása kevéssé jelentős (lásd a farmakológiai ada­tokat). A) Előállítási eljárás I. Az (I) általános képletű amidok (Y=NH2) több eljárással is előállíthatok. 1.1. Eljárhatunk úgy, hogy (II) általános képletű 1- -(difenil-metil)-piperazin-származékokat az A reakció­­vázlatnak megfelelően (III) általános képletű omega­­-balogén-acetamidokkal reagáltatunk, ahol a képletek­ben X, X', m a fenti jelentésű és Z halogénatomot je­lent. A reagáltatást általában úgy végezzük, hogy a reak­­cióelegyet inert oldószerben néhány órán át 80—150 °C-on tartjuk. Az inert oldószer előnyösen egy alifás alkohol, alifás keton, például metil-etil-keton vagy egy aromás szénhidrogén, például toluol vagy xilol. A rea­gáltatást savakceptor, például szerves tercier bázisok, így például trietil-amin vagy szervetlen bázisok, példá­ul nátrium-karbonát jelenlétében végezzük. 1.2. Egy másik változat szerint egy (IV) általános kép­letű omega-[4-(difenil-metil)-l-piperazinil]-alkanol alká­lifém-sóját egy (V) általános képletű 2-halogén-acet­­amiddal reagáltatjuk, a B reakcióvázlatnak megfele­lően. A képletekben X, X', m a fenti jelentésű, Z halo­génatomot és Me alkálifématomot jelent. A (IV) általános képletű vegyületek alkálifém-sói és az (V) általános képletű halogén-acetamidok reagálta­­tását inert oldószerben, például toluolban, xilolban vagy dimetil-formamidban, 0 °C és a reakcióelegy visz­­szafolyatási hőmérséklete közötti hőfokon végezzük. A reakcióban használt alkálifémsók előállíthatok in situ úgy, hogy az egy alkalmas omega-[4-(difenil-me­­til)-l-piperazinil]-alkanolt egy alkálifém-hidriddel, álta­lában nátrium-hidriddel reagáltatunk, inert oldószer­ben, így toluolban, xilolban vagy dimetil-formamidban. A (IV) általános képletű alkoholok (Me=H) előállí­tását a 2 899 436 számú USA-beli szabadalmi leírás is­merteti. 1.3. Eljárhatunk úgy is, hogy ammóniát egy 2-[4-(di­­fenil-metil)-l-piperazinil]-ecetsav egy funkcionális szár­mazékával, nevezetesen halogenidjével vagy rövidszén­láncú alkil-észterével reagáltatunk, a C reakcióvázlat szerint. A képletekben X, X', m a korábban megadott jelentésű, W halogénatomot vagy egy —OR' csoportot jelent, ahol R' jelentése rövidszénláncú alkilcsoport. Halogénatomként például klór- vagy brómatom sze­repelhet, míg az alkilcsoport például metil- vagy etil­csoport lehet. Ha W halogénatomot jelent, az (I) álta­lános képletű savakat (Y=OH) állítjuk először elő a következőkben ismertetendő II. módszerrel, majd eze­ket az ilyen típusú vegyületek esetében jól ismert mód­szerekkel a megfelelő halogenidekké alakítjuk. Ezután az így kapott savhalogenideket inert oldószerben ammó­niával reagáltatjuk. Ha W —OR' csoportot jelent, először egy (VII) álta­lános képletű észtert állítunk elő a következőkben is­mertetendő módszerek egyikével. Ezután ezt az észtert inert oldószerben ammóniával reagáltatjuk, 0 °C és szobahőmérséklet közötti hőfokon. Ez a reakció katali­zátor, így például nátrium-metoxid jelenlétében is végre­hajtható. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom