184959. lajstromszámú szabadalom • Eljárás új amino-etanol-származékok előállítására
23 184959 24 4. táblázat A kísérleti anyagok hatása tengerimalac szívói izolált auriculákra Az izolált Vizsgált la általános képletü vegyület pitvarra gyakorolt . Vegyüinotrop hatás chrolet száma notrop hatás R1 R» (relatív értékek) hidrogénatom hidrogénatom (terbutalin, vonatkozási anyag) 1,0 1,0 i N,N-dimetil-N,N-dimetil-0 0 karbamoil-karbamoil-A 4. táblázatból látható, hogy az I jelzésű kísérleti 20 vegyület semmilyen chronotrop vagy inotrop hatást nem mutatott. Az I jelzésű vizsgált vegyületnek terbutalin chronotrop és inotrop hatására gyakorolt esetleges serkentő vagy gátló befolyását is tanulmányoztuk a vizsgált ve- 25 gyületnek a szervfürdőbe való adagolásával a terbutalinéhoz hasonló koncentrációban. Terbutalin chronotrop vagy inotrop hatására semmilyen serkentő vagy gátló befolyást nem észleltünk az I jelzésű vizsgált vegyület esetében. C2 In vivo vizsgálat a vizsgált vegyületek szívverésre gyakorolt hatásáról kutyákban Vizsgálati módszer öt darab 13—18 kg súlyú beagle kutyát használtunk ismételten a vizsgálatokhoz. Egy-egy kutyát hetenként legfeljebb egyszer használtunk. Az állatoktól a kísérlet előtti éjjel megvontuk a táplálékot (vizet tetszés szerint kaptak). A vizsgált vegyületet 8 ml desztillált vízben 40 oldottuk, és egy fecskendő és egy rövid cső segítségével a száj hátsó részébe juttattuk. Ezt a szájon át való beadást 8 ml vízzel való beöblítés követte. A vért az elülső lábakban lévő fővénákból vettük le- 5 szívatott csövek segítségével. Diizopropil-fluorofoszfát (DIFP) észteráz inhibitort adunk hozzá, a mintát +5 °C- on centrifugáljuk, és a terbutalin plazmában lévő menynyiség tömegfragmentográfiás analízismódszerrel határoztuk meg. A terbutalin szérum-szintje jelzi a vizsgált 10 vegyületek hörgőgörcsoldó hatását. A beadandó kísérleti anyagok mennyiségeit úgy választottuk meg, hogy ha önmagukban adtuk be, akkor az megfeleljen a kapott szérum-szinteknek és a klinikai használatban a pácienseken hatásosnak talált mennyi- 15 ségnek, azaz legalább 2 ng/ml szérumszintnek 6—8 órán át. A találmány szerinti kísérleti anyagok dózisait úgy választottuk meg, hogy a kapott terbutalin szérumszintek közelítőleg megfeleljenek az önmagában csak terbutalin adása után kapottakkal. A szívverést sztetoszkóppal állapítottuk meg (három mérés átlaga egy 5 perces időszakon belül) a vegyület beadása előtt és minden egyes vérmintavétel előtt. Vizsgálati eredmény A vizsgált vegyületeknek a kísérleti állatok szívverésére gyakorolt relatív hatását olyan diagramon ábrázoltuk, amelyen a terbutalin bizonyos szérum-koncentrációjánál mért szívverésgyorsulást vettük fel az illető terbutalin szérum-koncentráció logaritmusának függvé- 30 nyében. Csak a szívverés maximális gyorsulásánál és előtte kapott értékeket használtuk fel. Ez a módszer egy lényegében egyenes vonalból álló ábrát eredményez. Ha minden egyes vizsgált vegyületre megrajzolunk egy ilyen vonalat, akkor a vonal meredekségéből látható, hogy a 35 szívverést hogyan befolyásolja a vizsgált vegyület szérum-koncentrációja. Ebben a kísérletben a vonal meredekségét és az arányossági tényezőt vizsgáltuk a terbutalin vonatkozási anyagra és az I jelzésű vizsgált vegyületre. Az eredményeket az 5. táblázatban adjuk meg. 5. táblázat A vizsgált vegyületek befolyása a szívverésre kutyákban Vegyület száma Vizsgált ja általános képletü vegyület Vizsgált dózis tartomány (mg/kg) A megfelelő szérumkoncentráció logaritmusának függvényében fel vett szívverés gyorsulás vonal meredeksége Arányossági együttható Mérések száma R1 R‘ hidrogénatom hidrogénatom 0,01—0,1 1,04 0,9598 12 (vonatkozási anyag) i N,N-dimetil-N,N-dimetil-karbamoil-karbamoil-0,3—3 0,63 0,9324 10 Az 5. táblázatból látható, hogy az I jelzésű vizsgált vegyület viszonylag kisebb szívverés gyorsulást okoz, mint a terbutalin vonatkoztatási anyag. Értékelések a farmakológiai vizsgálatokból kapott kísérleti eredményekhez. Először megjegyzendő, hogy a találmány szerinti vegyületek hidrolizálnak szérumban és testfolyadékokban, és a terbutalin nevű vegyület keletkezik, amely utána kifejti hörgőtágító hatását. Hogy ilyen hidrolízis végbemegy, az közvetve nyíl- 65 vánvaló a közölt farmakológiai vizsgálatokból, ahol a terbutalin szérumszintjét stb. egységesen mértük. Az A kísérletből látható, hogy a találmány szerinti I jelzésű vegyület klinikailag hasznos terbutalin szérum- 60^ szintet (2 ng/ml szérum, vagy több) biztosít olyan időtartamig, ami legalább kétszerese annak az időtartamnak, amíg a terbutalin vonatkoztatási anyag megfelelő szérumszintet biztosít (16 óra vagy több, 8 órával szemben). A B1 kísérletben (hörgőtágító hatás in vitro izolált 13