184890. lajstromszámú szabadalom • Eljárás megnövelt stabilitású, antimikrobiális hatású készítmény előállítására

3 184890 4 A találmány tárgya eljárás megnövelt stabilitású, anti­­mikrobiális hatású készítmény előállítására. Közelebb­ről a találmány a D-7-[a-(4-hidroxi-6-metil-nikotin­­amido)-a-(4-hidroxi-fenil)-acetamido]-3-(l-metil­­-tetrazol-5-il-tiometil)-cef-3-em-4-karbonsav-nátrium­­sót [a továbbiakban „AJ vegyidet’’-ként fogjuk röviden említeni] és egy stabilizátort tartalmazó gyógyászati készítmény előállítására vonatkozik. Az A) vegyületről ismeretes, hogy antimikrobiális hatású. Az A) vegyidet injektálással történő beadása céljából injektálható oldatot rendszerint frissen készítenek, még­pedig úgy, hogy a porított vagy fagyasztva szárított A) vegyidetet feloldják egy alkalmas folyékony hordo­zóanyagban, például injektálásra alkalmas desztillált vízben. Megállapítható azonban, hogy az AJ vegyidet nem stabil még fagyasztva szárított formában sem és elve­szíti antimikrobiális hatását szobahőmérsékleten történő hosszabb tárolásakor vagy erőteljesebb körülmények között. Az AJ vegyületet tartalmazó gyógyászati készítmé­nyek stabilitásának javítása céljából széleskörű kuta­tást folytattunk. Kutatásaink eredményeképpen felis­mertük, hogy az AJ vegyületet tartalmazó és megnövelt stabilitású antimikrobiális készítmény állítható elő, ha az AJ vegyületnek olyan injektálható vizes oldatát vet­jük alá fagyasztva szárításnak, amelyhez előzetesen benzoesavat, nátrium-benzoátot vagy nikotinamidot adagoltunk. A találmány tehát eljárás megnövelt stabilitású, anti­mikrobiális hatású készítmény előállítására. A talál­mány értelmében lényegében úgy járunk el, hogy az A) vegyület injektálható vizes oldatához a fagyasztva szárítást megelőzően stabilizátorként benzoesavat, nát­rium-benzoátot vagy nikotinamidot adagolunk, majd a pH értékét 6 és 9 közé beállítjuk és az oldatot fagyaszt­va szárítjuk. A stabilizátor mennyisége nem korlátozható adott koncentrációértékek közé, de általában az mondható, hogy a célszerű koncentrációtartomány 50—200 mg az AJ vegyület 1 g hatásegységére vonatkoztatva, ha többek között a stabilizáló hatást és a farmakológiai tulajdon­ságokat vesszük figyelembe. Az „1 g hatásegység” kifejezés alatt a jelen esetben olyan egységnyi mennyiséget értünk, amely ekvivalens 1 g szabad karbonsav formájú AJ vegyülettel a Bacillus subtilis ATCC 6633 törzzsel szemben kifejtett antimik­robiális aktivitás vonatkozásában. Általában egy fel­nőttnek naponta egy vagy több alkalommal injektálás útján az AJ vegyületből 0,5—2 g hatásegységet szüksé­ges beadni. Az AJ vegyület fagyasztva szárítandó vizes oldatának pH-értéke 6 és 9 közötti tartományba eshet, előnyösen mintegy 6,5 és 8,5 közötti. A pH értékének beállítására foszfátokat, például nátrium- vagy nátrium­­-hidrogén-foszfátot, vagy pedig egy gyógyászatilag el­fogadható pufferoldatot, például foszfátpuffer-oldatot használhatunk. További kisebb korrigálás céljából használhatunk nátrium-hidroxidot vagy sósavat is. A fagyasztva szárítandó vizes oldatban az AJ vegyü­let koncentrációja meglehetősen széles határok között változhat, általában azonban célszerűen az A) vegyület 10—20 vegyes %-os vizes oldatát hasznosítjuk. A fagyasztva szárítást ismert módon hajtjuk végre. A'találmány szerinti eljárással előállított antimikro­biális készítmény lényegesen megnövekedett stabilitását az AJ vegyületet tartalmazó, hagyományos módon elő­állított készítménnyel összehasonlításban az 1. példában mutatjuk be. A találmányt közelebbről a következő kiviteli példák­kal kívánjuk megvilágítani. 1. példa Az AJ vegyületet (1 g hatásegység) összekeverjük külön-külön nátrium-benzoáttal, nikotinamiddal, eti­­léndiamin-tetraecetsav-nátriumsóval (EDTA-nátrium­­sóval) és nátrium-tioszulfáttal a későbbiekben ismer­tetésre kerülő táblázatban megadott mennyiségekben, majd ezután a kapott keverékeket, illetve magát az A) vegyületet (1 g hatásegység) külön-külön feloldjuk 0,1 millimol-os foszfátpuffer-oldatokban. Az így kapott oldatok mindegyikének pH-ját kismennyiségű nátrium­­-hidroxiddal vagy sósavval 7,5-re beállítjuk. Bakteriális szűrőn végzett szűréssel végrehajtott steri­lizálást követően az oldatokat 25 ml térfogatú fiolákba töltjük és fagyasztva szárítjuk. Az A) vegyület így kapott fagyasztva szárított készít­ményeit 50 °C-on tartjuk 4, illetve 12 héten át, majd mindegyik készítményben megmérjük az AJ vegyület visszamaradt mennyiségét. A kapott eredményeket a kö­vetkező táblázatban adjuk meg. Táblázat Stabilizator A ) vegyület megmaradt mennyisége (%) (mennyiség) a kísérlet kezdetekor 4 hét után 12 hét után Nátrium-benzoát (200 mg) 100 96 90 Nátr ium-benzoát (100 mg) 100 96 91 Nátrium-benzoát (75 mg) 100 95 89 Nátr ium-benzoát (50 mg) 100 95 90 Nátrium-benzoát (25 mg) 100 92 86 Nikotinamíd (100 mg) 100 95 88 100 88 79 EDTA-nátriumsó (2 mg) 100 90 __ Nátrium-tioszulfát (100 mg) 100 88 — 2. példa Az AJ vegyületből 0,5 g hatásegységnyi mennyiséget tartalmazó készítményt állítunk elő a következőképpen: Az AJ vegyületből 10 rész g hatásegységnyi mennyisé­get és 1 súlyrész nátrium-benzoátot feloldunk injektálás­ra alkalmas desztillált vízben. Az így kapott oldat pH- ját 7 körüli értékre beállítjuk kis mennyiségű nátrium-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom