184860. lajstromszámú szabadalom • Eljárás új 1-(alkil-amino)-3-(p-helyettesített-fenoxi)-2-propanol származékok előállítására

7 184860 8 A reakciót szokásos módon végezzük. Olyan eset­ben, ha reakcióképes észtereket használunk kiindulási anyagokként, a VI általános képletű vegyületet alkalma­san fém-fenolátja, például alkálifém-fenolátja, előnyö­sen nátrium-fenolátja formájában használjuk, vagy va­lamilyen olyan savmegkötőszer, előnyösen valamilyen olyan kondenzálószer jelenlétében dolgozunk, amely alkálifém-alkoholátként a VI általános képletű vegyület valamilyen sóját képezheti. Ezt a reakciót előnyösen valamilyen 1—3 szénatomos alkanolban végezzük 80—100 °C-ra melegített autokláv­­ban 1—15 órán át. d) Előállítható továbbá az I általános képletű ve­gyület úgy is, hogy egy VI általános képletű vegyületet — amely képletben R4, R5 és n jelentése az előbb megadot­takkal azonos — reagáltatunk egy VIII általános kép­letű vegyülettel — amely képletben R jelentése az előbb megadottakkal azonos. Ezt a reakciót szokásos módon végezzük. így a rea­­gáltatás lúgos körülmények között valamilyen alkalmas oldószerben, például benzilalkoholban történik a reak­­cióelegy néhány órán át tartó forralásával. Ennek során a fenol elsődlegesen fém-fenolátjává, például alkálifém­­-fenolátjává alakul, mielőtt kapcsolódna a VITI általá­nos képletű azetidinollal. ej I általános képletű vegyület úgy is előállítható, hogy egy benzilcsoportot lehasítunk valamely olyan I általános képletű vegyületről, amelyben az aminocso­­port nitrogénatomja kapcsolódik ehhez a lehasítható csoporthoz. A debenzilezést ismert módon, például re­dukcióval végezzük. f) Továbbá előállíthatok az I általános képletű ve­­gyületek egy X vagy XI általános képletű Schiff-bázis vagy a XI általános képletű vegyület XII általános kép­letű ciklikus tautomerének — amely képletben R, R4, R5 és n jelentése az előbb megadottakkal azonos ; és a XI és XII általános képletű vegyületek egymás mel­lett is létezhetnek — redukálásával. A redukciót szokásos módon végezzük, például vala­milyen kettős könnyűfém-hidrid, így nátrium-boro­­hidrid segítségével hangyasavban, vagy katalitikus hid­­rogénezéssel hidrogéngázzal Raney-nikkel jelenlétében. A redukciónál figyelemmel kell lenni arra a tényre, hogy más csoportokat ne érintsen. g) I általános képletű vegyületek előállíthatok továb­bá egy XIII általános képletű vegyület — amely képlet­ben R, R4, R5 és n jelentése az előbb megadottakkal azonos — oxo-csoportjának hidroxilcsoporttá való re­dukálásával. A redukciót a szokásos módon végezhet­jük, különösen valamely fentebb említett kettős köny­­nyűfém-hidrid alkalmazásával vagy a Meerwein— Pandorf—Verley-módszer vagy ennek valamilyen mó­dosítása szerint, alkalmasan valamilyen alkanolt hasz­nálva reakciópartnerként és oldószerként is. Az oldó­szer izopropanol, és fém-alkanolátként fém-izopropano­­látot, például alumínium-izopropanolátot használunk. h) Előállítható I általános képletű vegyület továbbá úgy is, hogy egy XIV általános képletű vegyületben — amely képletben R és R5 jelentése az előbb megadot­takkal azonos, és X2 jelentése olyan csoport, amely (b) általános képletű csoporttá alakítható, amelyben R4 és n jelentése az előbb megadottakkal azonos — az X2 csoportot (b) általános képletű csoporttá alakítjuk át; nevezetesen szén—szén telítetlen kötést vagy oxocso­­portot tartalmazó X2 csoportot redukálunk ; —(CH2)nCH2COOH vagy —(CH2)nCH2COY általá­nos képletű X2 csoportot tartalmazó vegyületet — Y kevés szénatomos alkoxicsoport, n a fent megadott — észterezésnek vagy átészterezésnek vetünk alá ; —(CH2)uZ általános képletű X2 csoportot tartalmazó vegyületet — na fenti jelentésű, Z lehasadó csoport — bázis jelenlétében ecetsav- vagy propionsav-R4-észterrel reagáltatunk. Az észterezést például szokásos módon valamilyen erős sav katalizátor alkalmazásával és/vagy vízelvonás valamilyen formájával végezzük. A karbonsav észterezhető a karboxilát szokásos mó­don végzett alkilezésével ionpár-technika alkalmazásá­val vagy anélkül. Az ecetsav- vagy propionsav-észterrel való reagálta­­tást valamilyen bázis, például lítium-dialkil-amid jelen­létében valamilyen aprotikus oldószerben, például tet­­rahidrofuránban végezzük. Az [A]—[J] reakcióvázlatok szolgálnak példákként a fentebb említett reakciókra, amelyekben X2 jelentése (b) általános képletű csoporttá átalakítható csoport. Az [A]—[J] reakcióvázlatokban R7 jelentése (a) álta­lános képletű csoport, amelyben R és R5 jelentése az előbb megadottakkal azonos. Az (f) csoportot (e) álta­lános képletű vegyületből és lítium-diizopropil-amid­­ból nyerjük. A [K] reakcióvázlat olyan módszert szemléltet, amely­ben a reakciót és a védőcsoport-lehasítást ugyanabban a műveletben végezzük el. Az eljárás körülményeitől és a kiindulási anyagtól függően a végterméket vagy szabad formában vagy sav­­addíciós sója formájában kapjuk, amely szintén a jelen találmány oltalmi körébe tartozik. így például bázisos, semleges vagy vegyes sók kaphatók, valamint hemi-, mono-, szeszkvi- vagy polihidrátok. Az új vegyületek savaddíciós sói ismert módon átalakíthatok szabad vegyületekké például bázikus ágensekkel, így lúggal vagy ioncserélővel. Másrészt a kapott szabad bázisok sókat képezhetnek szerves vagy szervetlen savakkal. Savaddíciós sók előállításánál előnyösen olyan savakat használunk, amelyek gyógyászatiig elfogadható sókat képeznek. Ilyen savak például hidrogén-halogenidek, kénsav, foszforsav, salétromsav, perklórsav, alifás, ali­­ciklusos, aromás vagy heterociklusos karbonsavak vagy szulfonsavak, így hangyasav, ecetsav, propionsav, bo­rostyánkősav, glikolsav, tejsav, almasav, borkősav, citromsav, aszkorbinsav, maleinsav, hidroxi-maleinsav vagy piroszőlősav, fenil-ecetsav, benzoesav, p-amino­­-benzocsav, antranilsav, p-hidroxi-benzoesav, szalicil­sav vagy p-amino-szalicilsav, embonsav, metán-szulfon­­sav, etánszulfonsav, hidroxi-etánszulfonsav, etilénszul­­fonsav, halogén-benzolszulfonsav, toluolszulfonsav, naf­­talinszulfonsav vagy szulfanilsav, metionin, triptofán, lizin vagy arginin. Az új vegyületek ilyen vagy más sói, például pikrá­­tok, tisztító ágensekként is szolgálhatnak, vagy a ka­pott szabad bázisokat sókká alakítjuk, ezeket tisztítjuk, és a sókból ismét felszabadítjuk a szabad bázisokat. Az új vegyületek szabad formája és só-formái közötti szoros összefüggés miatt érthető az előbbiekből és a to­vábbiakból, hogy ha lehetséges, akkor a szabad vegyü­let említésekor a megfelelő só-forma is értendő. Alkalmasan olyan kiindulási anyagokat használunk a találmány szerinti reakciók kivitelezéséhez, amely anyagok végtermékek elsődlegesen különösen kívánt 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom