184848. lajstromszámú szabadalom • Eljárás imidodiszulfamidok és a vegyületeket tartalmazó antiallergiás gyógyászati készítmének előállítására

1 184 843 2 A találmány új imidodiszulfamidok előállítására vonatkozik, amely vegyúleteket az anafilaxís lassan reagáló anyagának idegszálvégződés antagonistáiként hasznosítanak. A vegyület (SRS-A) az emberi asztmánál fontos anafüaxis-közvetítő. Azáltal, hogy a hörgő sima­izomnál az idegszálvégződésnél ezt vagy más farmakoló­­giailag hatásos közvetítőt antagonizálnak, a találmány szerint előállított vegyületek értékesek allergiás betegsé­gek, pl. asztma kezelésénél. A találmány szerint előállított vegyúleteket I általá­nos képlettel jellemezhetjük, ahol a képletben X jelentése hidrogén-, vagy klóratom, Y jelentése (1) általános képletű benzolaminoszulfo­nilcsoport - ahol R jelentése hidrogénatom vagy metilcsoport, R, jelentése hidrogén-, bróm- vagy kíóratom, továbbá nitro-, metil-, trifluormetil­­vagy metoxícsoport, R2 jelentése hidrogénatom vagy klóratom, vagy metilcsoport, azzal a megkö­téssel, hogyha R? jelentése klóratom, akkor R, je­lentése kíóratom, metilcsoport vagy trifluormetil­­csoport és ha R2 jelentése metilcsoport, akkor R; jelentése metilcsoport, továbbá előállítjuk még a fenti vegyületek alkálifémsóját is. Az I általános képletű vegyületek könnyen előállítha­tok az 1. reakcióvázlat szerint, ahol X és Y jelentése a fenti. A megfelelően szubsztituált tetrahidroizokinolint nem nukleofil szerves bázis jelenlétében bisz-(klórszuifo­­nil)-imiddel reagáltatjuk. Nem nukleofil szerves bázisként alkalmazhatunk tercier alkílaminokat, pl. trietilamint, valamint tercier alkilarilaminokat, pl. N,N-dimetilanilint és aromás aminokat, pl. piridint. A reakciót inas poláris szerves oldószerben végezzük, az oldószer kiválasztása nem döntő fontosságú, feltéve, hogy az oldószer a reagensekkel és a termékkel szemben közömbösen viselkedik. Ilyen oldószer például az aceto­­nitril. A reakciót rendszerint mérsékelttől alacsony hőmér­sékletig terjedően végezhetjük. így pl. a reagenseket rendszerint 0 °C-on, vagy enné! alacsonyabb hőmérsékle­ten keverjük össze és hagyjuk, hogy a reakcióelegy lassan szobahőmérsékletre melegedjen. A reakcióidő többek között a kiindulási anyagoktól, az oldószertől és a reak­cióhőmérséklettől függ. Általában a reakciót legalább 12 óra hosszat folytatjuk. A reakcióterméket standard módszerekkel izolálhat­juk, így pl. híg ásványi savat, pl. sósavat adhatunk az elegyhez és így az I általános képletű vegyületet szabad sav formájában nyerjük. Az I áltaános képletű vegyületek alkálifémsóit, pl. a nátrium- vagy káliumsót úgy kapjuk, hogy a vegyúlete­ket a megfelelő fémalkoxiddai, pl. metoxiddal kezeljük alkanol oldószerben, pl. metanolban vagy a vegyúleteket alkáli fémhidriddel, pl. nátriumhidriddel vagy káliumhid­­riddel kezeljük poláris aprotikus oldószerben, pl. tetra­­hidrofuránban vagy dimetoxietánban, vagy a vegyúlete­ket kationcserélő gyantával, pl. nátrium formájú szulfon­­savgyantával kezeljük. Azokat a vegyúleteket, ahol a tetrahidroizokinolin csoport 7-helyzetben benzolaminoszulfonilcsoporttal van helyettesítve, a II általános képlettel jellemezhetjük, ahol X] jelentése hidrogénatom, vagy klóratom R jelentése hidrogénatom vagy metilcsoport, R, jelentése hidrogén-, bróm- vagy klóratom, nitro-, metil-, trífluormetil- vagy metoxiesport és R2 jelentése hidrogén- vagy klóratom vagy metiieso­­port, azzal a megkötéssel, hogyha R2 klóratom, akkor Rs klóratom, metil- vagy trifluormetilcsoport és ha R2 me­tilcsoport, akkor Rj jelentése metilcsoport - vagy II ál­talános képletű vegyületek alkálifémsói. Különösen előnyösek azok a találmány szerinti elő­állított vegyületek, amelyeket II általános képlettel jelle­mezhetünk, és ahol a képletben X] jelentése hidrogén­­atom. X] helyén hidrogénatomot tartalmazó II általános képletű vegyületek pl. az alábbiak: a) R és R2 hidrogénatomot jelent és Rí jelentése hid­rogénatom, 3- vagy 4-brómatom, 2-, 3- vagy 4-klóratom, 3-nitrocsoport, 3- vagy 4-trifluormetil- vagy 4-metoxicso­­port; b) R jelentése hidrogénatom, R2 jelentése 3-klóratom, Rí jelentése 4-klór-vagy 4-metilcsoport; c) R jelentése hidrogénatom, R2 jelentése 4-klóratom, R[ jelentése 3-trifluormetilcsoport; d) R jelentése hidrogénatom, R2 jelentése 3-metilcso­­port, Rj jelentése 4-metilcsoport és e) R jelentése metilcsoport, R2 jelentése hidrogén­­atom és R] jelentése 4-klóratom. Még pontosabban különösen előnyösek azok a II álta­lános képletű vegyületek, ahol Xt, R és R2 hidrogén­­atomot jelent, Rj jelentése 3-klór- vagy 3-brómatom és ahol Xj és R jelentése hidrogénatom, R2 jelentése 3-me­­til- és Rí jelentése 4-metilcsoport. A II általános képletű vegyúleteket könnyen előállít­hatjuk a 2. reakcióvázlat szerint — ahol Xj, R, R, és R2 jelentése a fenti. Az A képletű kiindulási anyagként használt szubszti­tuált tetrahidroizokinolint a B-vel jelölt klórszulfonil­­tetrahidroizokinolinból állíthatjuk elő a 3. reakcióvázlat szerint. A B vegyületet megfelelően szubsztituált anilin­­nel reagáltatjuk, majd híg ásványi savval kezelve az A képletű, megfelelően szubsztituált tetrahidroizokinolint kapjuk. A bisz(klórszulfoniljimidet klórszulfonsavból és klórszulfonilizocianátból állítjuk elő. A B képletű klórszuifoníl-tetrahidroizokinolint - ahol Xj jelentése 5-klóratom - többlépéses szintézissel állít­ható elő, amely metilakrilátból és a megfelelően szubszti­tuált anizidinből indul ki. A B képletű klórszulfonil-tetrahidroizokinolint - ahol Xi jelentése hidrogénatom, vagy 6-klóratom - előállít­hatjuk a megfelelően szubsztituált 2-acetil-tetrahidroizo­­kinolin klórszulfonsawal történő kezelésével. Az Xi helyén 8-klóratomot tartalmazó B képletű klórszulfonil-tetrahidroizokinolint előállíthatjuk 7-met­­oxiizokinolin klórral történő halogénezésével, a metoxi­­csoport merkaptocsoporttá alakításával. A merkaptoizo­­kinolint ezután részben a megfelelő tetrahidroizokino­­linná hidrogénezzük, melyet ismert módon klórszulfonil­­-származékká alakítunk. Azokat a találmány szerint előállított vegyúleteket, amelyekben a tetrahidroizokinolincsoport a 6-helyzet­­ben benzolamino-szulfonilcsoporttal van szubsztituálva, III általános képlettel jellemezzük — ahol X2 jelentése klóratom, R jelentése hidrogénatom vagy metilcsoport, Rí jelentése hidrogén-, bróm-vagy klóratom, nitro-, me­til-, trífluormetil- vagy metoxícsoport, R2 jelentése hid­rogén- vagy klóratom vagy metilcsoport, azzal a megkö­5 10 15 20 25 30 3b 40 45 50 55 00 65 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom