184843. lajstromszámú szabadalom • Eljárás terjedelmes, sodrott fontfonal jellegű fonal előállítására
1 184 843 2 A találmány tárgya eljárás terjedelmes, sodrott, fontfonal jellegű fonal előállítására, amelyben előfonalból indulunk ki, ebből hamissodratú szálfonalat képzünk és eköré alacsonysodratú filamentfonalat sodrunk. A textiltermékek választékának (divatosságának) bővítésére az utóbbi évtizedekben, főleg a szintetikus filamentfonalak ruházatfiziológiai kedvezőtlen tulajdonságainak (elsősorban az alacsony nedvességfelvevő képesség) ellensúlyozására, széleskörűen alkalmazásra kerültek a különböző komponensű fonalak és cérnák gyártása. így számos új eljárás és berendezés fejlődött ki a száífonalak és a filamentfonalak cérnázásával előállított két- vagy többkomponensű cérnák előállítására is. Ilyen ismert eljárások- közönséges cérnázás, ahol a szál és (szintetikus) filamentfonalakat összecérnázzák és ezzel a kész fonalban a szilárdságnövekedés mellett ún. muliné színhatást is elérnek;- magfonalgyártás, ahol a gyürűsfonógépen a hagyományos nyújtómű kiadó hengeréhez adagolt filamentfonal a nyújtott, párhuzamosított szálfolyammal együtt kerül sodrásra és a filamentfonal a fonal belsejében helyezkedik el;- fonvacérnázási eljárás, ahol a finomabb filamentfonal-cséve az üreges orsóra van feltűzve és a nyújtómüből érkező szálfonalat a filamentfonal körülfogja (körültekeri);- önsodrásos fonási eljárással készült cérna, ahol az előzőleg szakaszosan Z és S sodrattal összecérnázott ST cérnát egy további filamentfonallal öszszecérnázzák. Ilyenkor a finomabb szintetikus filamentfonal ugyancsak körültekeri a cérnát. A filamentfonal és a szálfonaí összecérnázásának célja a nagy fonalszilárdság, illetve „muliné” színhatás elérése a kész cérnában. Szál fonal-jelleg elérhető közvetlenül a végfonásnál is, ha az előfonalat megnyújtják és ehhez a nyújtott szálfolyamhoz sodratlan szintetikus filamentfonalat adagolnak, az így párosított fonalat pedig sodorják. Ugyancsak kétkomponensű fonal állítható elő azzal a módszerrel, hogy az előfonalat megnyújtják és a finom előfonalnak sodratot adnak, amely a fonalat szilárdítja. Ezután a finom filamentfonalat felcsavarják a szálfonal komponensre. Az ismert eljárások bármelyikével előállított többkomponensű fonal jellemzője, hogy a folytonos filamentfonal a készfonal felületén helyezkedik el, ami a fonal kis terjedelmességét és a textiltermék durvább fogását eredményezi. Az ismertetett eljárások kétségtelen előnyei mellett súlyos hátrány az, hogy nem biztosítják a korszerűség és divat követelményeinek megfelelő, teljesen szálfonal karakterű fonal gyártását. A filamentfonalnak a szálfonalba való nagyobb mértékű benyomódását mechanikus úton elérni szándékozó kísérletek nem vezettek célra, mert a filamentfonalnak a körülsodrás alatti feszítése, továbbá a szálfonal eközbeni feszesen tartása (már csak az utóbbi kisebb szakítószilárdsága miatt is) nem megoldható. A találmánnyal megoldandó feladat az ismert eljárások hátrányainak kiküszöbölése mellett olyan eljárás kialakítása, amelyben szálfonal komponens köré különösebb feszítés nélkül lehet filamentfonalat sodorni és terjedelmes, lágy fontfonal jellegű effekt fonalat lehet előállítani. A továbbfejlesztés a találmány értelmében az, hogy olyan alapanyagú filamentfonalat alkalmazunk, amelynek szerkezeti zsugorodása legalább 5%-kal nagyobb, mint a szálfonal komponensé, és az összesodrott fonalat zsugorításnak vetjük alá. Ennek a megoldásnak a jelentősége abban van, hogy a megfelelő alapanyag-választás révén a filamentfonal zsugorodása nagyobb, mint a szálfonal komponensé, aminek következtében a zsugorítás során a filamentfonal belenyomódik a szálfonal komponensbe olyannyira, hogy nem is látszik a kész fonal felületén. A filamentfonallal való kereszteződési helyeknél csomós bükié jellegű hatás jön létre. Ezáltal terjedelmes, fontfonal jellegű effekt fonalat kapunk. A terjedelmességet tovább növelhetjük, ha olyan szálfonalat alkalmazunk, amelyben az összetevőszálak zsugorodásában legalább 10%-os különbség van, és az eltérő, nagyobb zsugorodású szálkomponens a száltömeg minimum 10%-át teszi ki. A különböző hőkezelési hőmérsékletek és az eltérő zsugorodási hatások előhívása érdekében a filamentfonal sokféle alapanyagú lehet. Alkalmazhatunk például poliamidot vagy polipropilént, de polietilén-tereftalátot is. Az 5 és 15 mol% közötti izoftál savtartalmú polietilén-ko-izoftalát különösen előnyös tulajdonságokkal rendelkezik. Eljárhatunk úgy is, hogy a filamentfonalat szintetikus elasztomer fonalból készítjük, ekkor ugyanis nincs szükség hőkezelésre. A zsugorítást fizikai és/vagy kémiai úton végezhetjük. Legcélszerűbben akkor járunk el, amikor a zsugorítást hőkezeléssel végezzük. A terjedelmes jelleget növelhetjük, ha a fonalat összesodrás után, de zsugorítás előtt légfúvásnak tesszük ki. A találmány szerinti eljárás célszerű foganatosítási módjait az alábbi példákon szemléltetjük. 1. példa Ebben a példában 29,5 tex finomságú terjedelmes jellegű sodrott fonalat állítunk elő egy szálfonal komponensből és két finomtiterü, szintetikus filamentfonalból. Szálfonal komponensként 450 tex lineáris sűrűségű, 100% HB PAN előfonalat alkalmazunk, amelyben a szál lineáris sűrűsége 3,5 dtex, a szálhossz pedig 90 mm és amelynek szerkezeti zsugorodása 14%. A szintetikus filamentfonal I. ciklusa PE filamentfonal, amelynek lineáris sűrűsége 50 dtex, szerkezeti zsugorodása 20%; II. ciklusa PE filamentfonal, amelynek lineáris sűrűsége 50 dtex, szerkezeti zsugorodása szintén 20%. A bevezetett előfonalat megnyújtjuk és váltakozva „Z”, illetve „S” irányú sodrattal látjuk el. Az első hamissodrási ciklusban, ahol a „Z” sodrat „S” sodratba megy át, és megfordítva, O sodratú hely keletkezik, ezért a fonal szilárdsága alacsony. Ennek kiküszöbölése céljából a második ciklusban a hamissodrást megismételjük, oly mó-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
