184822. lajstromszámú szabadalom • Asszimetrikus tiofoszfonátokat tartalmazó inszekticid és nematocid készítmények

1 184 822 2 A találmány aszimmetrikus tiofoszfonátokát tartal­mazó rovar- és féregirtó készítményekre, valamint aszim­metrikus tiofoszfonáíok előállítására szolgáló eljárásra vonatkozik. A találmány szerinti készítmények hatóanyagai olyan (I) általános képletű vegyületek, amelyek képletében R jelentése 1 —6 szénatomos alkilcsoport; R, jelentése 1 -6 szénatomos alkilcsoport, és R2 jelentése elágazó szénláncú, 3-8 szénatomos alkil­csoport, amely az Rí csoporttól eltérő. Ezek a vegyületek széles spektrumú rovarirtó hatá­súak, különösen kukorica gyökérféreg elleni védekezésre alkalmazhatók, továbbá a kukoricára csak igen kis mér­tékben toxikusak. A találmány szerinti eljárással előállított vegyüíetek­­nek fontos szerkezeti jellemzője, hogy a molekula aszim­metrikus. Ebben az esetben az „aszimmetrikus” kifejezés azt jelenti, hogy a fenti képletben az Rf és az R2 cso­port jelentése különböző. Bizonyos inszekticid hatású szimmetrikus tiofoszfonát vegyüleíeket a 3.162,570 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírás részletesen ismertet, amely vegyületek szerkezetileg meg­felelnek a fenti képletnek, azaz olyan (1) általános kép­letű vegyületek, ahol R metilcsoport, R] és R2 mind­egyike n-propücsoport vagy mindegyike n-butil-csoport. Vizsgálataink során azt tapasztaltuk, hogy a talál­mány szerinti készítményeknek nem várt előnyös tulaj­donságaik vannak. Különösen lényeges, hogy a ható­anyagok a kukoricára kisebb mértékben toxikusak, mint a megfelelő szimmetrikus vegyületek. A szimmetrikus vegyületek a kukorica gyökérféreggel szemben nagyon hatásosak, de a kukoricára fitotoxikusak. Mivei az aszim­metrikus vegyületek aktivitása a kukorica gyökérféreggel szemben legalább olyan mértékű, vagy még nagyobb, mint a szimmetrikus vegyüleíeké, és fitotoxieitásuk kisebb, így a találmány szerinti vegyületek a kukorica gyökérféreg elleni készítmények hatóanyagaiként igen alkalmasak. Különösen jó tulajdonságokkal rendelkez­nek azok a vegyületek, amelyeknél Rj és R2 jelentése különböző alkilcsoport és R2 elágazó szénláncú alkil­csoport. A találmány szerinti vegyületek előállítására számos módszer alkalmazható. Például dolgozhatunk a 3. példá­ban leírt eljárás szerint, amelynél először alkil-foszfono­­tritio-anhidridet alkil-tiollal tercier amin jelenlétében, majd az így nyert terméket alkil-halogeniddel reagál­tatok. Előnyösen a találmány szerinti vegyületek S-alkil­­alkil-foszfonoditio-halogenid kiindulási anyagból állít­hatók elő; a kiindulási anyagok az 1. példa szerinti el­járással nyerhetők. A szóban forgó kiindulási anyagok előállításának részletesebb leírása a T/27 624 számú közzétett magyar szabadalmi bejelentésben található. Az S-alkil-alkil-foszfonoditio-halogenidet alkil-tiollal bá­zis jelenlétében reagáltatva, a találmány szerinti vegyü­­letet kapjuk. Kedvező esetben a reakció az 1. reakció­­vázlat szerint megy végbe; a képletekben R jelentése 1- 6 szénatomos alkilcsoport; Rj jelentése 1-6 szén­atomos alkilcsoport; R2 jelentése elágazó szénláncú, 3—8 szénatomos alkilcsoport; és X jelentése halogén­atom, előnyösen klóratom. A reakciót előnyösen 20—100 °C hőmérsékleten, szerves oldószerben, tercier amin jelenlétében vagy vizes bázis, így vizes nátrium-hidroxid-oldat jelenlétében való­sítjuk meg. Megfelelő szerves oldószer például a benzol, toluol, ciklohexán és a 2-butanon. Az aszimmetrikus tiofoszfonát vegyületeket. tartal­mazó találmány szerinti készítmények kis hatóanyag­­tartalom esetén is hatásosak, mint. rovar- és féregirtók. Gyakorlati felhasználáshoz az (lj általános képletű hatóanyagokat mezőgazdaságilag elfogadható egy vagy több szilárd vagy folyékony hordozóanyaggal és/vagy mezőgazdaságilag elfogadható egy vagy több felületaktív adalékkal együtt tartalmazó készítményekké dolgozzuk fel. A hordozóanyagon olyan természetes vagy mester­séges, szerves vagy szervetlen anyagot értünk, amely a hatóanyaggal együtt lehetővé teszi a növények vagy a ta­laj kezelését. A hordozóanyag lehet szilárd, például agyagásvány, természetes vagy mesterséges szilikát, kova­sav, gyanta, viasz, szilárd műtrágya, vagy folyékony, pél­dául víz, alkohol, ásványolaj-frakció, aromás vagy paraffin szénhidrogén, klórozott szénhidrogén, csepp­folyósított. gáz stb. A felületaktív adalék ionos vagy nem-ionos jellegű cmulgeáló, diszpergáló vagy nedvesítő szer lehet. Például megemlíthetjük a poliakrilsav sóit, a ligninszulfonsav sóit, a fenolszulfonsav és a naftalinszulfonsav sóit, etilén­­oxid és zsíralkoholok polikondenzátumait, etilénoxid és zsíralkoholok polikondenzátumait, etilén-oxid és zsír­savak vagy zsírsav-amidok polikondenzátumait, szubszti­­tuált fenolt, így alkil-fenolokat és aril-fenoiokat; szulfo­­boTostyánkosav-észterek sóit, etilén-oxid és alkoholok vagy fenol-származékok kondenzátnrnainak foszforsav­­észtereit stb. Általában a találmány szerinti készítmények 0,001 — 95 s% hatóanyagot tartalmaznak. Ezekben a készítmé­nyekben a felületaktív adalék mennyisége általában 0 tói 20 s%-ig terjed. Ezek a készítmények egyéb adalékokat is tartalmaz­hatnak, például sűrítőanyagokat, tixotropizáió szereket, védőkolloidokat, tapadást elősegítő szereket, behatolást elősegítő szereket, stabilizátorokat és hasonlókat, to­vábbá a találmány szerinti készítményekhez egyéb ismert növényvédőszer hatóanyagok, például gyomirtószerek, gombaölőszerek és rovarölőszerek hatóanyagai, valamint a növényi fejlődést elősegítő szerek, elsősorban mű­trágyák vagy a növényi növekedést szabályozó szerek is adhatók. Egészen általánosan a találmány szerinti készít­mények a hatóanyagokat a kártevöirtószerek előállításá­hoz szokásosan használt bármely szilárd vagy' folyékony adalékkal együtt tartalmazzák. A találmány szerinti szerek nedvesíthető porok, porozószerek, granulátumok, oldatok, emulgáiható kon­­eentrátumok, emulziók, szuszpenzió koncentrátumok és aeroszolok lehetnek. A nedvesíthető porok vagy permetporok általában 20-95 s% hatóanyagot és a szilárd hordozón kívül 0—5 s% nedvesítőszert, továbbá 3—10 s% egy vagy több stabilizáló adalékot és/vagy egyéb adalékot, így behato­lást elősegítő szert, tapadást elősegítő szert vagy össze­tapadást megakadályozó szert, színezéket stb. tartalmaz­nak. Ezeket a porokat az alkotórészeknek keverő berende­zésben való összekeverésével, majd malomban vagy egyéb őrlőberendezésben, péidául légsugaras őrlőben «aló őrlésével a megfelelő szemesemére tűvé őröljük. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom