184776. lajstromszámú szabadalom • Eljárás tárolható és biológiailag aktív talajjavítószerek előállítására
1 184 776 2 A találmány tárgya eljárás tárolható és biológiailag aktív talajjavító szerek előállítására aprított hulladékból és részlegesen víztelenített csatornaiszapból álló, mintegy 50-90 s% vizet tartalmazó keverékből. A keveréket vízkilépés nélkül eredeti térfogatának mintegy egyharmadára sajtoljuk. Az így nyert pogácsákat 50-70 °C-on trágyaérlelő máglyában tárolva a levegőn megszárítjuk. A 11 45 646 számú német szabadalmi leírásból ismert, és a gyakorlatban „BRIKOLLARE” néven alkalmazott eljárásnál a préseléssel előállított pogácsákat közvetlenül a formázás után szárítják meg, és így megfelel, ha a pogácsákat egyszerűen a levegőn tárolják. Az itt beálló spontán száradásí folyamat azon alapszik, hogy a sajtolt pogácsákban élénk gombaképződés kezdődik, mialatt azokat az úgynevezett trágyaérlelő csarnokban máglyába rakva tárolják. Ez alatt az úgynevezett forróvagy intenzív trágyaérlelési időszak alatt, két vagy három héten belül a biokémiailag könnyen lebomló anyagoknak körülbelül a fele-kétharmada disszimilálódik, ebből következik, hogy a pogácsákban levő szerves anyagnak átlagosan mintegy 42 %■ a ilyen biokémiailag könnyen lebomló anyagból áll. A lebomlás nagyrészt az első tizennégy napon következik be, és azután vízhiány következtében lecsökken a bomlási sebesség. Ennek megfelelően az ismert eljárással fertőtlenített, előrehaladott érettségű komposztot állítanak elő, de nem kész- vagy különleges komposztot, mert a szerves anyagnak lényeges része biológiailag lebontatlanul marad. Ezen intenzív trágyaérési szakasz alatt a levegőztetési feltételek túlnyomóan az uralkodó reakcióhőmérséklettől függnek. A gombásodás következtében fellépő fokozódó vízpárolgással, illetve vízfelhasználással a levegőbevezetés fokozódik és a metabolikus anyagátalakulás gyorsul, míg a vízhiány határt szabó paraméterként nem jelentkezik, és az izzítási veszteség csökkenési aránya kezd egyre csekélyebb mértékűvé válni. Ezért gyakorlatilag kizárt, hogy ha a keverék kezdeti nedvességtartalma 60 % alatt van, a pogácsák terembeli trágyaérlelése során a könnyen lebomló anyagok teljes eliminilását elérjük. A kezdeti víztartalmat azonban még nem lehet minden további nélkül akármennyire emelni, mert például ha a pogácsákban a víztartalom meghaladja az 55 %-ot, anaerob helyek keletkeznek, amit lehetőleg el kell kerülni. Itt azonban a pogácsák mérete és az ezzel összefüggő kapillárisok kialakulása is jelentős szerepet játszik, és így adott esetben magasabb víztartalomnál is elkerülhetők az ilyen anaerob helyek keletkezése. A találmány célja tehát olyan eljárás kidolgozása, amelynek segítségével különösen egyszerű és célszerű módon kész- vagy különleges komposzt állítható elő. Ezt a feladatot úgy oldottuk meg, hogy a találmány szerinti eljárás értelmében a trágyaérlelő máglyát a harmadik-ötödik naptól kezdődően maximum hét-tizennégy napon át kiegészítő nedvesítésnek vetjük alá, aminek következtében mintegy 3-5 hét múlva az összes könnyen lebomló anyag teljesen lebomlik. Az eddig ismert eljárásnak a találmány szerinti módosításával sikerült elérni, hogy a komposztálási folyamatot kellőképpen felgyorsítsuk, és a könnyen lebomló szerves anyagok maradványait megszüntessük. A kísérletekben a szabad izzítási veszteség 38,5 %-nak adódott. A 19. érlelési napon vett minták 37,5 %-os, sőt még alacsonyabb szervesanyag tartalmat mutattak, és a szén-nitrogén arány 18,6 volt. Hasonló értékeket a komposztáló üzemekben csak a készkomposzttal érnek el például oly módon, hogy a pogácsákat háromheti teremben való érlelés után felaprítják, és kazlakban tárolják mintegy három hónapig. A találmány szerinti eljárással előállított komposzt kitűnő minőségi tulajdonságokkal rendelkezik, amelyek a készkomposzt tulajdonságainak felelnek meg. A találmány szerinti eljárás egyik előnyös kiviteli módja, ha a kiegészítő nedvesítés kezdetekor a vízadagolás mértéke nagyobb, mint a végén. Egyébként a naponta szükséges vízmennyiséget a mindenkori trágyaérlelési körülményekhez kell igazítani, és egy jelleggörbe szerint szabályozni. Emellett célszerű lehet még, ha a kiegészítő nedvesítés során a napi vízadagolást 12 vagy 24 időközre osztva végezzük. A találmány szerinti eljárás egyik előnyös kiviteli módja, ha 14 nap alatt 156 kg vizet adunk a keverék minden köbméteréhez. Előnyösnek látszik továbbá, ha a trágyaérlelő máglyák kiegészítő nedvesítését mindig a máglyák tetejére irányított, permetezőnyílássa] ellátott vízvezeték segítségével végezzük. Az ilyen vízvezeték segítségével végzett kiegészítő nedvesítéskor a víz igen finom permet formájában közvetlenül a trágyaérlelő máglyára jut. A permetezőfejen keresztül végzett nedvesítés úgy alakítható, hogy a máglyába rakott pogácsának legalább a negyedrésze, vagy legfeljebb az egy nap alatt készült mennyisége egyedileg nedvesíthető. Egyébként a kiegészítő nedvesítést előnyösen úgy szabályozzuk, hogy a 3-5 heti érlelés után a pogácsahalomban a maradék nedvesség 25-35 % legyen. így a további feldolgozáshoz (aprítás, rostálás és szitálás) optimális tulajdonságú anyagot tudunk előállítani. Amint az előzőekből kitűnik, a találmány szerinti kiegészítő nedvesítést az úgynevezett forró- vagy intenzív trágyaérlelési folyamat idején végezzük, amely folyamat viszont az eredetileg jelenlevő víztartalom következtében indul meg. Ezáltal a folyamat végén bekövetkező száradást úgy lehet kitolni, hogy addig a leírt módon az öszszes, viszonylag könnyen lebomló anyag, különösen az oxidálható szerves anyagok, valóban teljes mértékben lebomlanak, és így a kívánt készkomposzt képződik. Ilyen készkomposztot a találmány szerint egy második megoldási módszer szerint is elő lehet állítani, amely módszer szintén az ismert 11 45 646 számú német szabadalmi leíráson alapszik. Az említett leírás szerint a már megszárított, nem teljesen átkomposztálódott pogácsákat újranedvesítéssel újra aktiválhatjuk, amikor azok újra felmelegszenek. Bár a megszáradt pogácsák még jelentékeny részben könnyen lebomló anyagokat tartalmaznak, ilyen újranedvesítés azonban mégsem alkalmas arra, hogy intenzív utóérést idézzen elő. Ez azon alapszik, hogy a pogácsákban ill. a máglyába rakott pogácsákban nem alakul ki megfelelő légmozgás, és így az aerob metabolizrnushoz elégséges oxigén nem jut az anyaghoz. Ahhoz, hogy az ismert eljárással előállított, megszárított pogácsákból készkomposztot állítsunk elő, a találmány szerint az szükséges, hogy a szárítás és az újranedvesítés között egy durva aprítást végezzünk, és kazalba halmozzuk az anyagot, hogy ily módon a természetes légmozgáshoz szükséges üregek kialakuljanak az anyagban. így mintegy 5,5 héttől 2 hónapig te ijedő időtartam alatt az összes könnyen lebomló szerves anyag lebomlik. A találmány szerinti eljárásnak ezen második változata szerint az ismert eljárással előállított és megszárított pogácsákat is kész- vagy különleges komposzttá lehet átdolgozni. Az újranedvesítést előnyös mintegy 40-50 % kezdeti víztartalomtól kezdeni. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2