184776. lajstromszámú szabadalom • Eljárás tárolható és biológiailag aktív talajjavítószerek előállítására
1 184 776 2 A pogácsák aprítását nem kalapácsos malommal vagy erre a célra alkalmas aprítóberendezéssel végezzük, hanem sokkal előnyösebb a durva aprítást úgy végezni, hogy a trágyaérlelő máglyát a tárolólapról lebillentjük, majd lapátos rakodóval kazlat formálunk belőle. Ilyen kezelés mellett a 11 45 646 számú német szabadalmi leírás szerinti eljárással előállított pogácsák eredeti méretüknek töredék részeire esnek szét. Ilyen módon olyan formációt illetve kazlat állítunk elő, amelyben elegendő üreg található a szükséges légmozgáshoz. A kazal 40-50 %-os kezdeti nedvességtartalma megfelelő. Az újranedvesítést ezen eljárás esetén is a kazal tetejére irányított, permetezőnyílással ellátott vízvezetéken keresztül végezhetjük. A nedves/száraz határfelület így függőlegesen lefelé halad. Kisebb kezdeti nedvességtartalom esetén is megkezdődik az utóérés, azonban mérhetően lassabban megy végbe. A találmány szerinti eljárás itt leírt második változata alapján eljárva az ismert eljárással előállított előérlelt és megszárított pogácsák aprítással, és egy 2 m magas 2,5 m x 6,0 m alapterületű,trapézalakú kazalba való fel halmozással eredményesen utóérlelhetők. A kazal hőfo ka négy napon belül 60 °C fölé emelkedik, és négy héten keresztül ezen az értéken marad. Két hónap múlva a mérési helyeken a hőmérséklet 39 °C és 52 °C közötti ér tékeit észleltük. A közepes lebomlási érték 1,35 kg/m3 volt, és hasonló nagyságrendben mozgott, mint a talál mány szerinti első eljárásváltozat úgynevezett terembeli érlelésének utolsó fokozatában a pogácsák lebontható szervesanyag tartalmának csökkenési aránya. Az 54. napon vett minták izzítási vesztesége átlagosan 41,9 % volt, a növénytermesztési teszt 125 %-os termés eredményt adott. A kísérletek eredményei a következők: A 11 45 646 számú német szabadalmi leírás szerinti komposzttelep szokásos termelésének pogácsái 34 he tes terembeli érlelés után a következő értékeket mutat ták: víztartalom 25 % izzítási veszteség 53 % nitrogéntartalom 1,15% széntartalom 25,8 % szén-nitrogén arány 22,4 A pogácsák további érlelőteremben való tartása nem vezet említésre méltó további lebomlásra. Ha a máglyába rakott pogácsákat a szabadban tároljuk, a reakcióhőmérséklet 5 napon belül a környezet hőmérsékletét veszi fel. A mintegy 13 hetes korú anyagban a próbál: könnyen bomló szerves anyag jelenlétét mutatták. így a 11 45 646 számú német szabadalmi leírás szerinti eljárással előérlelt pogácsák szabadban hosszabb ideig tárolhatók anélkül, hogy a paraméterekben nagyobb változások következnének be. A német szabadalmi leírás második eljárásváltozata szerint aprított és újranedvesített pogácsáknak csak háromhónapos utóérlelése eredményez olyan anyagot, amely készkomposztként értékesíthető. Ennek az izzítási vesztesége mintegy 3540 %, szén-nitrogén aránya mintegy 18-20. A találmány szerint alapjában véve úgy is eljárhatunk, hogy az előérlelt pogácsákat tovább aprítjuk, és rostálás után különböző szemcseméretű frakciókban gyűjtjük. Az előzőekben ismertetett kísérletek azt bizonyítják, hogy a 11 45 646 számú német szabadalmi leírásban ismertetett eljárás szerint előállított pogácsák durva aprítás, kazalba halmozás és újranedvesítés után tovább lebonthatók, ahol a reakciósebesség a megfelelő méretű kazalban elegendő üreg jelenléte esetén a nedvesítés magasságától függ. így az ismert eljárással előállított pogácsákat előnyös módon lehet készkomposzttá átdolgozni. A találmány szerinti első élj árás változatot az 1. ábrán bemutatott diagram segítségével ábrázoltuk. Az ábra az 1. igénypont szerinti eljárással előállított pogácsák trágyaérlelő teremben végzett érlelési folyamatát mutatja, az érlelési folyamat elején megkezdett nedvesítés esetén. Az ábrán a jellemző paraméterek közül a,hőmérséklet” (T), ,Izzítási veszteség csökkenés” (GV) és „szárazanyagtartalom” (TS) értékeit ábrázoltuk az idő függvényében. Az ábráról leolvasható, hogy a terembeli érlelés során a pogácsák pótlólagos nedvesítése a biokémiai anyagátalakulási folyamatokat egészen jelentősen felgyorsítja. Ha a pótlólagos nedvesítést az érlelési folyamat kezdete után csak két héttel kezdenénk meg, úgy kereken 3,5 hőt után az anyagban az izzítási veszteség értéke 47,1-49,5 % közé állna be. Sokkal eredményesebben megy azonban végbe a komposztálási folyamat, ha a találmány szerint a vízpermetezést akkor kezdjük el, amikor az anyag nedvességtartalma még 50 % körül van, a reákcióhőmérséklet azonban az 50 °C-ot már meghaladta. A kísérletek azt mutatták, hogy a kiindulási anyag köbméterére számított 156 kg víz 14 nap alatt adagolva elegendő volt ahhoz, hogy a termofil folyamat idejét meghosszabbítsuk, és így gyorsabb anyagátalakulást érjünk el. Ilyen módon sikerült olyan terméket előállítani, amelynél szűk háromhetes forró érlelés után az izzítási veszteség 38 % és a szén-nitrogén arány 18,6 volt, és amely a növénytermesztési és önmelegedési tesztekben igen jó minőségű kész-, illetve különleges komposztnak bizonyult. A teljesség kedvéért meg kell említeni, hogy a sajtolva tömörítés helyett ugyanolyan eredménnyel úgynevezett gyúrva tömörítést is alkalmazhatunk anélkül,hogy különben a találmány szerinti eljáráson bármi változna. A találmány szerinti eljárást a következő példákkal szemléltetjük. 1. példa I. kísérleti halom - kísérleti nap: 1981.11.6. Víz- Száraz- Izzítási tartalom anyag- veszteség tartalom liter % kg % Hulladék Csatorna720 kg 259 36,0 461-iszap összes keve280 kg 246 88,0 34 — rék 1000 kg 505 52,2 495 48 h Hulladékként háztartási vagy ahhoz hasonló ipari hulladékot használtunk. A fenti kísérleti keveréket 4 rétegben, rétegenként 24 pogácsa formájában egy l,3mxl,3m méretű tárolólapra helyeztük. így a tárolólapon 96 db pogácsa fért el, melyeknek mérete egyenként 32cmx x21 cm x 13 cm volt. A tömörített hulladék-csatomaiszap-keverék össztérfogata 0,838 m3 volt. A pótlólagos nedvesítést a 3. kísérleti napon kezdtük meg, és a következő 9 napon át folytattuk. A napi vízadagolást 12 részletben egyenként 30 perces időközön-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3
