184752. lajstromszámú szabadalom • Eljárás textil alapanyagú polírozó forgástest készítésére
1 184 752 2 A találmány textil alapanyagú polírozó forgástest pl. korong, henger készítésére vonatkozik, amely forgástest különböző alapanyagú textíliát, műgyanta-, pl. epoxi alapanyagú mügyantaragasztót és különböző abrazív anyagot tartalmaz. A különböző fémfelületek - gépalkatrészek, fémtárgyak - mechanikai polírozására, csiszolására ismert korongok között a legegyszerűbbek közé azok a műgyanta korongok tartoznak, amelyeknél a polírozást maga a műgyanta végzi. Ilyent ismertet az I 427 786 sz. NSZK szabadalmi leírás, amelynél a korong a műgyantának a nagy fordulatszámon való összetartása érdekében filcszálakat tartalmaz; ezeket elasztomer kötőanyag pl. latex gumi köti össze s amely korong hézagait habosított műanyaggal töltik ki. Ez lehet poliuretán, fenol-, szilikon- vagy epoxigyanta. A korongot rendesen maguk a felhasználók készítik, ritkán tartalmaz csiszolóanyagot, a gyakorlatban velük csak polírozni lehet. Lényegében hasonló a 103 186 sz. NDK leírásban ismertetett korong, amelynek kötőanyaga kemény szurokból és ennek háromszorosáig terjedhető fenolgyantából áll s amely filcpelyheket vagy bőrrészecskéket tartalmaz. Használata csak igen kis területen gazdaságos, általában csak ékszerészek használják ezüstbevonatok tisztítására. Textil alapanyagú korongot ismertet az 1 677 144 sz. NSZK leírás. Gyűrűre fűzött, U alakban meghajlított, egyenként megsodrott, sugárirányban elrendezett textilszalagokból (ún. copfocskákból) áll, amelyeket oldalt varrással egyesítenek koronggá. Csiszoláskor, polírozáskor vagy a korong palástjára kenik fel az abrazív anyagot tartalmazó masszát, vagy magát a polírozandó felületet szórják meg az abrazív anyaggal. Hasonló módon lehet használni az ehhez hasonló, de teljesen filcből készített korongokat is. Mindezek használata tehát igen nehézkes, az abrazív anyag használat közben hamarosan lekopik, lemorzsolódik s akkor felhordásukat mindig újra meg kell ismételni. Végül az ugyancsak textília alapanyagú, az 1 577 594 sz. NSZK leírásból megismerhető korong a forgástengely körülvevő gyűrűből sugárirányban elrendezett, abrazív anyaggal - alumínium-oxiddal - bevont papír vagy vászonlapokból van összetéve, amelyeket központi tartógyürüjük környezetében külön ragasztóanyag, a kerületi palástjuk felé eső részükön pedig folyékony állapotban beöntött szilikon tart össze, oldalait pedig külön oldalfal határolja. A munka közben elkopó papír-, illetve vászonlapok oldaláról az alumíniumoxid szemcsék kiperegnek és a polírozást egyenlőtlenné tehetik. Előállítása költséges. Vele csak nagy felületű síklapok vagy nagyobb forgástestek furatainak felülete munkálható meg. Ezeknek az ismert polírozó korongoknak a már említett hátrányaikon kívül még az a közös hátrányuk is megvan, hogy velük csak viszonylag nagy felületek munkálhatok meg, de az újabban tért hódító, nagyüzemiig előállított olyan felületek, mint a híradástechnikai elemek, nyomtatott áramkörök felületének gyantamentesítésére, tisztítására nem alkalmazhatók. A jelen találmány célja tehát olyan polírozó (csiszoló) korongnak az eddigiekénél gazdaságosabb e-öállítása, amely kopás közben is megszakítás nélkül, azonos hatásfokkal, egyenletesen dolgozik s amely híradástechnikai elemek tisztítására is alkalmas. A találmány azon a felismerésen alapszik, hogy e re a célra jól hasznosítható - az akár hulladék - anyagból is előállítható - nemezeit vagy tünemezeit textília, mégpedig a tengelyre merőleges elrendezésben, ha a belőlük alkotott körszelvényű darabok oldalát olyan abrazív anyagot tartalmazó masszával kezeljük, amely a textília kopásával arányos mértékben semmisül meg s ha ezeket a textíliakörlapokat olyan mértékben hullámosítjuk, hogy azok oldalai forgás közben a forgástest belsejét teljesen átjárják. Ennek megfelelően az ilyen polírozó forgástest találmány szerinti előállításának lényege, hogy 50 mm-nél nem vastagabb, tömörített, előnyösen nemezeit vagy tünemezeit textíliából a polírozó forgástcst szelvényének megfelelő alakban összerakható idomokat vágunk vagy csákózunk ki, ezek felületeit a textíliáéhoz hasonló súrlódási hőmérsékleten porladó, előnyösen fenol formaldehid poli kondenzátummal módosított epoxi alapanyagú műgyanta vagy poliészter ragasztóanyaggal látjuk ei, az ezzel a ragasztóanyaggal kezelt lapokat 0-25 súly'%, előnyösen 5-8 súly% önmagában ismert abrazív anyaggal, pl. alumínium-oxid szemcsékkel megszórjuk, majd az alakos vagy idommá összetett textíliadarabokat rétegesen egymásra helyezzük, koncentrikusan hullámosílott elösajtoló lapok közölt forgásteslet, pl. korongot vagy hengert képezve öss/.esajtoljuk, a sajtolással egyidejűleg vagy ezt követően pedig a ragasztóanyagot kikeményedési hőfokán kikeményitjük. Az eljárás során a legtöbb esetben az is szükséges, hogy a kivágott vagy kicsákózott, alakos vagy idommá összerakott lapokat központos szerelési nyílással lássuk el. Ha a ragasztóanyag kikeményedési hőfoka magasabb pl. 120-160°C, akkor általában a forgáslcst sajtolása után folyamatos (alagút) vagy szakaszos kemencében hőkezeljük. Ha ugyanakkor nem korongot, hanem hengert kívánunk készíteni, akkor célszerűen a hengert fűthető többszintes sajtolóberendezésben sajtoljuk hullámosra és; egyidejűleg hőkezeljük. Ha a ragasztóanyag kikeményedési hőfoka alacsony, akkor a forgástest ragasztóanyagát a sajtolás után pl. szobahőmérsékleten is kikeményílhctji k. Végül hengereket képezhetünk úgy is - különösen olyankor, ha különböző abrazív hatású rétegeket kívánunk előállítani -, hogy az elkészített forgástesteket pl. korongokat és/vagy hengereket nagyobb egységben egyesítjük. A találmány szerinti eljárással készített forgástestet a ragasztóanyag a rétegek oldalfclülctén vonja be, azt szórja be az abrazív anyaggal. Azáltal, hogy a rétegeket hullámosítva egyesítjük, a forgástest palástján az abrazív anyag hullámvonalban helyezkedik, el és a polírozási műveletnél forgás közben a polírozandó tárgyat megfelelő elosztásbin polírozza. A forgáslesi palástjának kopásával 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
