184733. lajstromszámú szabadalom • Peszticid készítmények és eljárás a bennük hatóanyagként alkalmazott organofoszfátok előállítására

1 2 0-etU-S-(n-propil)-tio-foszfori)-klorid 20 ml toluollal készített oldatát. Ezután a reakcióelegyet az 1. pél­dában megadott módon kezeljük és így 0-etil-S-{n­­-propil)-0-/4-(metil-tio)-3-(metoxi-fenil)/~foszfotiolá­­tot kapunk (2. számú vegyület), világos-sárga olaj alakjában 11,87 g mennyiségben. Törésmutató: n^ 1,5521. Orális akut toxicitási érték (LD5o, mg/kg) öthetes, ddY-SLC törzsbeli egereknél (26 ± 2 g) = 300. 3. példa A találmány szerinti készítmények hatóanyagai­ként alkalmazható (I) általános képletű vegyületek közül a 3. és 4. számú vegyületek fizikai adatait az alábbiakban adjuk meg. A vegyületeket az 1. példá­ban leírt módon állíthatjuk elő, azzal az eltéréssel hogy kiindulási anyagként 4-(metil-szulfinil)-2-(meto­­xi-fenil)-t illetve 4-(metil-szulfonil)-2-(metoxi-f'enol)-t alkalmazunk. Ezeket a vegyületeket a 4-(metil-tio)­­vegyület hozzáadásával állítjuk elő. A vegyület n Megjelenés Törés­sorszáma mutató: n20 3. 1 világos sárga színű olaj 1,$94 4. 2 világos sárga színű olaj 1,5290 4. példa Porkészítményt állítunk elő, amely 2 rész 1. szá­mú vegyületet és 98 rész talkumot tartalmaz. 5. példa Oldatot állítunk elő, amely 25 rész 2. számú ve­gyületet, 20 rész Tween-20 anyagot és 55 rész ace­­tont tartalmaz. 6. példa Emulziót készítünk, amely 50 rész 2. számú ve­gyületet, 25 rész poli(oxi-etilén)-difenil-étert (M = 480) és 25 rész xilolt tartalmaz. 7. példa Nedvesíthető port állítunk elő oly módon, hogy 20 rész 2. számú vegyületet, 4 rész nátrium-lignin­­szulfonátot, 4 rész poli(oxi-etilén)-nonil-fenil-étert (M = 595), 3 rész fehérszenet és 69 rész krétát össze­őrölünk. 8. példa Granulátumot készítünk oly módon, hogy 5 rész 1. számú vegyületet és 95 rész bentonitot kis mennyi­ségű vízzel összegyúrunk és a kapott anyagot granu­láljuk. 9. példa Oldatot állítunk elő, mely 90 rész 2. számú vegyü­letet és 10 rész Tween 20-at tartalmaz. 10. példa 4-{Metil-tio)-2-(metoxi-fenol) előállítása 25 g (0,2 mól) 2-metoxi-fenolt és 16 g (0,2 mól) dimetil-szulfoxidot összekeverünk, az elegyet jéggel való hűtés közben 10°C alatti hőmérsékleten kever­jük és száraz hidrogén-klorid gázzal telítjük. Az ele­gyet tovább keverjük. 1 óra hosszat szobahőmérsékleten és utána kis­mennyiségű metanolt adunk a viszkózus reakció­­elegyhez. A keletkező fehér színű kristályokat szű­rőn összegyűjtük, éterrel mossuk és csökkentett nyomáson exszikkátorban kálium-hidroxiddal szá­rítjuk. Ily módon 34 g terméket kapunk, amely 135°C-on bomlás közben olvad. Kitermelés 76%. Claisen-lombikba betöltünk 32,5 g-ot (0,15 móld) fenti kristályos termékből és az anyagot 120— 130°C-ra melegítjük. A termék eközben bomlani kezd és metil-klorid-gáz fejlődik. Amint a gázfejlő­dés megszűnik, a maradék olajat vákuumdesztülá­­lással tisztítjuk. A módszerrel a kívánt fenol-szárma­zékot gyengén színezett viszkózus olaj alakjában kapjuk. Kitermelés 22,5 & amely 88%-os hozam­nak felel meg. Fp. 124-126°C/4 Hgmm. Az olaj állás közben kikristályosodik, amelyet híg metanolból átkristályosítunk. Hy módon szín­telen tűkristályokat kapunk, amelyek 50°C-on olvadnak. A kristályos anyag azonos azzal a vegyülettel (fp. 124—126öC/4 Hgmm), amelyet diazotálási fo­lyamatból származó 4-merkapto-2-metoxi-fenol (fp. 100 C/4 Hgmm) merkaptocsoportjának dimetil-szul­­fáttal való szelektív metilezése útján kaptunk, hagyo­mányos módon. 11. példa 4-(Metil-tio)-3-(metoxi-fenol) előállítása 300 ml metanolban feloldunk 14,25 g (0,08 mól) 4-tio-cianáto-3-metoxi-fenolt, majd jeges hűtés és keverés közben adagokban hozzáadunk 7,84 g (0,16 mól) nátrium-cianidot. A hozzáadás befejezése után az elegyet tovább keverjük, utána szobahőmér­sékleten állni hagyjuk éjszakán át és néhány óra hosz­­szat visszafolyatás közben melegítjük. Ezután kis mennyiségű, színtelenítő hatású aktívszenet adunk a reakcióelegyhez és az egészet szűrjük, a szürletet csökkentett nyomáson rotációs vákuumbepárlóban bepároljuk. A maradék viszkózus olajat kis mennyiségű víz­ben oldjuk, hidrogén-kloriddal megsavanyítjuk és 3 adag benzollal extraháljuk. A benzolos oldatot víz­zel mossuk, vízmentes nátrium-szulfát felett szárít­juk és csökkentett nyomáson rotációs bepárlóban betöményítjük. A nyers kristályos maradékot ciklo­­hexán és benzol elegyéből átkristályosítjuk. Ily mó­don 9,60 g terméket kapunk. Kitermelés 70%. Újabb színtelenítő aktívszén hoz­záadása után a kristályokat ugyanazon oldószer­­elegyből ismét átkristályosítjuk és így színtelen tűalakú kristályokat kapunk, amelyek 96—98°C-on olvadnak. A fenti kristályok egyeznek azzal a vegyülettel (op. 97-99°C), amelyet úgy állítunk elő, hogy 3- -metoxi-fenolt használunk a 10. példánál alkalmazott 2-metoxi-fenol helyett. Hatástani példa Az 14. számú vegyületekkel, valamint az (aj), (bj), (c.) és (dj) ismert vegyületekkel, mint ható­anyagokkal készült szerek relatív inszekticld hatását vizsgáltuk a Spodoptera litura, Plutella xylostella, Mamestra brassicae és az Epilachna vigintioctopun­­ctata kártevők ellen (két ismétlésben) a következő módszerekkel. Az (aj) vegyület a 41-11.880 számú japán sza-184 733 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom