184733. lajstromszámú szabadalom • Peszticid készítmények és eljárás a bennük hatóanyagként alkalmazott organofoszfátok előállítására
1 2 badalnii leírás 4. példájában van leírva. A (b) vegyületet a 41-11880. számú japán szabadalmi leírás 5. példája szemlélteti. A (c) vegyidet az 1 295 418. számú Nagy-Britanniád szabadalom 2. példájában van leírva. A (d) vcgyületct a 48-26221. számú japán szabadalmi leírás 1. példája ismerteti. A Spodoptera litura irtására vonatkozó kísérlet Minden egyes kísérletnél az alkalmazott hatóanyagot a 6. példában leírt emulzió alakjában készítettünk el és ezt per met tapadást elősegítő anyagot (Dyne, 0,03 súly%) tartalmazó vízzel 100 ppm koncentrációra hígítottunk. Szójabab palántákat (10 nappal a csírázás után), amelyeket műanyagtálakban termesztettünk, bepermeteztünk 20 ml 100 ppm koncentrációjú teszt oldattal permetező segítségével (csőnyomás 1 kg/cm2). A megpermetezett palántákat légkondicionált üvegházban tartottuk. Hat nappal a permetezés után 2 levelet levettünk és mindegyik levelet 6 cm átmérőjű, 4 cm magasságú műanyagtálba helyeztük, amelybe 2. lárvaállapotú Spodoptera litura lárvákat helyeztünk és az elkészített tálakat szobahőmérsékletű térbe (25°C) tettük és 48 óra elteltével megállapítottuk a lárvák pusztulási arányát. A Pluttella xylostella irtására vonatkozó kísérlet 20 ml 200 ppm koncentrációjú oldatot készítettünk mindegyik vizsgálandó vegyületből a Spodoptera litura esetében leírt módon. Retekpalántákat amelyeket műanyagtálakban lévő talajban neveltünk, 20 nappal a csírázás után) megpermeteztünk a Spodoptera litura esetében megadott módon. Egy nappal a megpermetezés után két reteklevelet levágtunk és ezeket műanyagtálakba helyeztük, amelyekbe 2. és 3. lárva állapotú Pluttella xylostella lárvákat helyeztünk, majd a tálakat szobahőmérsékletű térbe (25°C) tettük és 48 óra után megállapítottuk a lárvák pusztulási arányát. A Mamestra brassicae irtására vonatkozó kísérlet A Spodoptera litura esetében leírt módszert alkalmaztuk és szójabab palántákat permeteztünk meg a vizsgálandó hatóanyagok 100 ppm koncentrációjú oldatával, a Spodoptera litura esetében megadott módon. Egy nappal a permetezés után két szójabab levelet levágtunk és mindegyiket olyan műanyagtálba helyeztük, amelybe 3. lárvaállapotú Mamestra brassicae lárvákat helyeztünk, majd a tálakat szobanőmérsékletű (25°C) térbe tettük és 48 óra múlva megállapítottuk a lárvák pusztulási arányát. Az Epilachna vigintíoctopunctata irtására vonatkozó kísérlet Mindegyik vizsgálandó vegyületet az 5. példában leírt oldat alakjában formáztuk, amelyet permettapadást segítő anyagot (Dyne, 0,02 súly%) tartalmazó vízzel hígítottuk 500 ppm koncentrációra. Fehér burgonya darabokat tettünk a hígított oldatokba 10 másodpercre és levegőn való szárítás után ezeket a darabokat olyan 9 cm-es Petri-csészékbe tettük amelyekbe 3. lárvaállapotú Epilachna vigintioctopunctata lárvákat helyeztünk. A lárvák elszabadítása után a tálakat szobahőmérsékletű térbe helyeztük és 48 óra után megállapítottuk a lárvák pusztulási arányát. Az egyes kísérleteknél kapott eredmények alapján a túlélési %-ot a következő egyenlet segítségével számítottuk: A vizsgált rovarok Az elpusztult rovarok x 100 = száma száma túlélési % A vizsgált rovarok száma A túlélési % adatait a következő táblázatban adjuk meg. Vizsgált Spodop- Plut-Ma-Epi-rovar tera li- tella mestra lachna Vizsgált túra xylosbrassivigin vegyilet tella cae tiectopunktata Találmány 1 0 0 0 0 szerinti 2 0 5 0 0 hatóanyag 3 20 5 0 0 4 10 10 0 10 Hagyomáh1 bl di 100 100 100 0 nyos 100 100 100 100 20 0 75 20 5 0 50 0 A Tetranychus urticae irtására vonatkozó kísérlet Polietilén edényben lévő, vízkultúrájú veteménybab-palántákat, tíz kifejlett, nőstény atkával megfertőztünk és az edényt 24 órára 28öC-os üvegkamrába helyeztük, majd 20 ml 100 és 250 ppm koncentrációjú vizes teszt oldattal a növényeket megpermeteztük. A teszt oldatot a 6. példa szerint előállított emulgeálható kondentrátumból készítettük oly módon, hogy hígítószerként poli (oxi-etilén)-dodecilfenil-éter (M=606) szóródást elősegítő szert 3000-szeres hígításban tartalmazó vizet alkalmaztunk Ezután az edényt visszahelyeztük az üvegkamrába és a permetezés utáni második napon megszámoltuk a leveleken lévő élő, kifejlett atkákat és lárvákat. A vizsgálatot kétszer megismételtük. Az eredményeket az 1. táblázatban tüntettük fel. Az atkák számának csökkenését az alábbi egyenlet segítségével számítottuk: Csökkenés mértéke (%) = = a vizsgált atkák száma — az élő lárvák száma x jqq a vizsgált atkák száma A csökkenés mértéke (%) jelölés Nem több mint 20 0 21-50 1 51-89 2 Nem kevesebb mint 90 3 1. Táblázat A találmány 100 ppm 250 ppm szerinti hatóanyag (T) 3 3 (2) 3 3 (3) 3 . 3 (4; 3 3 Kontroll 0 0 Kullancsok irtására vonatkozó kísérlet Hatóanyagként 0-etil-S-n-propil-0-(3-metoxi4-metil-tio-fenil)-foszfotiolátot tartalmazó készítménynek a Haemaphysalis longicornis elleni hatását az 506 440. számú ausztrál szabadalmi leírás 1. példájában 84 733 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 6
