184720. lajstromszámú szabadalom • Eljárás béta-lipotropin hormon fragmens peptid származékok és az ezeket hatóanyagként tartalmazó gyógyszerkészítmények előállítására

1 2 és magukba foglalják annak sav-halogeniddel, aziddal, anhidriddel, ímidazolidinnel vagy egy olyan aktivált észterrel (mint az N-hidroxíszukcinimid-észter vagy p-nitrofenil-észter) történő konverzióját. Az amino csoportok ismert módszerek alkalmazá­sával aktiválhatok, így például az amino-csoport konverziója foszfit-amiddal vagy a „foszfor-azo” módszer segítségével. Mindkét aktiváló módszert is­merteti a Mouben-Wcyl, Methoden der Organischen Chemie, 4th ed., Volume XV/2 (Georg Thieme Verlag). A fent említett kondenzációs reakciók legismer­tebb módszerei: karbodiimid módszer, azid módszer, vegyes anhidrid módszer és az aktivált észter módszer, amelyeket leírja E. Schröder és K. Lubke [The Papti­­des, Volume I, (1965) Academic Press]. Az úgyneve­zett Merrítieid „szilárd-fázis” módszer közli J. Amer. Chem. Soc. 85, 2149, (1963), amely, szintén alkalmazható az előzőekben leírt peptidek és peptid­­származekok előállítására. Azokat a reaktív csoportokat, amelyek a konden­zációban nem vesznek részt, hatásosan védeni kell megfelelő, úgynevezett védő- vagy stabilizáló-védő csoportokkal, amelyek később hidrolízissel vagy redukcióval könnyen eltávolíthatók. így a karboxil­­-csoport ismert módszerekkel hatásosan védhető, például a metanol, etanol, terder-butanol, benzil­­-alkohol vagy p-nitrobenzil-alkohol legalább sztöchiome’rikus mennyiségével végzett észterezéssel, vagy isméit módszerekkel amiddá történő konverzió­val, mint amelyet ismertet Houben-Weyl, Methoden der Organischen Chemie, 4th ed., Volume XV/1, 315 old. Ezt az utóbbi védőcsoportot azonban nehéz eltávolítani, így akkor javasolt alkalmazni, ha ezt a csoportot a kész peptid C-terminális aminosav karb­o.xil-csoportjának vagy a gíutaminsav 'y-karboxil­­-csoportjának a védésére használjuk. Ebben az esetben a peptidszintézis közvetlenül az (I) általános képlet szerinti peptid amidjához vezet. Az amino-csoportokat védő csoportok általában megfelelő sav-csoportok, például megfelelő alifás-, aromás-, aralifás- vagy heterociklikus karboxilsavak­­ból (mint ecetsav, benzocsav, piridin-karboxilsav) származó sav-csoportok vagy karbonsavból származó sav-csoportok (mint etoxi-karbonil-, benziloxi-karbon­­il, t-butiloxi-karbonil vagy p-metoxi-benziloxi-karbon­­il) vagy szulfonsavból származó savcsoport (mint benzolszulfonil vagy p-toluolszulfonil). Más csopor­tok is használhatók, így szubsztituált vagy szubsztitu­­álatlan aril- vagy aralkil-csoportok, például benzil­­vagy trifenil-metil-esoport, vagy olyan csoportok, mint az o-mtrofenil-szulfenil vagy 2-benz.oil-l-metil­­vinil (ld.: Houben-Weyl, Vol XV/1,46). Előnyös a lizin e-amino-csoportját védeni és kívánt esetben a szerin, valamint threonin hidroxil-csoportját is. Ez utóbbi védelem azonban nem mindig szükséges. Ezzel kapcsolatban a szokásos védő-csoport a tercier­­-butiloxi-karbonil, tozil-rész a lizin e-amino-csoport­­jához, t-butil-cső port vagy benzil-rész a szerin és threonin hidroxil-csoportjához. A védőcsoportok különböző hagyományos mód­szerekkel lehasíthatók az érintett csoport természeté­től függően, például triíluorecetsav segítségével vagy enyhe redukcióval, például lúdrogénnel vagy katalizátorral, mint palládiummal vagy jégecetben hidrogénbromiddal. A találmány szerinti L-Met(O) aminosav-maradé­­kot tartalmazó peptideket megfelelő Met-tartalmú pepiidből enyhe oxidációval ismert módon állítjuk elő, például hígított hidrogénperoxid vagy persav fel­­használásával. Ez az oxidáció olyan R- és S-szulfoxid keveréket eredményez, amelyet ismert módszerekkel különálló diasztereo-izomerekké reszolválhatunk, pél­dául egy szelektív kristályosítás alkalmazásával. Elkü­lönített diasztereo-izomerek közvetlenül nyerhetők a peptid-szintézisben L-methioni -S (vagy R)-szulf­­oxid felhasználásával. A találmány szerinti Met(O) vagy Met(02 ) amino­­sav-maradekot tartalmazó szulfon-peptideket megfele­lő (I) általános képletíí Met-peptidek oxidációjával vagy a peptid-szintézisben methionin-szulfon alkalma­zásával állíthatjuk elő. A B helyén L-Leu-OH-t tartalmazó (I) általános képletű peptidek ismert módon következő származé­kokká alakíthatók : a) találmány szerinti peptidek sói, különösen sav­ad did ós sói, b) 1 4 szénatomszámú ah fás alkoholból származó észterek, c) amidok vagy N-(l 4 szcnatomosj-alkilamidok, d) 1 4 szénatomszámú alkénkarbonsavból szárma­zó N-acil származékok. A sókat közvetlenül a reakció-közegből nyerhet­jük, melyben a peptideket állítottuk elő vagy később, a peptidek bázissal végzett reakciójával állíthatjuk elő A savaddíciós sókat közvetlenül a kívánt savas kö­zegből történő peptid izolálásakor nyerhetjük vagy a kapott peptídet a peptid-szintézis során savaddíciós sóvá alakítjuk megfelelő savval, mint a sósav, hidro­­génbromid, foszforsav, kénsav, ecetsav, malonsav, borkősav, citromsav, poliglutaminsav vagy karboxi­­metilcellulóz stb. Az N-acil-származékok, előnyösen az N-terminális acil-származékok előállíthatok, ha a peptid-szintézis­ben olyan aminosavat alkalmazunk, amely már ren­delkezik a kívánt acil-csoporttal. Ez az acil-csőport a peptid-szintézis során mint védőcsoport funktio­nal. Ilymódon a kívánt acil-származékot közvetlenül állítjuk elő. Azonban lehetséges a kívánt védőcsopor­tot később is bevinni a peptid ismert módon történő acilezésével. Az N-acil-csoportok közül a legelőnyösebb az acetil-csoport. Az észtereket és amidokat szintén előállíthatjuk a peptid-szintézisben alkalmazott olyan aminosawal, amely már tartalmazza a kívánt észter­vagy amid-csoportot, azonban ezek később is elő­állíthatok a peptid ismert módon történő észterezé­­sével vagy amiddá alakításával. Legelőnyösebb amidok a szubsztituálatlan amidok, mono-metil- vagy dimetil-amidok és a mono-etil­­vagy dietil-amidok. Az N-alkilszármazékokat, mint az N-mono-metil­­-származék, előállíthatjuk a peptid-szintézisben megfelelő N-mono- alkilezett aminosav alkalmazásá­val. Az (I) általános képlet szerinti peptidek és a) -d) alatt felsorolt származékaik gyorsítják a menekülési­­reflexek kihalását, az úgynevezett „pálca-ugró” tesztben patkányokon, olyan mértékben és módon, mint a 78,02289. számú hollandiai szabadalmi leí­rásban említett peptidek. A találmány szerinti pepti-184 720 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom