184715. lajstromszámú szabadalom • Eljárás N-(4-nitrofenil-N'-(3-piridil-metil)-karbamid előállítására
1 184 715 2 könnyebben hozzáférhető vegyületek. Figyelembe véve, hogy a szakirodalom a karbaminsav.-(rövidszénláncú)-alkilésztereket a megfelelő fenilésztereknél lényegesen kevésbé reakcióképes vegyülcteknck minősíti, szakember számára nem volt előre látható, hogy a találmány szerinti eljárásban felhasznált tercier alkil-aminok a karbaminsav-(rövidszénláncú)-alkilészterek reakcióképességét a megfelelő fenilészterekéhez hasonló szintre fogják növelni. Miként már korábban közöltük, a (III) és (V) általános képletű vegyületekben X szubszliluáll fcnoxi-csoportot is jelenthet. A „szubszliluáll fenoxicsoport” megjelölésen a leírásban és az igénypontsorozatban olyan csoportokat értünk, amelyekben az aromás gyűrűhöz a reakció szempontjából közömbös egy vagy több szubsztituens (például nitrocsoport vagy rövidszénláncú alkil-csoport) kapcsolódik. A fenoxi-csoporthoz kapcsolódó szubsztituensek előnyös képviselői az elektronvonzó csoportok (például a nitro-csoport); az ilyen szubsztiluenseket hordozó karbaminsav-észterek ugyanis a találmány szerinti eljárás körülményei közöt különösen nagy sebességgel reagálnak. A találmány szerinti eljárásban a karbaminsavésztereket és az amjnokat a 168 295 sz. magyar szabadalmi leírásban közöltekkel egyezően - célszerűen lényegében ekvimoláris mennyiségben használjuk fel. A tercier alkil-amin-kalalizátort a kisebb mólarány ban jelen lévő (tehát u hozam szempontjából mértékadó mennyiségű) reagens 1 móljára vonatkoztatva 0,05-2 mól, célszerűen 0,5-1,2 mól mennyiségben alkalmazzuk. A tercier alkil-amin-kataljzátorokat természetesen keverékek formájában is felhasználhatjuk; ekkor a megadott mólarány az együttes mennyiségre vonatkozik. A reakciót általában úgy hajtjuk végre, hogy a reagenseket és a katalizátort közömbös szerves oldószerben, előnyösen toluolban vagy xilolban oldjuk, és az oldatot forraljuk. A szilárd anyag formájában kivált (I) képletű végterméket szűréssel különítjük el. Az (I) képletű végtermék elkülönítésekor kapott anyalúgot - amely oldószert, tercier alkilamin-katalizátort és csekély mennyiségű oldott végterméket tartalmaz - reakcióközegként többször is visszavezethetjük az eljárásba, ami jelentős fajlagos vegyszermegtakarítást eredményez. A találmány szerinti eljárással kapott (I) képletű vegyületet minden további tisztítás nélkül felhasználhatjuk rágcsálóirtó szerek hatóanyagaként. A találmány szerinti eljárást az oltalmi kör korlátozása nélkül az alábbi példákban részletesen ismertetjük. /. példa 4,22 g (0,02 mól) N-(4-nitro-fenil)-karbaminsavetilésztert, 1,80 g (0,0167 mól) 3-amino-metil-piridint és 3,18 g (0,0173 mól) tributilamint 25 ml vízmentes toluolban oldunk, és a reakcióelegyet 5 órán át forraljuk. A kivált terméket leszűrjük, kétszer 10 ml acetonnal mossuk, majd szárítjuk. 4,33 g (85,1%) N-(4-nitro-fenil)-N'-(3-piridil-metil)karbamidot kapunk; op.: 222-224 °C (irodalmi érték. 223-225 °C). Összehasonlítás céljából megismételjük a fentiekben leírt eljárást azzal a különbséggel, hogy katalizátorként 1,72 g (0,0175 mól) trietilamint használunk fel. A végtermék kiválása csak körülbelül 4 órás forralás után indul meg. 36 órás forralás után a kivált terméket leszűrjük és kétszer 10 ml acetonnal mossuk. 3,3 g (64,9%) N-(4-nitro-fenil)-N'-(3- piridil-metil)-karbamidot kapunk; op.: 222-224 °C. 2. példa 196,13 g (1 mól) N-(4-nitro-fenil)-karbaminsavmetilésztert, 108,14 g (1 mól) 3-amino-metil-piridint és 106,7 g (0,5 mól) dimetil-dodecilamint 3 liter xilolban oldunk. A reakcióelegyet visszafolyatás közben forraljuk, és egy észteresítő feltét közbeiktatásával a rendszerben lévő kevés vizet, valamint a reakcióban keletkező metanolt tartalmazó koncenzátumot időnként, kis adagokban elkülönítjük. A forralás kezdetétől számított 15-20 perc elteltével megkezdődik a végtermék kiválása. A forralást 4 óra elteltével befejezzük, majd a szuszpenziót kb. I00-110 °C-on szűrjük. A végterméket kétszer 100 ml forró xilollal, majd kevés acetonnal mossuk, végül vákuumban szárítjuk. 218,6 g (80,3%) N-(4- nitro-fenil)-N'-(3-piridil-mctil)-karbamidot kapunk; op.: 221-223 °C. 3. példa A 2. példában közöltek szerint járunk el, azzal a különbséggel, hogy katalizátorként 0,5 mól dimetií-hexadecil-amint használunk fel. 240,67 g (88,4%) N-(4-nitro-fenil)-N'-(3-piridil-metil)karbamidot kapunk; op.: 222-224 °C. 4. példa 5,88 g (0,03 mól) N-(4-nitro-fenil)-karbaminsavmetilészter, 2,70 g (0,025 mól) 3-amino-metil-piridin, 9,6 ml Genamin CS 302 D (N,N-dimetil-C10 1S alkilaminok keveréke, gyártja a Hoechst AG.) és 50 ml xilol elegyét 2 órán keresztül forraljuk egy 20 cm-es Vigreux-kolonnával és desztilláló feltéttel ellátott lombikban, miközben összesen 6 ml párlatot (metanol-víz-xilol) fogunk fel. A kikristályosodott végterméket még melegen szűréssel elkülönítjük, kétszer 5 ml forró xilollal, majd kevés acetonnal mossuk és megszárítjuk. A kapott N-(4-nitrofenil)-N'-(3-piridil-metil)-karbamid súlya 6,0 g (88,2%), olvadáspontja 223-225 °C. 5. példa Az előző példában közölt módon 11,77 g (0,06 mól) N-(4-nitro-fenil)-karbaminsav-metilésztert, 5,4 g (0,05 mól) 3-amino-metil-piridint és 18,7 g (0,065 mól) Genamin SH 302 D katalizátort (N,N- dimctil-CK, lfi alkilaminok keveréke, gyártja a Ho-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3
