184706. lajstromszámú szabadalom • Eljárás jelzett gibberelinek előállítására
1 2 mCt/mmól. Az előbbi vegyületekkel megismételjük az 1. példa szerinti oxidálást, amikoris [6-3 H]-gibberellin-A3-t (Vili. számú vegyület), valamint [6-3H]-6- -epigibberellin-Aa-t (IX. számú vegyület) kapunk. Az előbbi fajlagos radioaktivitása 1,32 mCi/mmól, az utóbbié pedig 1,21 mCi/mmól. 6. példa 3,3 mg (0,01 mmól) [17-14C]-^bberellin-A3- -7-aldehidet (amelynek fajlagos radioaktivitása 0,23 mCi/mmól) az első példa szerinti módon szililezünk és enolizáljuk 4 mg kálium-hidriddel, Ezután 0,1 ml 3 H2 O-t (fajlagos radioaktivitása 3 mCi/mmól) adunk hozzá. A reakcióelegy fent ismertetett módon való feldolgozása és a termékek vékonyréteg-kromatográfiás elválasztása után [17- C, 6-3H]-gibberellin-A3-7-aldehidet, valamint [17-I4C, 6-3H]-6-epigibbereIlin-A3-7-aldehidet kapunk. Az előbbi vegyület fajlagos radioaktivitása a 14C-re nézbe 0,23 mCi/mmól, a 3H-ra nézve 1,39 mCi/mmól, míg az utóbbi vegyületé 0,20 mCi/mmól, illetve 1,44 mCi/mmól. 7. példa 3,48 g (10 mmól) gibbereliin-A1 (XVI. számú vegyület) 20 ml abszolút piridinnel készített oldatához 20 ml ecetsavanhidridet adunk. A reakcióelegyet szobahőmérsékleten egy héten át állni hagyjak, azután kromatografáljuk. Eluálószerként kloroformot használunk. 3,37 g (78%) 0(3),0(13)-diacetil-gibberellin-Ai -t kapunk. 1,73 g (4 mmól) 0(3),0(13)-diaeetil-gibbetellin^At-t feloldunk 10 ml abszolút tetrahidrofuránban és 10 ml dioxánban. Az oldathoz —15 DC-on 413 mg (2 mmól) diciklohexil-karbodiimidet adunk. 12 órán át állni hagyjuk 5°C-on, azután a diciklohexil-karbamidot kiszűrjük, és az oldathoz 454 mg (12 mmól) nátrium-bórhidridet adunk. A reakcióelegyet 2 órán át állni hagyjuk, azután 2 ml jégecetet adunk hozzá, majd vákuumban betöményítjük. A máradékhoz étert adunk, és telített nátrium-hidrogén-karbonát-oldattal tízszer kirázzuk. Az éteres fázist nátrium-szulfáton megszárítjuk és bepároljuk. A maradékot kromatografáljuk. Eluálószerként kloroformot használunk. 553 mg (66%) 0(3),0(13)-diacetil-6/3- -(hidroxi-metil)-7-nor-gibberellin-Ái -t kapunk. A megsavanyított vizes fázisokat éterrel extraháljuk, és az extraktumot a fenti feldolgozás után kromatografáljuk. Eluálószerként kloroformot használunk. 773 mg (85%) 0(3),0(13)-diacetil-gibberellin-A,-t kapunk. 418 mg (1 mmól) 0(3),0(13>diacetil-6/5-(hidroxi-metil^-nor-gibberellin-A, 5 ml vízmentes diklór-metánnal készített oldatához szobahőmérsékleten argonatmoszférában hozzácsepegtetjük 431,2 mg (2 mmóljpiridinium-klór-kromát 5 ml vízmentes diklór-metánnal készített oldatát. A reakcióelegyet két órán át keverjük, azután 50 ml étert adunk hozzá. Az éteres fázist elválasztjuk, a maradékhoz újból étert adunk és éterrel többször extraháljuk. Az egyesített éteres extraktumokat vízzel többször mossuk, nátrium-szulfáton megszárítjuk és vákuumban bepároljuk. A maradékot kromatografáljuk. Eluálószerként n-hexán és kloroform 4:6 tf-arányú keverékét használjuk. 280,2 mg (73%) 0(3),0(13> -diacetil-gibberellin-Ai-7-aldehidet kapunk. A termék amorf anyag. [afo5 = +42,2° (C= 0,42 - etanol), MS: m/e 416 (M+, ill. M'). Az eluálást kloroformmal folytatva 32,2 mg reagálatlan 0(3), 0( 13)-diaceti]-6/3-(hidroxi-metil)-7--nor-gibberellin-A! -t kapunk. 208,2 mg (0,5 mmól) 0(3),0(13)-diaceti]-gibberellin-Ai-7-aldehidet 5 ml 0,2 n nátrium-metoxid-oldatban dezacetilezünk. A reakcióelegyet 3 órán át keverjük szobahőmérsékleten, majd jégecettel megsavanyítjuk, vákuumban betöményítjük és etil-acetátot adunk hozzá. Az így kapott oldatot telített nátrium-hidrogén-karbonát-oldattal kirázzuk, majd a szerves fázist nátrium-szulfáton megszárítjuk, vákuumban bepároljuk, és a maradékot kromatografáljuk. Kloroformos eluálás után 12,2 mg 0(13)-acetil-gibberellin-A3-7-aldehidet kapunk. Az eluálást növekvő etil-acetát tartalmú kloroform/etil-acetát gradienssel folytatva a 8:2 tf-arányú frakciókból 71,5 mg (46%) gibberellin-Ai-7-aldehidet nyerünk. Ez utóbbi amorf anyag. [a]})5 = + 63,4° (c= 0,33 - etanol), MS: m/e 332 (M+, iU. M'). IR (CHC13)I Amax 3610 (OH), 2820 2725 és 1725 (aldehid és 1770 cm'1 (y-lakton-CO). 332,4 mg (1 mmól) gibberellin-At-7-aldehid 15 ml abszolút piridinnel készített oldatához hozzáadunk 2 ml hexametil-diszilazánt és 2 ml trimetil-klór-szilánt. A reakcióelegyet 3 órán át állni hagyjuk szobahőmérsékleten, azután vákuumban bepároljuk. A maradékhoz telített nátrium-hidrogén-karbonát-oldatot adunk és éterrel alaposan kirázzuk. Az egyesített éteres fázisokat vízmentes magnézium-szulfáton szárítjuk és vákuumban bepároljuk. A maradékot foszfor-pentoxid felett szárítjuk 16 órán át vákuumban. Ezután a szililezett gibberellin-Ai-7-aldehidet argonatmoszférában, 8 ml oxigénmentes abszolút tetrahidrofuránban és szobahőmérsékleten hozzáadunk 44 mg (1,1 mmól) kálium -hidridet.A reakcióelegyet 1 órán át keverjük szobahőmérsékleten, majd az enoláthoz 0,1 ml (5,55 mmól) 3H20-t (fajlagos radioaktivitás 3 mCi/mmól) adunk. A keverést még 3 percig folytatjuk, azután 1 ml ecetsavat adunk a reakcióelegyhez. Ezután vákuumban többször bepároljuk, miközben újra és újra metanolt adunk hozzá. így lehetővé válik a labilis trícium eltávolítása. A védőcsoportok eltávolítása végett a maradékhoz 8 ml tetrahidrofuránt, 2 ml vizet és 1 ml jégecetet adunk, és az egészet egy éjszakán át állni hagyjuk. Ezután az elegyet vákuumban bepároljuk, telített nátrium-hidrogén-karbonát oldatot adunk hozzá, és etil-acetáttal egyszer kirázzuk. Ezután a szerves fázist nátrium-szulfáton szárítjuk, vákuumban bepároljuk és a maradékot kromatografáljuk. A 8:2 tf-arányú kloroform/ctil-acetát eleggyel végzett eluálás után 98 mg (28%) [6-3H]-gibberellin-A1-7-aldehidet, míg a 7:3 tf-arányú kloroform/etil-acetát eleggyel végzett aluálás után 150 mg (45%) [6- H]-6-epigibberellin-Ai-7-aldehidet kapunk. A [6-3HJ-gibberellin-Ai-7-aldehid amorf anyag, fajlagos radioaktivitása 1,32 mCi/mmól. [a]f/ = +62,6° (c= 0,43 - etanol, 184.706 5 10 15 20 25 30 35 4C 45 50 55 60 7
