184706. lajstromszámú szabadalom • Eljárás jelzett gibberelinek előállítására
1 2 fa]f? = +84,2° (c= 0,43 — etanol), MS: mle 346 (M+, ill. M"), IR (Nujol): Xmax 3390 (széles, OH), 1750 (7- -lakton-CO), 1715 (karboxil-CO) és 1660 cm'1 (=CH2). 330.4 g (1 mmól) VII. számú vegyületet (amelynek fajlagos radioaktivitása 1,47 mCi/mmól) 3 ml ecetsavanhidriddel acetilezünk 3 ml abszolút piridinben 2 órán át. Ezután a reakcióelegyet vákuumban bepároljuk, és a nyers [6-3H]-0(3)-acetil-epigibberellin-A3-7-aldehidet 8 ml abszolút piridinben oldjuk. Keverés közben 300 mg (3 mmól) króm-trioxidot adunk hozzá. 18 órán át keverjük, majd vákuumban újra bepároljuk. A maradékhoz etil-acetátot adunk és többször kirázzuk 2s%-os sósavval. A szerves fázist nátrium-szulfáton megszárítjuk és bepároljuk. A maradékot 10 ml 0,2 n nátrium-metoxid-oldattal dezacetilezzük. A reakcióelegyet 15 percig állni hagyjuk szobahőmérsékleten, azután jégecetet adunk hozzá, vákuumban bepároljuk, 2 s%-os sósavat adunk a maradékhoz, és etíl-acetáttal extraháljuk. A szerves fázist nátrium-szulfáton megszárítjuk, majd bepároljuk. A maradékot kromatografáljuk 7:3 tf-arányú klorofor/etil-acetát eleggyel végzett eluálás után 53 mg [6- H]-6-epigibberelÍin-A3-aldehidet (VII. számú vegyület) kapunk vissza. Az eluálást kloroform/etil-acetát gradienssel folytatva a 3:7 tf-arányú frakcióból 125,1 mg (43 %) [6-3H]-6-epigibberellin-A3-t (IX., számú vegyület) kapunk. Ennek fajlagos radioaktivitása 1,30 mCi/mmól, olvadáspontja etil-acetátból való átkristályosítás után 173—175 °C. [a]b51 -14,5° (c= 0,39 - etanol), MS: m/e 346 (M+, ill. M"), IR (Nujol): Xmax 3400 (széles OH), 1755 (7- -lakton-CO) és 1720 cm"1 (karboxil-CO), 100 MHz-MI-NMR: 5 aceton-D6/TMS 1,26 (s, 18- -H3), 2,64 (d, J= 10Hz, 6-H), 2,86 (d, J= 10Hz, 5-H), 4,32 (m, 3-H), 4,88 és 5,23 (m, 17-H2), 5,83 (dd, J= 9Hz és J’= 2,5 Hz, 2-H) és 6,27 ppm (dd, J= 9Hz és J’= 1,5 Hz, 1-H). 2. példa 330.4 mg (1 mmól) gibberellin-A3-7-aldehidet (V. számú vegyület) az 1. példa szerinti módon szililezünk és enolizálunk. Ezután a termékhez 0,1 ml (5,55 mmól) 2H20-t adunk (tisztasági foka 99,9 %). A reakcióelegyet a fent ismertetett módon feldolgozva és krotnatografálva 102,5 mg (31%) [6- H]-gibberellin-A3-7-aldehidet (X. számú vegyület) és 142,3 mg (43%) [6-2H)-6-epigibberellin-A3-7-aldehidet (XI. számú vegyület) kapunk. A X. számú vegyület olvadáspontja 172—174 °C aceton és n-hexán elegyéből való átkristályosítás után. MS: m/e 331 (M+, ill. M"). Az 1H-NMR spektrumban az (5-H) és a (7-H) firotonok szingulettként mutatkoznak, míg a 6-2 H] következetesen nem látliató. A XI. számú vegyület 184-187 °C-on olvad aceton és n-hexán elegyéből átkristályosítva. MS: m/e 331 (M*. ill. M"). Az j H-NMR spektrumban ugyancsak az (5-H) és a (7-H) protonok mutatkoznak szingulettként, a [6- II] hiányzik. A [6-2 H]-gibberellin-A3-7-aldehidet és a [6-JH]-6-epigibberellin-A3-7-aldehidet az 1. példában leírtak szerint oxidálva [6-2H]-gibberellin-A3-t (XII. számú vegyület), illetve [6-2H]-6-epigibberellin-A3- -t (XIII. számú vegyület) kapunk. 3. példa 330.4 mg (1 mmól) gibberellin-A3-7-aldehidet (V. számú vegyület) az 1. példában leírtak szerint szililezünk, majd enolizálunk. Az enolátot összekeverjük 1 ml jégecettel és 2 ml vízzel, és az első példában ismertetett módon feldolgozzuk a reakcióelegyet. 143 mg (61%) 6-epigibberellin-A3-7-aldehidet (XIV. számú vegyület) kapunk, ugyanakkor visszakapunk 96 mg gibbereŰin-A3-7-aldehidet. 330.4 mg (1 mmól) 6-epigibberellin-A3-7-aldehidet (XIV. számú vegyület) az 1. példa szerinti módon oxidálva 116 mg (41%) 6-epigibberellin-A3-t (XV. számú vegyület kapunk, ugyanakkor visszakapunk 60 mg reagálatlan 6-epigibberellin-A3-7-aldehidet. 4. példa 330.4 mg (1 mmól) 6-epigibberellin-A3-7-aldehidet (XIV. számú vegyület) 15 ml abszolút piridinben oldunk és hozzáadunk 2 ml hexametil-diszilazánt és 2 ml trimetil-klór-szilánt. A reakcióelegyet 3 órán át állni hagyjuk szobahőmérsékleten, azután betöményítjük, hozzáadunk telített nátrium-hidrogén-karbonát-oldatot, és éterrel többször extraháljuk. Ezután a szerves fázist magnézium-szulfáton megszárítjuk, vákuumban betöményítjük, és vákuumban szárítjuk foszfor-pentoxid felett. A szililezett 6-epigibberellin-7-aldehidet argonatmoszférában feloldjuk 8 ml oxigénmentes abszolút tetrahidrofuránban, és szobahőmérsékleten hozzá, adunk 44 mg (1,1 mmól) kálium-hidridet. A reakcióelegyet 1 órán át keverjük szobahőmérsékleten, majd az anoláthoz 1 ml metanolt, 1 ml jégecetet és 1 ml vizet adunk. Egy éjszakán át állni hagyjuk, majd betöményítjük és a maradékot kromatografáljuk. A kromatográfiás feldolgozás után 99 mg (54%) gibberellin-A3-7-aldehidet (V. számú vegyiilet)kapunk, ugyanakkor visszakapunk 146 mg 6-epigibberellin-A3-7-aldehidet (XIV. számú vegyület). 330.4 mg (1 mmól) gibberellin-A3-7-aldehidet (V. számú vegyület) a fentiekben ismertetett módon oxidálva 228 mg (78%) gibberellin-A3-t (1. számú vegyület) kapunk, ugyanakkor visszakapunk 52 mg reagálatlan gibberellin-A3 -7-aldehidet. 5. példa 330.4 mg (1 mmól) 6-epigibberellin-A3-7-aldehidet (XIV. számú vegyület) a 4. példa szerinti módon szililezünk és enolizálunk. Ezután hozzáadunk 0,1 ml 3H20-t (fajlagos radioaktivitás 3 mCi/mmól). A fentiekben ismertetett feldolgozás után 103 mg (31%) [6-3H]-gibberellin-A3-7-aldehidet (VI. számú vegyület) kapunk, amelynek fajlagos radioaktivitása 1,5 mCi/mmól. Emellett 148,3 mg (45%) [6-3H]-6- -epigibberellin-A3-7-aldehidet (VII. számú vegyület) kapunk, amelynek fajlagos radioaktivitása 1,38 184.706 5 10 ■15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 6
