184706. lajstromszámú szabadalom • Eljárás jelzett gibberelinek előállítására

1 2 A találmány tárgya eljárás tríciummal vagy deu­tériummal egyszeresen vagy többszörösen jelzett gibberellinek előállítására nem jelzett vagy l4C-, *H- vagy 3H-helyen jelzett, az ent-gibberellán-alap­­váz 6-os helyzetében hidroxi-metil-csoporttal szub­­sztituált gibberellinszármazékokból. Gibberellineken olyan természetes gibberellineket és gibberellinszár­­mazékokat értünk, amelyek az ent-gibberellán-alap­­váz 6-os helyzetében karboxilcsoportot tartalmaz­nak (leírásunkban az ent-gibberellén.nomenklatú­rát használjuk). A gibberellinszármazékok ent-gib­­berellán alapváza változatlan vagy legfeljebb kismér­tékben van módosítva. (így például lehet a gibberel­linszármazékok váza szeko-, homo-, nor- vagy dinor­­-ent-gibberellán váz, amely adott esetben epimeri­­zálva lehet és/vagy többszörös vegyértékkötéseket tartalmazhat). Az alapváz adott esetben különféle szubsztituenseket is tartalmazhat. A jelzett gibberellinek elsősorban biológiai fi­nomvegyszerek. Igen jelentős a jelzett gibberellinek alkalmazása a legkülönbözőbb területeken. így pél­dául használják őket biotechnológiai és analitikai eljárásokban, ae alkalmazzák e fitohormonok bio­szintézisének, metabolizmusának, transzportjának, eloszlásának, hatásmechanizmusának, valamint szerkezete és hatása közötti összefüggések vizsgála­tára is. Hasonlóképpen vizsgálják ezeknek a hor­monoknak a részben szintetikus szerkezetileg rokon vegyületeit is. E vizsgálatok alapján új hatóanyagok szintézisével kísérleteznek. Tríciummal jelzett gibberellinek már ismeretesek. Ezeket különleges úton állítják elő, használatuk azonban a teljesen meghatározott szerkezeti jel­lemzőkkel rendelkező tríciumozott gibberellinekre korlátozódik. Az ent-gibberellán alapváz jelzett szénatomjai az 1, 2, 3, 6 és 17 helyzetű szénatomok, így például az [l-3H]-gibberellin-A5-öt 3-metán­­szulfonil-gibberellin-A3-metil-észterből, az (l-3H]­­-gibberellin-Ag-at [l-3H]-gibberellin-A5-ből, a [2,3- - H]-gibberellin-A20-at pedig gibberellin-As-metil­­-észter-16,17-epoxiból állítják elő. [N. Murofushi, R.C. Durley és R.P.Pharis: Agric. Biol. Chem. 41, 1075 /977/ és 38, 475 /1974/]. További ismert gib­berellinek a [2,3-3H]-gibberelIin-A9 [T. Yokota, D.R.Reeve és A. Crozier, Agric. Bioi. Chem. 40, 2091 /1976/], az [l,2-3H]-gibberellin-A, [H. Kende: Plant Physiol. 42, 1012 /1967/, P.W. Pitéi, L.C. Vining: Canad. J. Biochem, 48, 259 /1970/, A. Musgrane, H. Kende: Plant Hhysiol. 45, 56 /1970/, R.Nadeau és L. Rappaport: Phytochemistry 13, 1537 /1974/] és az ( 1,2-3H]-gibberellin-A4 [R.C. Durley és R.P. Pharis: Planta 109, 357 /1973/]. Ezekben a trícium azonban olyan helyzetekben van, alvói az biokémiailag könnyen szubsztituálható, pél­dául bioszintézis vizsgálatok vagy metabolizmus vizsgálatok közben. Ismeretes továbbá, hogy a C2 o -gibberellinek és azoknak a 6-helyzetben karboxilcsoportot tartal­mazó származékai kémiai úton, Jones-reagens je­lenlétében előállíthatók C20-gibberellin-7-aldehidek­­ből és azok származékaiból [J. R. Bearder, J. Mac­Millan és B.O, Phinney, Phytochemistry 12, 2173 /1973/, E. Fujita, M. Node és H. Hori, J. Chem. Soc. Chem. Comm, 1975, 898 és J. Chem. Soc., Perkin I 1977, 611], Ezzel a módszerrel 6-helyzet­ben jelzett gibberellin-Ai j-t is elő lehet állítani. Ezt az eljárást azonban nem lehet általánosan alkalmaz­ni. Nevezetesen nem lehet alkalmazni savra érzé­keny vegyületek, például a 13-helyzetű szénatomon hidroxilcsoportot és a 16-17-helyzetben kettős­kötést tartalmazó vegyületek esetén. Speciális eljá­rással elő lehet még állítani [17-3H]-gibberellin-A9- -et [D.J.Reid, M.S.Tuing, R.C.Durley és I.D.RáiJton, Planta 108, 67 /1972/], mikrobiológiai úton pedig lehetséges [6-3H]-gibberellin-Ai2-7-aldehidet [6- -3H]-gibbere!lin-Al4-é átalakítani [P. Hedden, J. MacMillan és B.O. Phinney, J. Chem. Soc. Perkin 1 1974,587], A szakirodalom ismertette már néhány gibberel­­lon-7-aldehid előállítását is. így ismeretesek az olyan gibberellin-7-aldehid-származékok, amelyek az ent­­-gibberellán-alapváz 60-helyzetében aldehid-csopor­tot tartalmaznak. [112.753. sz. NDK szabadalmi leírás, M. Lischewski és G. Adam, Tetrahedron Let­ters 2835 /1974/, 120.875. sz. NDK szabadalmi le­írás, M. Lischewski és G. Adam, Tetrahedron Letters 2569 /1975/, M. Lischeski és G. Adam, Z. Chem. 16, 486 /1976/, J. R. Hanson és J. Hawker, J.: Chem. Soc. Chem. Comm. 1971, 208 és Phytochemistry 12, 1073 /1973/, B.E. Cross, K. Norton és J. C. Stewart, J. Chem. Soc. (C) 1968, 1054, B.E. Cross és I.L. Gatfield, ibid. 1971, 1539]. Ezeket gibberel­­linanhidrideken vagy gibberellin alkoholokon vagyis a 6-helyzetben hidroxi-metil-csoportot tar­talmazó gibberellinszármazékokon keresztül állítják elő. Az előbbi esetben azonban a gibberellin-7-alde­­hidek hozama igen csekély és a keletkező vegyüle­­teket elég nehéz elkülöníteni, minthogy az aldehi­dek rögtön gibberellin-7-alkoholokká redukálód­nak. Az utóbbi esetben nemkívánatos melléktermék képződik. Olyan gibberellin-7-aldehidek még nem ismerete­sek, amelyekben az aldehidcsoport az epimer 6a­­-helyzetben van. A szakirodalomból ismeretesek olyan jelzett gibberellin-7-aldehidek is, amelyek a 6j3-helyzetben aldehidcsoportot tartalmaznak. így például leírták már a [6- H]-, illetve a [6-2H]-gibberellin-Al2-al­dehid és -gibberellin-Aj 4 -aldehid előállítását. [J.R. Bearder, J. MacMillan és B.O. Phinney: Phytoche­mistry 12, 2173, 2615 /1973/, J.H. Graebe, P. Hedden és J. MacMillan, J. Chem. Soc. Chem. Comm. 1975, 161, P. Hedden, J. MacMillan és B.O. Phinney, J. Chem. Soc., Perkin I 1974, 587]. Ez az eljárás azonban szélsőséges reakciókörülményeket, így például hosszú reakcióidőt, nagy bázisfölösle­get és nagy hőmérsékletet igényel, és csak ezeknek a bázisokkal szemben állandó gibberellin-7-aldehi­­deknek az előállítására használható. Az eljárás hoza­ma csekély. Ismeretes még a [7-3H]-, [17-14C]-gibberellin­­-A12-aldehid szintézise is. [B. Dockerill, R. Evans és J. R. Hanson, J. Chem. Soc. Chem. Comm. 1977, 919], Ezeknek a 7-helyzetben tríciumozott gibbe­­rellin-7-aldehideknek azonban az a hátránya, hogy a 7-es helyzetű aldehidcsoportnak karboxilcsoporttá való biosztintetikus vagy kémiai átalakítása közben a trícium eltávozik a molekulából. A találmány célja, hogy általánosan alkalmazható eljárást biztosítson új, jelzett gibberellinek előállí­tására. A találmány szerint a gibberellineket egy olyan 184.706 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom