184689. lajstromszámú szabadalom • Szabályozó szerkezet permetező gépek szórókeretének önműködő beállítására

1 184 689 2 A találmány tárgya permetező gépek szórókeretének önműködő beállítására való szabályozó szerkezet, külö­nösen mezőgazdasági alkalmazásra, ahol a beállítás a permetezőszer nyomásának függvényében a kezelendő felülethez képest történik. Permetező gépeket a mezőgazaságban növényvédő sze­rek, például herbicidek, fungicidek, illetve szuszpendált trágyák kijuttatására alkalmaznak. Az ismert permetező gépek legalább egy szórókerettel vannak felszerelve, amelyben a permetezőszert kúpos su­gárban a talajra juttató fúvókák vannak. A permetezés során igen fontos, hogy a kezelendő talaj teljes felülete be legyen permetezve anélkül, hogy vala­mely rész kimaradna, vagy, hogy a permetezett felületré­szek egymást átfednék. A talajnak egy-egy fúvókával permetezett része kör (vagy a körhöz közelálló ellipszis) alakú, amelynek átmérője attól függ, hogy a fűvóka mi­lyen magasan van a talajszint fölött és milyen nagy a ke­zeléshez alkalmazott folyadék nyomása. Ily módon tehát a szórókeret adott talajszint fölötti magasságához tartozó teljes bepermetezett felület a porlasztóit folyadék nyomá­sától függ. Minél nagyobb a nyomás, annál inkább meg­közelíti a permetsugár kúpszöge a fúvóka kúpszögét. Ez­zel szemben minél kisebb a nyomás, annál inkább beszű­kül a permetezett felület a gravitációs erő hatása alatt. Könnyen belátható, hogy a permetezett felület nagysá­gának a porlasztott folyadék nyomásától függő változásai még fokozódnak, ha nagy kiömlési szögű fúvókákat al­kalmaznak. Nyilvánvaló továbbá, hogy a talaj fölött bizo­nyos magasságban elhelyezett porlasztófúvókák esetén a permetező kúpok egymásba nyúlhatnak, vagy éppen for­dítva, a talajnak maradnak olyan részei, amelyek a per­metezésből kimaradnak. Ez attól függ, hogy a porlasztó nyomás hogyan változik. A találmánnyal megoldandó feladat e nehézségek kikü­szöbölése és olyan szabályozó szerkezet létesítése, amellyel a porlasztott folyadék nyomásváltozásainak elle­nére optimális permetezést hozhatunk létre. A találmánnyal célunk továbbá, hogy a permetkúpok­­ból és a talaj felületére vetülő körök vagy ellipszisek egy­mást állandóan érintsék. Találmányunk lényege, hogy a permetezőgép állványá­ra a szórókeretet a kezelendő felülethez képest merőlege­sen állító emelő van szerelve, amihez a szórókeretnek a kezelendő felülethez képesti helyzetét megállapító érzé­kelőeszköz, az érzékelőeszközből érkező jeleket a szóró­kerettel továbbított folyadék nyomásával arányos referen­cia jellel összehasonlító komparátor, valamint az emelőt a referencia jel és az érzékelőeszközből érkező jel kü­lönbségétől függően vezérlő egység van csatlakoztatva, ahol a vezérlőegység a komparátorral van összekötve. A szórókeret helyzetét megállapító érzékelő ilyenkor bizo­nyos számú mérőfejből vagy mérőadóból áll, amelyek a mérőadókat vezérlő és a szórókeretre szerelt vezérlő­szerv pályája mentén sorban vannak elrendezve, amikor­­is a mérőfejek vagy mérőadók a vezérlőszerv elhaladása­kor a megfelelő mérőadóra jellemző jelet adnak, a jele­ket a komparátor állandóan összehasonlítja a referencia jellel, ugyanekkor minden jel alkalmas arra, hogy a refe­rencia jeltől való eltérés előre beszabályozható értékhez viszonyított eltérést csökkentse. A találmány értelmében eljárhatunk úgy is, hogy a szó­rókeret helyzetét megállapító érzékelőeszköz a szóróke­ret elmozdulásának függvényében folyamatos jelet szol­gáltató átalakítóként van kialakítva, amely a szórókeret­hez kapcsolt csökkentő áttételű karral van mechanikusan összekötve. A komparátor célszerűen egyrészt a referencia jelet, másrészt a szórókeret helyzetére jellemző jelet kapja és a szórókeret állítását kiváltó vezérlő jelet ad, mihelyt az összehasonlított jelek közötti eltérés bizonyos előre be­szabályozható küszöbértéket meghalad. További célszerű kiviteli alak, ahol a szórókeretet állító emelő hidraulikus vagy pneumatikus munkahengerként van kialakítva, amely a komparátorral összekötött hid­raulikus vagy pneumatikus elosztóval van vezérelve. Célszerű, ha a villamos jelet szolgáltató végálláskap­csolók a jelek szintjét szabályozó áramkörökön át össze­gező áramkörhöz vannak csatlakoztatva, amelynek kime­nete a komparátorral van összekötve. Végezetül célszerű az a kiviteli alak, amelyben a folya­matos analóg jelet adó átalakító két komparátorral van összekötve, amelyek mindegyikére referenciajel is rá van kapcsolva, míg az egyik komparátor negatív eltérés, a másik komparátor pozitív eltérés megállapítására képes kialakítású. A találmány további részleteit a rajz alapján ismertet­jük, amelyen a találmány szerinti szabályozó szerkezet példakénti kiviteli alakjait tüntettük fel. Az 1. ábra a szórókeret vázlatos elölnézete permetezés közben. A 2. ábra a találmány szerinti szabályozó szerkezet egyik példakénti kiviteli alakjának kapcsolási vázlata. A 3. ábra más példakénti kiviteli alak kapcsolási vázla­tát tünteti fel. Az 1. ábrán a rajzon nem ábrázolt mezőgazdasági per­metezőgép 1 szórókeretét tüntettük fel. Az 1 szórókeret lényegében a talaj S felületével párhu­zamosan helyezkedik és több porlasztó 2 fúvókával van ellátva. Ezek szabályosan vannak elosztva és úgy vannak a talajra irányítva, hogy például kezelő folyadékból álló 3 permetkúpokat lövellnek rá. A 3 permetkúpok azonos alakúak és csúcsszögüket egyrészt a 2 fúvókák kialakítása, másrészt az 1 szóróke­rettel továbbított folyadékban uralkodó nyomás határozza meg. Igen fontos, hogy a talaj S felületének minden részét érje a permet, illetőleg fordítva, hogy a talaj egyes részei a 3 permetkúpok átfedése folytán ne legyenek túlságosan bepermetezve. Ebből következik, hogy az 1 szórókeret­nek a talaj S felülete fölötti H magassága alapvető jelen­tőséggel bír. Ha például szuszpendált trágyát permete­zünk ki és az 1 szórókerettel továbbított folyadék nyomása 2,250 bar, a H magasság ideális értéke 1,25 m. Ez megfelel az 1. ábrán folytonos vonalakkal feltüntetett 3 permetkúpoknak, amelyeknek szélső alkotói pontosan a talaj S felületén találkoznak. Más szavakkal, a 3 per­­merkúpok által és a talaj S felületén létrehozott körök (vagy köröket megközelítő ellipszisek) éppen érintkez­nek egymással. Ezeket a köröket az 1. ábrán a rajz síkjá­ba beforgatva 90 alatt lefordítva tüntettük fel és C hivat­kozási betűvel jelöltük. Nyilvánvaló, hogy amikor az 1 szórókeret által továb­bított folyadék nyomása csökken, a 3 permetkúpok defor­málódnak és a nehézségi erő hatása alatt összeszűkülnek. Ilyenkor jönnek létre az 1. ábrán szaggatott vonalakkal feltüntetett 4 permetkúpok. Ezeknek a 4 permetkúpok­nak a talaj S felületére való metszetei olyan C’ köröket határoznak meg, amelyek egymással már nem érintkez-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom