184683. lajstromszámú szabadalom • Mechanikus hajtószerkezet villamos kapcsolóeszközökhöz
1 184 683 2 31b érintkezőelemmel együtt csak a 31a szigetelőrúd tengelyirányával azonos irányú egyenesvonalú oszcilláló mozgást végezhet, a 31a szigetelőrúd számára adott esetben alkalmazható vezetékeket az említett mozgásirányra merőleges, tehát keresztirányú erőhatások nem terhelik. Ezen túlmenően a kapcsolóeszköz bekapcsolt állapotából bontott üzemi helyzetbe történő menesztéséhez a 25 tengely, illetve a 23 tárcsa (hajtóegység) 180-os, tehát fél fordulata elegendő, amely fél fordulat a helytálló 21 napkerékben legördülő 22 bolygókerék egy teljes körülfordulását — a 3.a—3.d ábrákon feltüntetett fázishelyzetek során — valósítja meg. A kapcsolóeszköz ismételt bekapcsolt üzemi állapotának előállításához továbbá nem szükséges a (hajtó) 23 tárcsa forgásirányának megfordítása sem. A 4. ábrán a találmány szerinti mechanikus hajtószerkezet egy példaképpeni kiviteli alakját vázlatos oldalnézetben mutatjuk be. A korábbi ábrákon már szerepelt szerkezeti elemeket ismét azonos hivatkozási jelek, illetve számok jelölik. A helytálló 21 napkerékhez mereven rögzített 24a csapágyban forgó 25 tengely 27 segédtengely révén a 22 bolygókereket oly módon vezeti, hogy az a helytálló 21 napkerékben (fogaskoszorúban) belül legördül, és eközben a 27 segédtengelyen forog. A P0 pontban a 22 bolygókeréken rögzített további 29 segédtengely eközben a 33 menesztőben forog, amely a vele összekötött 31a szigetelőrudat a 31b érintkezőelemmel együtt az utóbbiak tengely irányában alternálva mozgatja. A 3.a—3.d ábrákkal való együttes vizsgálat eredményeként továbbá belátható, hogy a kapcsolóeszköz mechanikus hajtóegységének, illetve közlőművének viszonylag pontatlan beállása a mozgó 31b érintkezőelem helyzetét csupán kevéssé befolyásolja. Egy teljes körülfordulása után a 22 bolygókerék a 4. ábrán szaggatott vonallal jelölt legalsó helyzetet foglalja el. A 29 segédtengely és ezzel a mozgó 31b érintkezőelem megtett h lökete a helytálló 21 napkerék T2l osztókörének átmérőjével egyenlő, s így a találmány szerinti mechanikus hajtószerkezet kiemelkedő jellemzője a kapcsolási lökethosszúsághoz viszonyított csekély szerkezeti magasság. Az 5.a és 5.b ábrák a találmány szerinti mechanikus hajtószerkezet egy másik példaképpeni kiviteli alakjának közlőművét ábrázolják elölnézetben, illetve metszetben. Az előzőekben ismertetett változathoz képest itt a helytálló fogaskerék egy külső fogazású 21a homlokfogaskerék. Az utóbbiban forgathatóan ágyazott 25 tengelyhez 26a forgattyúkar van rögzítve, a 25 tengelyt a 23 tárcsával érzékeltetett hajtóegység forgatja. A 26a forgattyúkarban 37 váltófogaskerék, valamint egy a 21a homlokfogaskerékhez viszonyítva kívül legördülő 22a fogaskerék van forgathatóan csapágyazva. A 37 váltófogaskerék a 25 tengelyt, s ezzel a vele kapcsolódó 22a fogaskereket hajtja. A kívül legördülő 22a fogaskerékkel együttforgóan összekötött 22b fogaskeréktengely szabad végén 28a forgattyúkarral van mereven összekötve. Ez utóbbi szabad végén 28b forgattyúcsap van rögzítve, amelynek középtengelyvégpontját a korábbi kiviteli példa kapcsán történt ismertetéssel analóg módon Pj = Po, P,, P* P* P4 pontokkal jelöltük. A 22b fogaskeréktengely és a 25 tengely e tengelytávolsága egyenlő a 28b forgattyúcsap és a 22b fogaskeréktengely d tengelytávolságával. A 37 váltófogaskerék fogszáma tetszőlegesre választható, minthogy csupán a kívül legördülő 22a fogaskerék forgásirányának megfordítására szolgál. A helytálló külső fogazású fogaskerék, azaz a 21a homlokfogaskerék átmérője, illetve fogszáma a kívül legördülő 22a fogaskerék átmérőjének, illetve fogszámának kétszerese. A 6. ábrán az 1. ábrának megfelelő kinematikai helyzeteket azonos módon jelöltük. O0 középpontú kiindulási helyzetéből, amelyben a 26a forgattyúkar és a 28a forgattyúkar azonos irányban helyezkednek el (lásd az 5.a ábrát is), negyedfordulat megtétele után a 22a fogaskerék az O, középponttal jelölt helyzetbe, a P0 pont a P, pont helyzetébe kerül, mert a 28a forgattyúkar a 26a forgattyúkarral a 22a fogaskerék megtett negyedfordulatának megfelelően derékszöget zár be, és az U felezőpontnál és P2 pontnál bejelölt a szögek 45°-osak. A 22a fogaskerék.félfordulata, illetve 180-os elfordulása után az említett 26a, 28a forgattyúkarok ugyancsak 180-os szöget bezárva fedésbe kerülnek, amikoris az O0 középpont 02 középponti helyzetbe jut. A 22a fogaskerék teljes körülfordulása után a 28a és 26a forgattyúkarok egymással bezárt szöge 360°, illetve a karok a 6. ábrán látható, a kiindulási helyzethez képest 180-kai elforgatott helyzetet foglalják el, amelyben a Pj pont a Po, Pi pontokkal, 0o középponttal, P2 ponttal, U felezőponttal, 0„ középponttal és P3 ponttal meghatározott egyenes mentén a rajzon nem feltüntetett legalsó helyzetébe kerül. A P; pont így a kívül legördülő 22a fogaskerék egy körülfordulása során az U felezőpontú P0P4 átmérőt (szakaszt) járja be, és a Pj pont egy további, azonos forgásirányban történő körül fordulás során a P4 pont helyzetéből ismét a P0 pont a kiindulási helyzetébe tér vissza. A teljesség kedvéért ehelyütt rögzítjük azt a teljesen általános megállapítást, miszerint a 25 tengely forgása során minden egyes, a 28a forgattyúkarral mereven összekötött, a 28b forgattyúcsaptól különböző helyzetű pont (eltekintve a 22b fogaskeréktengelytől), ellipszis alakú pályát ír le. A 7.a—7.d ábrákon a 3.a—3.d ábrákkal analóg módon a fentebb ismertetett másik közlőműkivitellel ellátott példaképpeni találmány szerinti mechanikus hajtószerkezetes kapcsolóeszköz különböző fázishelyzeteit tüntettük fel a hozzátartozó érintkezőelemek megfelelő üzemi állapotaival együtt. Az egyes fázishelyzetek rendre megfelelnek a 6. ábrán látható helyzeteknek. A 7.a ábrán a kapcsolóeszköz bekapcsolt, míg a 7.d ábrán bontott áramköri, tehát kikapcsolt üzemi helyzetben van. Itt is igaz a korábbiakban ismertetett első kiviteli alakkal analóg módon, hogy a 23 tárcsa, illetve a 25 tengely folyamatos forgó mozgását a közlőmű a 31b érintkezőelem irányváltva alternáló, oszcilláló, a 31b érintkezőelem tengelyirányával azonos irányú egyenesvonalú mozgásává alakítja át. SZABADALMI IGÉNYPONTOK 1. Mechanikus hajtószerkezet villamos kapcsolóeszközökhöz, amely egy forgathatóan ágyazott tengely és egy egyenesvonalú mozgáspályán alternáló mozgást végző érintkezőelem közé beiktatott mozgásátadó kinematikai elemláncból áll, azzal jellemezve, hogy a mozgásátadó kinematikai elemlánc a mozgó érintkezőelemet (31b) a tengellyel (25) mechanikusan összekötő, egy helytálló fogaskereket, különösen napkereket (21) vagy homlokfogaskereket (21a), valamint legalább egy bolygókereket (22) vagy bolygótengelyű fogaskereket (22a) tartalmazó közlőműből áll. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 4
