184672. lajstromszámú szabadalom • Berendezés nedves szilárd anyagok, pépes anyagok fűtéssel vagy hűtéssel történő kezelésére
1 184 672 2 csony hőmérsékletű fűtőközeggel is hatékony szárítás érhető el. E felismerés alapján a kitűzött feladatokat a találmány értelmében olyan berendezés segítségével oldottuk meg, amelynek kezelőteste, a kezelendő anyagnak a kezelőtest belsejébe táplálására szolgáló szerkezete, a kezelt anyagnak a kezelőtestből való kitáplálására szolgáló szerkezete, valamint a kezelőtest külső felületei tartományába fűtő- vagy hűtőközeget juttató szerkezete van, es amelynek az a lényege, hogy a kezelőtest két szakasszal rendelkezik, amelyek közül az első szakasznak vízszintes vagy közel vízszintes hosszanti geometriai középtengely körül forgatható, fekvő helyzetű, csonkakúp vagy csonkagúla alakú kezelődobja van, amelynek oldalfelületét, valamint homloklapjait tömör anyag, célszerűen fémlemez alkotja, kisebb homloklapján át belső terébe anyagbetápláló cső torkollik, nagyobb homloklapjában pedig nyílás van, amely a középtengelyhez képest excentrikusán helyezkedik el, és e nyíláshoz mereven, ily módon a kezelődobbal együtt forgathatóan csatlakozik a kezelőtest második szakasza, amely legalább három dobszerű, hosszúkás, egymásba torkolló kezelőtaggal rendelkezik, amelyek oldalfelületét tömör anyag - célszerűen fémlemez - alkotja, és amely kezelőtagok geometriai hossztengelyei együttesen cikcakk vagy hasonló alakú vonalat alkotnak, és a kezelődob geometriai középtengelyét - amely a kezelődob és a kezelőtagokból álló, a kezelőtest második szakaszát alkotó kezelőtest-rész közös forgástengelye - a kezelődobon kívül metszik. Egy további találmányi ismérv szerint a kezelőtest külső felületei tartományába fűtő- vagy hűtőközeget juttató szerkezetet a kezelődob és a kezelőtagok külső felületei mentén kialakított zárt terek alkotják, amelyek egymással a fűtő- vagy hűtőközeg átáramlását lehetővé tevő módon - például csővezeték útján - kapcsolatban állnak, és amely zárt terek közül legalább egybe a fűtő- vagy hűtőközeget betápláló cső torkollik, és legalább egyből a hűtésre fűtésre felhasznált - például kondenzálódott - közeg kibocsátására szolgáló cső van kivezetve. Egy másik megoldás szerint a kezelőtest külső felületei tartományába fűtő- vagy hűtőközeget juttató szerkezetet zárt - célszerűen fekvő henger alakú - tartály alkotja, amely fűlő- vagy hűtőközeget, célszerűen gőzt vagy hűtőfolyadékot tartalmaz, és a kezelőtest e tartályban forgathatóan, és a hűtőközegnek a kezelőtest belsejébe jutását meggátló módon van felszerelve. A hűtő- vagy fűtőhatás fokozható azáltal, ha a berendezésnek a kezelőtest belső terén ál a kezelt anyag haladásirányával ellénáramban gáznemű fűtő- vagy hűtőközeg keresztülvezetésére szolgáló szerkezete van. A találmány szerinti berendezés egy további előnyös kiviteli alakjára az jellemző, hogy a kezelőtest belső teréhez abban vákuumot létesítő szerkezet van csatlakoztatva, mimellett a kezelendő anyagnak a kezelőtestbejuttatására, és a kezelt anyagnak onnan történő kitáplálására szolgáló szerkezetek, például cellás adagolók gázzáró módon vannak a berendezésbe építve. A hosszúkás, dobszerű kezelőt;'gok keresztmetszetben sokszög, például hatszög alakúak lehetnek, de alkalmazásra kerülhetnek kör keresztmetszetű kezelőtagok is. Egy további találmányi ismérv szerint a kezelődobot körülvevő zárt térhez és/vagy a kezelőtagokat körülvevő zárt terekhez eltérő hőmérsékletű hűtő- vagy fűtőközeget juttató szerkezete(i) van(nak). A berendezés példakénti alkalmazási lehetőségei és a találmányhoz fűződő előnyös hatások a következőkben foglalhatók össze: oldószerrel nedvesített, hőérzékeny, alacsony nedvességtartalmú, darabos, szemcsés anyag folyamatos üzemű szárítása - a fajlagosan nagy hőátadási felület, a kedvező kalorikus hatásfok miatt - alacsony hőmérsékleten megoldható, az oldószer visszanyerhető, újra felhasználható, a környezetet nem szennyezi. Mivel a kezelőtest szárítótere teljesen zárt, porzási veszély nincs, porszűrőről nem kel! gondoskodni. A berendezés kigőzölésre is igen eredményesen használható: ha például szilárd - folyékony (oldószer) - fázisokból álló elegy kivonatolásakor az. extrahált szilárd anyagban, őrleményben (például állati szervek, ipari gyógynövények) jelentős menynyiségű oldószer marad vissza, amelyet gazdaságossági és/vagy környezetvédelmi okokból a szilárd anyagból el kell távolítani, ez az oldószermentesítési feladat a találmány szerinti berendezésben vákuumban, folyamatos üzemvitelben megoldható. E művelet során az alábbi fő előnyök jelentkeznek:- nincs vízfelhasználás, mivel nem vízgőz desztillációt alkalmazunk;- az oidószcrmentesített szilárd anyag száraz, így különösebb további kezelés nélkül értékesíthető,- a külső fűtéshez használt gőzmennyiség körülbelül fele annak, amire a jelenleg ismert kigőzölési megoldásoknál van szükség, mivel a fajlagos hőátadási felület, valamint a hőátadási tényező lényegesen magasabb a szokásosnál, és elmarad a víz felmelegítésének és részleges elpárologtatásának szükségessége is;- a hűtővíz felhasználás is legfeljebb a felét teszi ki az ismert, hasonló célú megoldásokénak, mivel - többek között - nem kel! kondenzálni az oldószergőzökkel elragadott vízgőzt;- lényegesen kisebb a villamosenergia-felhasználás is, körülbelül Vú-a annak, ami hasonló célú, ismert megoldásoknál felmerül, mert ez utóbbiaknál a kigőzölőtestben a szuszpenzió, szilárd anyag továbbításához jelentős energiaráfordítás szükséges;- nem kell a drogot külön berendezésekben pépesíteni, vízteleníteni és szárítani. Mindezen tényezők miatt a találmány szerinti berendezés fajlagos helyigénye, beruházási és üzemeltetési költségei alacsonyak. A találmány szerinti berendezéssel különféle konzisztenciájú, például vágóhídi és egyéb melléktermékek főzéssel történő elövíztelenítése, szilárd anyag részleges víztelenítése előnyösen megoldható. Ehhez az anyagot - megfelelő előkezeléssel - célszerű pépszerü állapotba hozni. A berendezés főzésre való alkalmazásának előnyei is elsősorban a - már említett - fajlagosan nagy hőátadási felületből, valamint a kedvező kalo5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3
