184672. lajstromszámú szabadalom • Berendezés nedves szilárd anyagok, pépes anyagok fűtéssel vagy hűtéssel történő kezelésére

1 184 672 2 gokból álló, a kezelőtest második szakaszát alkotó kezelőtest-rész közös forgástengelye - a kezelödo­­bon kívül metszik. A berendezés előnye, hogy nagy a fajlagos hőát­adási felülete, kedvező a kalorikus hatásfoka, hely­igénye kicsi, beruházási és üzemeltetési költségei viszonylag alacsonyak, alkalmazhatósági területe pedig rendkívül széles. A találmány nedves szilárd anyagok, különösen pépes anyagok fűtéssel vagy hűtéssel történő keze­lésére szolgáló berendezésre vonatkozik. Az ilyen anyagok kezelésén például folyadéktartalmuk csökkentésével, folyadékmentesítésével (szárításá­val); oldatok szilárdanyag-tartalmának kinyerésé­vel; darabos, lágy anyagok fagyasztásával, kristá­lyosítással stb. kapcsolatos műveleteket értünk. Oldószerrel nedvesített darabos szilárd anyagok szárítására például fekvő helyzetű, duplikált falú, kívülről a falon keresztül fűtött, hengeres berende­zést használnak (J. H. PERRY: Chemical Engi­neers’ Handbook, 1712. old.). A szárítás alatt a szilárd anyagból vákuumos megszívással eltávolí­tott oldószert a készülék felső részéből vezetik el. A forgódobos, vákuumozható szárítóberendezés szakaszos üzemvitelű, töltése, ürítése nehézkes. Al­kalmazhatósága korlátozott, ugyanis csak gördülé­keny, nem tapadós, darabos anyagok szárítására használható. A henger belső felületére az anyag rátapadhat, hővezetést gátló réteg keletkezik, és így a hőhasznosítása viszonylag kedvezőtlen. A dob­nak darabos szárítandó anyaggal együtt történő forgatása aránylag nagy energiát igényel. Állati szervek, növényi őrlemények oldószeres kivonatolása után a szilárd anyagban visszamaradt oldószer visszanyerése érdekében kigőzöléses oldó­szermentesítő berendezéseket alkalmaznak. Ilyen megoldást ismertet például a „Paper of Pharm.” (USSR) 8. 27-30 (1966) című folyóirat. Az oldó­szert tartalmazó szilárd anyagot folyamatosan me­leg vízzel pépesítik, és az így kapott zagyot egymás fölött elhelyezkedő, duplikált, fűthető, fekvő hen­gerpár legfelső hengerébe vezetik. A szilárd anyag a legalsó hengerből oldószer­mentesítve távozik. A felszabaduló oldószerek min­den egyes henger felső részéből távoznak. A henge­rek belsejében forgómozgást végző csigás továbbí­tószerkezet van, amelynek feladata egyrészt a hőát­adásjavítása, másrészt a szilárd anyag - keveréssel egyidejű - hosszirányú továbbítása. A hőközlés falon keresztül és/vagy a szuszpendált szilárd anyagba bevezetett gőzzel történik. E megoldás hátránya - többek között -, hogy a csigás továbbí­tószerkezet meghibásodási veszélye nagy, ugyanis a növényi őrlemények rideg darabos anyagokat is tartalmazhatnak (így például követ, fémdarabot), amely a továbbítás során a csiga és a fal közé szorulhat, ami leállítja a továbbítócsigát, a hajtómű eltörhet. A csiga forgatása jelentős energiát igényel. A hőátadási érték, hőhasznosítás kedvezőtlen. Kristályosító berendezésként ismert a dr. Mucs­­kay László „Kristályosítás” című könyvében (Mű­szaki Könyvkiadó, 1971) 151. oldalon tárgyalt osz­tályozócsigás hütőkristályosltó, Az osztályozócsi­2 gás hütőkristályosító osztályozójának ferde, vályú alakú feneke van, amelynek alsó részén ülepednek le a nagyobb méretű kristályok. Ezeket a vályúból a csiga hordja ki. Az osztályozókból lefolyó anya­lúg - kisebb méretű kristályokkal együtt - visszafo­lyik az anyalúg tartályba, és onnan újra a hűtőkör cirkulációjába jut. E megoldás hátránya, hogy a két frakcióra - a csigával kihordott és az anyalúggal visszavitt anyagra - való osztályozás módja nehéz­kes, mert a szabályozást, illetve az osztályozást az áramló közeg sebességiek a szabályozásával kell biztosítani, ugyanakkor maga a kristályosodási fo­lyamat is függvénye az áramlási sebességnek. Az élelmiszeriparban gyakran van szükség dara­bos, lágy konzisztenciájú anyagok (például húsipa­ri aprószervek, puhább húsú gyümölcsök stb.) fa­gyasztására. Jelenleg e célra fagyasztóalagutakat vagy fluidizációs rendszerű fagyasztókat használ­nak. Az előbbiekben az anyag mozgatása a betáp­lálástól a kitáplálásig speciális kialakítású szalag­gal, és a fagyasztáshoz a hőelvonás az anyag felett áramoltatott hideg levegővel történik; az utóbbiak­ban viszont a hideg levegő a szilárdanyag-halma­­zon keresztülhalad, a fagyasztás során az anyagot megmozgatja, és ezáltal a lehűlés sebessége növek­szik. A találmány feladata, hogy olyan, szerkezetileg egyszerű berendezést szolgáltasson, amelynek se­gítségével nedves szilárd anyagok, pépszerű és ha­sonló anyagok fűtéssel vagy hűtéssel való kezelése folyamatos üzemvitellel, a változó üzemvíszonyok­­hoz jól igazodó módon megoldható legyen. Ezen belül a berendezéssel megoldandó legfontosabb fel­adatok az alábbiak:- oldószerrel nedvesített szilárd anyagok vá­kuumban történő szárítása, oldószermentesítése, aminek eredményeként oldószer és/vagy továbbfel­­dolgozásra alkalmas, esetleg hulladékként értéke­síthető szilárd anyag keletkezik;- vágóhídi hulladékok főzéssel történő elővízte­­lenítése, aminek eredményeként csíraszegényített szilárd anyagot kapunk;- oldatban lévő szilárd anyag kristályos formá­ban történő kinyerése hűtéssel, fűtéssel;- lágy, darabos anyagok alacsony hőmérsékletre fagyasztása. A találmány azon a felismerésen alapszik, hogy amennyiben a berendezésnek vízszintes vagy közel vízszintes tengely körül forgatható, fekvő helyzetű, zárt dobja van, amely úgy van két szakaszra osztva, hogy az első szakaszt csonkakúp vagy csonkagúla alakú rész, a második szakaszt pedig az utóbbihoz excentrikusán kapcsolódó, egymással fűrészfogsze­rűén csatlakozó sokszög keresztmetszetű hasáb alakú részek alkotják - a berendezés fűtésének és/ vagy hűtésének, valamint vákuum alá helyezhető­­ségének egyidejű biztosítása mellett - az anyag tar­tózkodási ideje a kezelőtérben jelentősen megnő, emellett állandó, igen intenzív elöre-hátra végbe­menő mozgásban van a beadagolás helyétől a ki­táplálási hely felé irányuló haladása közben, ami­nek köszönhetően a hőátadási felület egyrészt ál­landóan megújul, másrészt a kezelt anyag a lehető legnagyobb felületen, intenzíven kapja a meleget, illetve hidegei. Ily módon például viszonylag ala­5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Oldalképek
Tartalom