184656. lajstromszámú szabadalom • Eljárás xilol kis nyomású, gőzfázisú izomerizálására

1 2 184 656 A ZSM—5 katalizátor hatékonysága a kisnyomású xi­­lol izomerizálásában a kevésbé szigorú üzemi körülmé­nyek között, a regenerálások közötti lényegesen hosszabb ciklusokban, az egyensúlyi állapot jobb megközelítésé­ben és a nagyobb p-xilol-hozamban mutatkozik meg. Ezen előnyök eredménye a nagyobb hozam, az üzem nagyobb teljesítőképessége és a kisebb energiafelhaszná­lás, valamint közműigény. Emellett — amint arra már rámutattunk — a találmány szerinti eljárás nagy etil-benzol konverziófokokat bizto­sít, miközben igen kicsi a más termékekké történő átala­kulás következtében fellépő xilolveszteség, szemben az etil-benzol xilolokkal alkotott elegyeiben szilícium­­-oxid/alumínium-oxid katalizátorokon végrehajtott kon­verzióinak nagy xilolveszteségeivel. A két katalizátornak az etil-benzol és a xilolok konverziójával kapcsolatos ak­tivitása a várakozásnak megfelelően párhuzamos ugyan, a két aktivitás aránya viszont igen különböző. Ha szilícium-oxid/alumínium-oxid katalizátorral dolgozunk, ahhoz, hogy túlzott etil-benzol felhalmozódás nélkül a 75% körüli, elfogadható xilol-kitermelést állandósítsunk, a tápkeveréket költséges desztillációnak kell alávetni, an­nak érdekében, hogy az etil-benzol koncentrációt 5%-ra vagy ez alá csökkentsük. Ha viszont ZSM—5 katalizátor­ral dolgozunk, nagy etil-benzol táp koncentrációkat kon­vertálhatunk, miközben a xilolok több mint 90%-át p­­xilol alakjában kaphatjuk meg. A találmány szerinti eljárást két kísérleti üzemmenet­ben ellenőriztük. A berendezés három, sorbakapcsolt szemiadiabatikus reaktort tartalmazott, amelyek közül azonban csak az egyik reaktort láttuk el katalizátor töltet­tel (40 cm3 töltet). Az egyik kísérlet során a 35 súly% alumínium-oxidba ágyazott kis kristályos (0,05 mikron) HZSM—5 katalizátoron történő üzemmenetet értékeltük, míg a másikon nagy (0,5 mikron) kristályos HZSM—5 katalizátort alkalmaztunk. A kísérleti viszonyokat a 2. sz. táblázatban foglaltuk össze. 2. táblázat A kísérletek körülményeinek összefoglalása Üzemkísérlet, üzemmenet száma 1 2 Technológiai feltételek Nyomás, att 1,75 1,75 Térsebesség, kg/kg xó (WHSV) 5-7,5 5-8,5 Hőmérséklet, °C 288-332 288-382 (F°) (550-630) (550-720) H2/HC, mól H2/mól szénh. táp 0 0 Etil-benzol konverzió­fok, % 7,5-30 25 Etil-benzol a tápban, súly% 6,9-15,1 20,2-20,5 Üzemidő, nap 73 180 Állapot befejezett folytatódott A tápelegy összetételeket a 3. sz. táblázatban mutatjuk be. Az 1. kísérlet első adagjától eltekintve, a xilolok megoszlása a p-xilolra vonatkoztatva az egyensúlyi alatti, míg az orto és a méta izomerekre vonatkoztatva az egyensúlyi fölötti koncentrációkat mutat. Ez a megosz­lás az ipari üzemben elérhetőnek felel meg, amikor a p­­-xilol az előállított egyedüli izomer. Az etil-benzol kon­centráció a 6,9 s% és a 20,5 s% között változott. Az ala­csonyabb érték azt az esetet képviseli, amikor bizonyos mennyiségű etil-benzolt desztilláció útján még a ciklusba történő belépés előtt eltávolítunk. A nagyobb koncentrá­lj ció értékek azt az esetet mutatják, amikor a betáplált elegy a szokásos reformáló üzemből származó C8 aro­más frakcióban jelenlevő etil-benzol teljes mennyiségét tartalmazza. A berendezésbe való bevezetés előtt a cseppfolyós táp IQ teljes mennyiségét aktivált alumínium-oxid ágyon szi­vattyúztuk át. E lépéssel eltávolítjuk az oxidált szénhid­rogéneket, például a peroxidokat. A laboratóriumban keveréssel előállított tápok nyomnyi mennyiségekben tartalmazzák ezeket az alkotókat, minthogy a táp előké­­^ g szíté se során óhatatlanul érintkezik a levegővel. Az ipari üzemekben ez általában nem fordul elő, ezért az alumínium-oxid ágyon való átszivattyúzásra nincs szükség. A nyomás fenntartása érdekében kis mennyiségű nit- 20 rogént (kb. 0,2 mól/mól szénhidrogénnel egyenértékű mennyiséget) tápláltunk a berendezésbe. Az első üzem­kísérlet teljes ideje alatt és a második kísérlet első 48 napjában a nitrogént a cseppfolyós táphoz kevertük és azzal együtt vezettük át a katalizátoron. Ezt követően vi- 25 szont a nitrogént a berendezés végén (a visszacsapósze­lep e lőtt) vezettük be és így a katalizátor ágyat megkerül­tük. A találmány szerinti új eljárásra jellemző kis gáztermelés ezen öblítő gázáram alkalmazása nélkül ugyanis nehézzé tenné, hogy a berendezést állandó nyo- 30 máson üzemeltessük és jellemző gázmintákat kap­hassunk. 3. táblázat Tápi ’legy-összetétel Üzemmenet, kísérlet száma Adajjelzés A B C D E F G 40 Üzemidő, nap 0-16 17-52 53-73 0,32 33-48' 49-102 103-Ősze tétel, súly % c6 +pon* 0,3 0,0 0,1 0,0 0,0 0,0 0,0 Benzol 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 45 Toluol 0,9 0,1 0,3 0,0 0,1 0,1 0,0 Etil-benzol 6,9 15,1 14,1 20,3 20,5 20,5 20,2 Xilolok—para 10,3 9,1 9,2 8,4 8,6 8,7 9,0 —meta 63,0 54,6 54,9 50,6 50,8 50,7 50,8 —orto 18,6 21,1 21,0 20,4 20,0 20,0 20,0 50 C9 + aromások 0,0 0,0 0,4 0,3 0,0 0,0 0,0 100,01 100,0100,0100,0100,0100,0100,0 A xüolfrakció összetétele, súly% p-xilol 11,2 10,7 10,8 10,6 10,8 10,9 11,3 m-xlol 68,6 64,4 64,5 63,7 64,0 63,9 63,7 o—xilol 20,2 24,9 24.7 25,7 25,2 25,2 25,0 100,0100,0100,0100,0100,0100,0100,0 g0 * — paraffinok, olefinek, naftének A találmány szerinti eljárást a 2. sz. kísérletben alkal­mazott katalizátorral több mint 6 hónapon át ellenőriztük és értékeltük, 1,75 att nyomáson, 25%-os etil-benzol kon­verzióval és 5—8,5 kg/kg X ó térsebességgel (WHSV). 65 Ez a térsebesség a keverékkatalizátor mennyiségére vo­7

Next

/
Oldalképek
Tartalom