184633. lajstromszámú szabadalom • Eljárás fémbevonat előállítására

1 184 633 2 A 36 vákuumkamrában több 38 tartály van, amelyek azt a fémet (például jelen esetben alumíniumot) tartalmaz­zák, amelyet a 20 átvivő anyagra viszünk fel. A tartályok számát az határozza meg, hogy hány tartály szükséges az egyenletes réteg felvitelére (például 10 olyan tartály szükséges, amelyeknek szélessége 1 cm egy 7,5 cm-es sebességgel mozgatott 75 cm széles szövetanyag bevoná­sára). Valamennyi 38 tartályt a fém folyékony halmaz­­állapotára való megolvasztáshoz szükséges hőmérsékletre melegítjük (például 1500 °C hőmérsékletre alumínium esetében), majd a szövetet ezután szobahőmérsékleten vagy vízzel hűtött 40 görgővel hűtjük. E 40 görgő kb. 15 cm magasságban helyezkedik el a 38 tartály fölött. Amint a 20 átvivő anyag a 36 vákuumkamrán áthaladt, a folyékony fém 39 fémgőze a 20 átvivő anyagra konden­­zálódik a 39’ helyen a hőmérsékletkülönbségek követ­keztében. A 20 átvivő anyag haladási sebessége folyama­tos és a tartályok hőmérsékletét úgy állítjuk be, hogy az abban lévő fém a kondenzálódás során a 24 szubsztrá­­tumon 500 Á-nél kisebb legyen. Ez a rendkívül kis film­­vastagság (mélység) lehetővé teszi, hogy a fém anyagából csak minimális mennyiséget használjunk fel. Ennek elle­nére az eljárás teljesen fémezett folytonos fémfelület benyomását kelti a lakkozott finiselés következtében. A vákuumozási eljáráshoz használt elektronikus vagy mechanikus eszköz önmagában ismert szerkezetű, amellyel szemben csupán az a követelmény, hogy a vákuumozási eljárás folyamatosan ellenőrizhető legyen, a különböző hevítő elektródák vezérelhetők legyenek, és hogy a 20 átvivő anyag előtolási sebessége szabályoz­ható legyen. A 3a és 3b ábrák a lakk felvitelére szolgáló 26 munka­helyet ábrázolják. Mint korábban említettük, a 24 szubsz­­trátumot olyan alkalmas anyagból alkotjuk, amelynek felülete egyaránt lehet érdes vagy sima. Előfeltételt nem kötünk ki, mert a lakkréteg egyenletes tükröző sima bevonatot biztosít bármilyen jellegű anyag felületén és kitölti a 24 szubsztrátum felületén meglévő esetleges egyenetlenségeket. Ezt a 3a ábrán ábrázoltuk, ahol a 24 szubsztrátumot a 42 lakkal vontuk be, amely teljesen egyenletessé tette a 24 szubsztrátumot, noha annak felü­lete eredetileg nem volt sima. A 3b ábra kapcsán szemlél­tetjük a lakk felviendő mennyiségének meghatározását, hogy a 24 szubsztrátumon sima felületet kapjunk. Álta­lában elmondhatjuk, hogy minél érdesebb és abszorben­­sebb anyagból áll a 24 szubsztrátum, annál több 40 lakk­anyagot kell felvinni. A felviendő lakk mennyiségét kísérleti úton határozzuk meg előnyösen oly módon, hogy a mintát a vízszintes síkhoz képest szögalakban helyezzük el, erre egy néhány csepp 42 lakkot csöppen­tünk, majd a lakk lecsöpögésének hosszát megmérjük, ahogy azt az A távolság (3b ábra) szemlélteti. Hasonló meghatározást végezhetünk egy darab 44 üveggel is, amelyet a 24 szubsztrátumként alkalmazzuk. Itt a B távolságot, a lecsöpögés hosszát mérjük. Ilyen módon határozhatjuk meg a 42 lakknak azon szükséges mennyi­ségét, amit például a 44 üvegre, vagy a 24 szubsztrátumra viszünk fel. A 42 lakkot a 24 szubsztrátumra, vagy a 20 átvivő anyagra önmagában ismert módon, például fürdőbe való merítéssel is végezhetjük. A lakkbevonat mennyisége szempontjából azonban követelmény, hogy annak elegendőnek kell lennie, hogy a mélyedéseket és a 24’ kiemelkedéseket bevonja. A 4a és 4b ábrák a 24 szubsztrátumnak és a fémezett 20 átvivő anyagnak a hengerlését szemléltetik. A 24 4 szubsztrátum-szövetet és a fémezett felületű 20 átvivő anyagot a 46 és 48 görgők útján érintkeztetjük. A 46 görgő például egy olyan gumigörgő, amely kb. 75 Shore keménységű, míg a 48 görgő alkalmas keménységű anyagból áll, például krómfelülettel, vagy rozsdamentes acélfelülettel kikészítve. A 46 és 48 görgők között alkal­mazott nyomás értékét úgy választjuk meg, hogy ennek alapján a 24 szubsztrátumot a 20 átvivő anyaggal össze lehessen hengerelni. A hengerlés folyamatos művelet, amelyet azután végzünk, miután a 26 munkahelyen a lakkbevonást már elvégeztük (valamint ezt megelőzően a 22 munkahelyen az ülepítést), még mielőtt a 42 lakk megkötött volna. A 46 és 48 görgők között alkalmazott nyomás fordítottan arányos a görgők átmérőjével (ahogy ez a 4b ábrán látszik). Egy lehetséges nyomás-erő kom­bináció például 5-6 kg, ahol a 46 görgő átmérője kb. 110 cm. A 46 és 48 görgőket követően a 24 szubsztrá­tum és a 20 átvivő anyag egy 50 felvivő görgőre teker­­cselődik. A tekercset ezután kezelésnek vetjük alá a 30 munkahelyen. A 30 munkahelyen végzett kezelés az anyag felteker­cselt állapotában kb. 24 óra hosszat megy végbe. A keze­lési eljárás különböző lakkanyagok alkalmazásával, melegítéssel vagy hősugárzással meggyorsítható. Mint már említettük, amint a 42 lakk leülepedett, a 39’ fém­­részecskék (lásd például a 4a ábra), amelyek a 20 átvivő anyagban vannak, már teljesen be vannak ágyazva a 24 szubsztrátumon lévő 42 lakkba. Jellemzően a 42 lakk a 20 átvivő anyagon igen sima felületű, ami alapját képezi a tükröző fényes felületet kikészítő eljárásnak. Minthogy a 42 lakk és a 20 átvivő anyag között nem jön létre kötés, ezért a 20 átvivő anyagot legalább még 40-szer ismételten felhasználhatjuk, ami az eljárás szem­pontjából rendkívül gazdaságos. Ezután a 32 munkahelyen a szétválasztási művelet következik, amelynek céljára tangenciálisan csatlakoz­tatott 52 és 54 görgők szolgálnak. A tangenciálisan elhelyezkedő 52 görgő a 20 átvivő anyagot tekercseli fel, amely teljesen elválik azon fémrészeket tartalmazó lakkrétegtől, amelyet a 24 szubsztrátumon lévő lakkréteg vesz fel. Ennek következtében a tangenciális irányban elhelyezett 54 görgő a 24 szubsztrátumot, a 39’ fém­részeket és a 42 lakkréteget együttesen tekercseli fel. így, minthogy a fémrészecskék a lakkrétegbe vannak ágyazva, minek következtében fényes, tükröző finiseit fémfelületet hoznak létre a 24 szubsztrátumon. Amint az 52 görgőt a 20 átvivő anyag elhagyja, az ezután még többször felhasználható. A finiseit gyártmány az 54 görgőről ezután további feldolgozás céljából, például nyomtatás, vágás stb., letekercselhető. A 24 szubsztrá­tum és a 20 átvivő anyag között csak igen kis tapadás tapasztalható a szétválasztás során. A szétválasztó erő nagysága 5-10 gr/cm2, amely azonban mindig kisebb értékű, mint a lakknak viszkozitásából származó húzó­ereje. A találmány szerinti eljárást és az eljárás során készült gyártmányt részletesebb példák alapján ismertetjük. Itt említjük meg, hogy a példák semmiképpen sem korlátoz­zák oltalmi igényünket. 1. példa Átvivő anyag céljára 20 mikron vastagság polipropilén filmet alkalmazunk, amelyet vákuumban fényezünk előzetes kezelés nélkül. 0,03 gi/m2 finomságú alumínium 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Oldalképek
Tartalom