184633. lajstromszámú szabadalom • Eljárás fémbevonat előállítására

1 184 633 3a és 3b ábrák a szubsztrátum felületének kiegyenlí­tésére szolgáló lakk használatának módját és a felhasználandó lakk mennyiségének meghatározására szolgáló módszert szemlél­tetik vázlatosan, a 4a és 4b ábrák a hengerlési eljárást szemléltetik vázlatosan a görgőnyomás és a görgő át­mérője közötti viszony szemléltetésével, az 5. ábra a fémezett szubsztrátumnak az átvivő anyagtól való leválasztását szemlélteti váz­latosan. Az 1. ábra — mint említettük - a találmány szerinti szubsztrátumon való fémes bevonat készítését szolgáló eljárás folyamatábrája. A 20 átvivő anyagot, amelynek fényes polírozott felülete van, fémezzük. A 20 átvivő anyagot végső kikészítéssel kell ellátni (finiseim kell), minthogy ez résztvesz a gyártmány felületének végső kialakításában. A 20 átvivőanyag a fémrészekhez kisebb mértékben kell hogy tapadjon, mint ahogy a fémrészek tapadnak az alkalmazott lakkhoz. A 20 átvivő anyag szempontjából kezeletlen polipropilént, poliésztert, poli­etilént, polivinilkloridot, poliamidot, ezen anyagoknak együttesen extrudált termékeit és regenerált cellulózt használhatunk fel többek között. A 20 átvivő anyagot a 22 munkahelyen fémezzük fémrészecskék ülepítésével önmagában ismert eljárással, például vákuumos fénye­zéssel, kémiai lecsapatással, vagy más önmagában ismert rétegbevonási technológiával. Ülepítés szempontjából alkalmas fémek például az alumínium, réz, ezüst, nikkel, ón, platina, arany, ezen fémek ötvözetei vagy más gő­­zölögtetésre alkalmas fémek. Az ülepítés, során a fém mennyiségét úgy szabályozzuk, hogy az ülepített részecs­kék rendkívül vékony réteget alkossanak. Az ülepített részecskék vastagsága kevesebb, mint a fény hullám­hossza, azaz kevesebb, mint 1000, de célszerűen keve­sebb, mint kb. 500 A. A részecskék közötti távolság (az ülepített réteg vastagságától függ) lényegében kisebb, mint a látható fény hullámhossza. Fentiek következtében a fény lényegében a fémezett felületről visszaverődik, így a fémes felület folytonosnak látszik és teljes fémfelü­let jellegű. A 20 átvivő anyagot a 22 munkahelyen fémezzük, ezalatt a 24 szubsztrátumot előkészítjük. (E két műveleti lépésnek nem kell egyidejűleg történnie.) A szubsztrá­tum, amelyet bevonunk a fémrészecskékkel, szövedék vagy lapalakú is lehet és egyaránt lehet durva vagy sima felületű. Alkalmas szubsztrátum anyagaként említjük a papírt, a kartont, fát, bőrt, műanyagot és lényegében minden olyan ívszerű anyagot, amely lakkréteggel bevon­ható. A 24 szubsztrátumot a 26 munkahelyen vékony réteg lakkal vonjuk be. Ezen művelethez célszerű poli­­uretán lakkot alkalmazni. A lakk két feladatot lát el; mint hordozó működik, mert egyrészt az átvivő anyag­gal együttesen sima tükröző felületet biztosít, másrészt kötőanyagként is szolgál, amely a 22 művelet során leülepedett fémrészecskéket a 20 átvivő anyagból a 24 szubsztrátumra köti és a fémrészecskéket a lakkba abszorbeálja. A lakk ezenkívül kiegyenlíti és simává teszi a 24 szubsztrátum felületét, A találmány jellem­zője, hogy míg a lakk szubsztrátumhoz kötődik, ugyan­akkor nem tapad a 20 átvivő anyaghoz. Vagylagosan úgy is eljárhatunk, hogy a lakkréteggel vonjuk be a 20 átvivő anyagra leválasztott fémrészecské­ket. Ezen utóbb említett eljárás végső felületmegmun­kálásnak számít (finiselésnek) és megfelelően kiképzett felületű terméket hoz létre. Ilymódon ez az eljárás azonos azzal az eljárással, amikor a 20 átvivő anyagot vontuk be lakkréteggel. A gyakorlat dönti el, hogy a két eljárás közül melyik az előnyösebb. Ezt az alternatív eljá­rási lehetőséget ábrázolja a folyamatábrában az 1. ábra 22—26 munkahelyeinek összekötő vonala. A 22 munkahely után a fémrészecskéknek a 20 át­vivő anyagra való ülepítése, a 24 szubsztrátumnak a 27 munkahelyen való bevonása, illetve a 20 átvivő anyagnak a bevonása után a 28 munkahelyen a hengerlési műve­letet valósítjuk meg. A 28 munkahelyen ezt a műveletet a lakk kezelése előtt végezzük. A 28 munkahelyen a hengerlés során a 24 szubsztrátumot érintkezésbe hoz­zuk a 20 átvivő anyag fémmel bevont felületével. Ezt a műveletet előnyösen a forgatott 24 szubsztrátum és forgatott 20 átvivő anyagok között hozzuk létre egyetlen hengerlési művelettel, amelyet kis nyomóerővel végzünk. Ez a művelet a szokásos hengerlési művelethez hasonlít, így a lakk a fémrészecskéket a 20 átvivő anyagról a 24 szubsztrátumra viszi át. A lakk abszorbeálja a fém­­részecskéket és a 20 átvivő sima felületére jellemző tulajdonságokat átviszi a 24 szubsztrátumra. A hengerelt 24 szubsztrátum és a 20 átvivő anyag a 30 munkahelyen levegőn való szárítással vagy hasonló ismert módszerrel kezelhető. Amint a lakk leülepedett, kiszáradt vagy polimerizálódott, többé nem kötődik a 20 átvivő anyaghoz, hanem a 24 szubsztrátumhoz kötő­dik erősen. A 30 munkahelyen történő kezelés természe­tesen vagy fokozott hő, esetleg sugárzás alapján valósít­ható meg. A 30 munkahelyen történő kezelés után a 32 munkahelyen az elválasztási művelet megy végbe, azaz a 20 átvivő anyagot és 24 szubsztrátumot két külön görgő útján választhatjuk szét egymástól és a lakk vagy az abban abszorbeált vagy beágyazott fémrészecskék a 24 szubsztrátumhoz tapadnak. A 32 munkahelyen történő szétválasztás után a 28 átvivő anyagot még sok­szor használhatjuk fel, ami gazdaságossági szempontból rendkívül előnyös. A finiseit felületű 34 gyártmány felső rétegének, azaz a 24 szubsztrátumnak sima tükrözött fényes a bevonata, amely folyamatosnak és igen simának tűnik, mert a fém­­részecskék között lévő tér (távolság) csupán igen kis fény-áteresztést tesz lehetővé, amely 30%-nál, előnyösen azonban 20%-ná! kevesebb. A lakkot nem okvetlenül szükséges a 24 szubsztrátum teljes felületére felvinni, lehetséges csak különböző mintáknak megfelelő helye­ket bevonni és ez esetben a 24 szubsztrátumnak csak bizonyos részei válnak fényesen tükrözővé. A fenti módon finiseit 34 termék ezután különböző eljárások­nak, például vágásnak, domborításnak, dátumbélyegzés­nek, hasításnak és nyomtatásnak vehető alá. A fémezett felületen különböző nyomdai eljárások végezhetők (például ofszet, rotációs, grafikai, szitanyomás vagy ehhez hasonló más nyomdai eljárás). A fent említett műveletek leírása a fémezett bevonatú 24 szubsztrátum továbbfeldolgozása szempontjából kellő útmutatást ad, így az e célra felhasználható készülékeket és a műveleteket nem ismertetjük részletesebben. A 2, ábra vázlatosan szemlélteti a 22 munkahelyet, ahol a fémrészecskéket a 20 átvivő anyagra visszük fel. A fémes bevonatú felület előállításának leghatásosabb lehetőségét az biztosítja, ha a 20 átvivő anyagot olyan hosszúkás szövedék anyagból, vagy olyan anyagból készítjük, amely görgők útján meneszthető. A 2Ö átvivő anyagot önmagában ismert 36 vákuumkamrába vezetjük. * 2 -, 3 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 80 65

Next

/
Oldalképek
Tartalom