184585. lajstromszámú szabadalom • Kapcsolási elrendezés tarifaimpulzusoknak központok közötti átvitelére

1 î 84 585 2 A találmány tárgya kapcsolási elrendezés tarifaimpul­zusoknak a központok közötti trönkhálózaton keresztül beszélgetés alatt történő átvitelére, amely adó- és vevő­­egységet tartalmaz, az adóegységben a trönk vona'i feszültség polnritását a tarifaimpulzus idejére megfordító áramkört, valamint hurokfigyelő jelfogót, a vevőegység a kétféle polaritást külön-külön érzékelő két áramkört tartalmaz, és az adó-, illetve vevőegység a szimmetrikus trönkágakra egy-egy fojtótekercsen keresztül csatlakozik. A telefonbeszélgetések díja általában az összeköttetés hosszától és a beszélgetés időtartamától függ. A távhívás díjszámlálását általában úgy végzik, hogy a beszélgetés ideje alatt az összeköttetés hosszától függő gyakorisággal rövid impulzusokat, ún. tarifaimpulzusokat továbbítanak a távhívó központból a hívó előfizető díjmutatójához amely például egy számláló jelfogó. A tarifaimpulzusok gyakoriságát a távhívó központ határozza meg a hívót­­szám ismeretében önmagában ismert regiszter áramkörök segítségével. Egy ismert megoldás szerint ez.eket a tarifa impulzusokat egy külön jelzőágon továbbítják. Ennek az a hátránya, hogy a beszédágakon kívül egy további veze­tékről is kel gondoskodni, ami nagyon gazdaságtalan. Egy másik ismert megoldás szerint a tarifaimpulzusokai a beszélgetés alatt a beszédágakon továbbítják. Ebben az esetben gondoskodni kell arról, hogy a tarifaimpulzu­sok által okozott zaj ne, vagy legalábbis csak kismérték­ben zavarja a beszélgetést. Ezt egy ismert rendszerben úgy oldották meg, hogy a tarifaimpulzusok idejére a beszédsáv fölötti frekvenciájú, például 12 vagy 16 kHz frekvenciájú jelet visznek át. Ennél a megoldásnál külön szűrőkkel kel! biztosítani azt, hogy ezek a jelek a beszél­getést ne zavarják. Egy másik ismert megoldásnál a távbeszélő-hálózat PGM vonalszakaszain az aaasoldalon a meredek négy­szögjel helyett trapéz alakú átmenettel végzik a polaritás­váltást. A kétféle polaritás alkalmával más-más áramköri részek szolgáltatják az áramot, és ezek szeparálását a hurokkal sorban lévő diódák végzik. Ennek a rendszer­nek az a hátránya, hogy a trapczjel a berendezés gyártása és üzembe helyezése mán külön beállítást igényel. A tra­pézjelnek még mmdig sok olyan frekvenciájú kompo­nense van, amelyeket külön szűréssel kell a beszédcsator­náktól távol tartani. További zajt okoznak az adóoldalon a soros diódákon, azok karakterisztikája következtében fellépő feszültségugrások, amelynek szűréséről külön ke!! gondoskodni. Egy további ismert megoldás szerint a tarifaimpulzuso­kat egyenáramú hurokban viszik át. Az egyenáramú tarifaimpulzusokat fojtótekercseken keresztül kapcsolják rá a beszédágakra oly módon, hogy a tarifaimpulzus ide­jére a beszédágak trönk vonali feszültségének polaritását megfordítják. Ezt a polaritásváltást jelfogó érintkezők segítségével állítják elő. Az így keletkező négyszög­impulzusok a fojtótekercsek szűrése ellenére is olyan mértékű zajt okoznak a beszédágakon, amely zavarólag hat. A találmány elé célul tűztük ki egy olyan, a bevezető­ben körülírt tarifaimpulzusokat adó kapcsolási elrende­zés kidolgozását, amely különösen az. egyenáramú hurkon keresztül történő tarifaimpulzus átvitelére alkalmas, és amelynek segítségével a beszédágakon keletkező zaj jóval kisebb mértékű, mint amekkora az ismert megoldásoknál volt, ugyanakkor a meglévő áramkörökhöz minimális módosítással alkalmazható. Ennek megfelelően a tarifa­impulzusokat adó kapcsolási elrendezés kell hogy tartal­mazzon egy hurokfigyelő jelfogót is, amely meghúzott állapotban van, ha az egyenáramú hurok zárt cs rajta áram folyik keresztül. A kitűzött célt egy, a bevezetőben körülírt kapcsolási eítcndezéssel a találmány szerint úgy énük el, hogy a poiaritásválíó áramkört két műveleti erősítő alkotja, az egyik műveleti erősítő invertáló bemenetére a tarifa­impulzusokat adó áramkör kimenete csatlakozik, nem­­invertáíó bemenete a másik műveleti erősítő nem­­invertáló bemenetével közösen tápfeszültségforrásra van kötve, a két kimenet közé feszüitségosztó van beiktatva, amelynek osztáspontja a másik műveleti erősítő invertáló bemenetére van vezetve, a műveleti erősítők kimenete cs a trönkágakra csatlakozó fojtótekercsek közé egy-egy ellenállás van beiktatva, az ellenállásokkal egy-egy két­­utas egyenirányító bemenete csatlakozik párhuzamosan, amelyek kimenete tranzisztoros kapcsolóáramkörön ke­resztül hurokfigyelő jelfogóra csatlakozik. Egy előnyös kiviteli alak szerint az egyik műveleti erő­sítő — önmagában ismert módon - integráló fokozatként van kapcsolva. Egy másik lehetséges kiviteli alak szerint a műveleti erősítők kimenete és az ellenállások közé aiuláteresztő szűrő csatlakozik. Egy célszerű kiviteli alaknál a kétutas egyenirányítókat Graeíz-kapcsoiású diódahidak alkotják. Ez utóbbi kiviteli alaknál célszerű, ha a tranzisztoros kapcsolóáramkör az egyenirányító kimenetére bázis­­emitter körével párhuzamosan kapcsolt egy-egy tranzisz­tor bázisára van kötve, és a kapcsoló tranzisztorok kol­lektora a tranzisztoros kapcsolóáramkör kimeneteit al­kotja. Egy további előnyös kiviteli alak szerint a kétutas egyenirányítók két-két tranzisztorból állnak, amelyek cHcnpárhuzarnosán kapcsolt bázis-cmitter áramköre az egyenirányítók bemenetét, közösített kollektoruk az egyenirányítók kimenetét alkotják. Enné! a kiviteli alaknál előnyös, ha a tranzisztoros kapcsolóáramkör az egyenirányítók kimenetére bázisával csatlakozó egy-egy tranzisztort tartalmaz, az egyik tran­zisztor kollektora kapcsoló tranzisztor emitíerére, a másik tranzisztor kollektora a kapcsoló tranzisztor bázisára csat­lakozik, és a kapcsoló tranzisztor kollektor áramkörébe a hurokfigyelő jelfogó van beiktatva. A találmány szerinti kapcsolási elrendezéssel a tarifa­­impulzusok lényegesen kisebb zajjal vihetők át a trönk­­ágakon, mivel a trönkágak polaritásváltása jelfogók he­lyett műveleti erősítőkkel történik, amelyek meredek élű impulzusok helyett lekerekített impulzusokat állítanak elő. A vonalfigyelő jelfogót az egyenirányítók és a kap­csolóáramkör olyan mértékben leválasztják a trönkágak­­ról, hogy az nincs hatással a vonal zajosságára. A találmány szerinti kapcsolási elrendezést az alábbiak­ban a mellékelt rajzokon is bemutatott kiviteli példák kapcsán ismertetjük részletesebben, ahol az 1. ábra a találmány szerinti kapcsolási elrendezés váz­latát mutatja, a 2. ábrán az 1. ábrán csak vázlatosan szemléltetett egyen­irányító és kapcsolóáramkör egy lehetséges kiviteli alakja látható, a 3. ábrán az egyenirányító és a kapcsolóáramkör egy másik lehetséges kiviteli alakja van szemléltetve. Az 1. ábra bal oldali részén található az 1 adóegység, amely a tarifaimpulzusokat előállítja, és amely például a távhívó központban van elhelyezve. Az 1 adóegység 3, 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom