184553. lajstromszámú szabadalom • Eljárás hőszigetelő építőlap gyártására
184 553 A találmány tárgya eljárás hőszigetelő építőlap gyártására, amely legalább egy hőszigetelő anyagból készült lapból áll, amelyet megfelelő szilárdságot biztosító anyag zár körül Az egyre jobban clszaporodó energiatakarékos építési módszerek és a lakóépületeknek hőszigetelő rétegekkel való utólagos ellátása folytán a különböző szigetelőanyagok, mint szigetelőlapok, vagy szigetelő-, burkolóanyagok szükséglete tetemesen megnövekedett. Ezzel kapcsolatban egyértelműen az észlelhető, hogy a kereslet egyre inkább az időálló és tűzálló, ezzel együtt térfogatállandó és nagy szilárdságú elemek és lapok irányában növekszik. Számos hatékony szigetelőanyag létezik elemek és lapok formájában, de olyanok, amelyek az időállóság és a tűzállóság követelményeinek megfelelnek, egyidejűleg tcrfogatállandóságuk és hajiítósrilárdságuk nagy, gyakorlatilag nem ismeretesek. Ebből az okból kifolyólag nem lehetséges ugyanazt az anyagfajtát különböző célra, például padlástér kiépítésére, lapostető, homlokzat vagy tartófal szigetelésére vagy közfa! elkészítésére felhasználni. A követelmények annyira eltérőek, hogy egy és ugyanannak az anyagnak a tulajdonságai ennek nem tudnak megfelelni. Az AT-PS 322 165 számú osztrák szabadalmi leírás eljárást ismertet lapok, táblák vagy formadarabok gyártására, amelyek hőszigetelő magot tartalmaznak, amelyik hidraulikus kötőanyaggal, például gipsszel van körülvéve. Az eljárás például 0,6 m széles és 7 cm vastag szalag folyamatos gyártására szolgál, mely végül kívánt hosszúságú táblákra vagy lapokra lesz szétvágva úgy, hogy a végeket nem borítja kötőanyag. Az eljárás több részre tagolódik. Elsőnek a mag kerül szállítószalagból és oldalsó gumiszalagokból álló formába. Az oldalsó gumiszalagok ezt követően kitágulnak, miközben az oldalnyílásba gipszhabarcs kerül oly módon, hogy a mag a felhajtóerő folytán annyira felemelkedik, amíg egy a további felemelkedést gátoló nyomóhengerbe nem. ütközik. Közben annyi gipszhabarcsot adagolnak be, amennyi a magot fél magasságig körülveszi. A gipszhabarcs megszilárdulása után a nyomóhenger eltávolodik, miután annyi gipszhabarcs kerül a formába, amennyi az oldalsó gumiszalagok pereméig ér, miközben a magot teljesen beborítja; ezután a második réteg megszilárdul. Mivel a második gipszréteg csak az első gipszréteg megszilárdulása után önthető be, a két réteg határfelületén nem jöhet létre szoros kapcsolat, úgyhogy a mechanikai szilárdság egy homogén kötéshez képest csökken. A találmány feladata hőszigetelő építőlapok darabonkénti gyártási eljárásának megteremtése, amelyek anyagkombinációi, illetőleg anyagtársulás révén az összes említett körülményeknek megfelelnek, magas hajlítószilárdságga! rendelkeznek és kevés részütemmel gyárthatók. Az építőlapok gyártására a feladatot úgy oldottuk meg, hogy szilárdságot biztosító anyagot habarcsszerű állapotban álló formába öntünk úgy, hogy a formát csak részben töltjük meg, majd hőszigetelő lapot a szilárdságot biztosító anyagban részben kitöltött formába, célszerűen annak közepébe merítünk, és az ezzel az anyaggal a kiszorítás révén teljesen körülzárt lapot helyzetében rögzítjük. A rajzon az 1. ábra a találmány szerinti eljárással készített építőlap hosszirányra merőleges keresztmetszete, a 2. ábra másik lehetséges kiviteli alak hosszirányra merőleges keresztmetszete. n 1 szigeteioiap szerves termékekből, mint pl. habosított polisztirolből, poüuretánből, habgumiból vagy szervetlen anyagokból, például duzzasztott pcriitből (különösen tűzálló), habsalakból, duzzasztott anyagból (keramzif), üveggyapotból, kőzetgyapotból áll, előre gyártott elem formájában vagy ezeknek az anyagoknak kombinált elemeiből. Ilyen anyagok, például perlit, habsalak, duzzasztott anyag, habosított polisztiroí vagy más könnyű, 1,0-nál alacsonyabb térfogatsúlyú adalékanyagok kötetlen formában való felhasználása esetében ezeket az anyagokat szervetlen kötőanyaggal, mint portiandcementtel, olvasztott timföldcementtel, alaminatcementtel, hidrofóbcementtel, gipsszel, hidraulikus mésszel, mészhidráttal vagy másféle kötőanyaggal, mint szulfitlúggal, celiuióztermckekke! vagy vízben oldott műanyagokkal előre készített lapokká dolgozzák fel. Ezeknek a lapoknak a hőszigetelésen kívül csak manipulálhatóságra van szükségük. A találmánynak megfelelően előállított cpítőlap teherbíró, állandó térfogatú, időálló és tűzálló 2 anyagaként elsődlegesen szervetlen, hidraulikusan vagy karbonátosadással megszilárduló anyagok, mint portlandcement, hidroíóbcement, fehércement, hidraulikus mész, mészhidrát vagy ezek műanyaggal módosított változatai, tiszta formában vagy előnyös módon 10 mm-nél kisebb, finom szemcsés fagy- és tűzálló adalékanyagokkal jöhetnek számításba . Lényeges ismérve ennek a vízzel cementpéppé vagy habarccsá kevert alapanyagnak, hogy a nyers keverék a hőszigetelés fokozása érdekében finom légpórusokat, a térfogatállandóság és hajlítószilárdság biztosítása érdekében pedig rostanyagokat tartalmazhat. A rostanyagok kötetlen és/vagy összefüggő műszál, üvegszál vagy ásványrost anyagok, melyeket a találmánynak megfelelő eljárás szerint a keverék elkészítésénél a kötőanyagmasszához keverünk, vagy csak később, a már formában lévő, de még nem szilárd állapotú masszához adagolunk. Az 1, ábra szerinti példában az építőlap gyártásához alkalmazott forrna alján trapéz formájú mélyedés található, úgyhogy az építőlap ezen az élén trapéz formájú tollai rendelkezik. Egy megfelelő horony az építőlap felső élén például úgy képezhető ki, hogy a formát a 2 anyag bedermedése előtt egy olyan fedővel látjuk el, amely egy trapéz formájú bemélyedést hoz létre. Ez például falazatszigetelésnél lehetővé teszi a rögzítőcsavarok számának tetemes lecsökkentését és a látható felület felerősítésből származó megsértését is kiküszöböli. Ugyanúgy lehetséges a 2. ábra szerinti példa alapján készíteti építöiap félkör alakú toilkiképzése, míg a komplementer félkör alakú hornyot, például már önmagában az. 1 szigetelőlapban előre kiképezzük. Az építőlapok jobb egymáshoz való kapcsolódása végett a 2. ábra szerinti példa alapján rostanyagú rögzítőszalagoí önthetünk egyidejűleg a formába. A rögzítési lehetőségnek ez a módja pótolható az építőlaphoz erősített egyedül álló hurokkal is, lemezzel vagy kampóval is. Olyan kiviteli alaknál, amelynél ilyen járulékos erősítőrendszer található, a csaílakozcíap térigényét a rajzon nem ábrázolt, megfelelő helykihagyással vesszük figyelembe. Azt is figyelembe vettük, hogy a lapok látható felületét színező és/vagy lenyomatos réteggel látják el. A továbbiakban a találmány szerinti hőszigetelő lapok gyártási eljárását ismertetjük részletesebben, kötetlen kivitelezési példák alapján. 5 10 1 c 20 26 30 31 40 45 50 55 eo 65
