184528. lajstromszámú szabadalom • Hőelektromos generátor készülék és eljárás annak előállítására

1 184 528 2 hűtés esetén. A hő, amelyet elvonunk az 50 hőelem sza­lagok alsó vagy hideg 22’ csatlakozásaiból, ezután átvi­vődik a 10 hőelem szalag tetején lévő vagy meleg 20 csatlakozásokra. A 66 vezetékben 70 feszültségszabályo­zó van elhelyezve, amely korlátozza a villamos hőátvi­telt a felső 20 csatlakozásokhoz. Az alsó 22’ csatlakozá­sokból elvont hőt, amely sugárzás útján veszne el, visz­­szaszivattyúzzuk a felső csatlakozásokhoz, és annak a hőenergiájához, amelyet a napenergia vagy más forrás szolgáltat. Amikor a 10 hőelem szalag felső 20 csatlako­zásai energiát kapnak egy melegített forrásból, a felső fe­lület változatlanul melegebb lesz az alsó felületnél, és ez­által kezdeti villamos energia termelés idnul. Amikor ezt a viszonylag kicsi első energiamennyiséget egyszer a második párhuzamos 50 hőelem szalagba táp­láljuk, amely közvetlen érintkezésben van az első 10 hő­elem szalaggal, fokozódó regeneráló folyamat kezdődik. A regenerálás a második 50 hőelem szalag azon képessé­gére vonatkozik, hogy elő tud állítani egy hideg alsó 22’ csatlakozást, és az elvont hőt a 10 hőelem szalag melegí­tett 20 csatlakozásába tudja pumpálni, és ezzel fokozza a villamos energiatermelést. Amikor a hőmérsékletkü­lönbség növekszik, a 10 hőelem szalag melegített vagy energiát nyerő 20 csatlakozásai és az 50 hőelem szalag hideg 22’ csatlakozásai között, amelyek most hűtést kapnak, az elektromotoros erő nagyon hirtelen emelked­ni fog. Ugyanakkor az áram is növekszik azáltal, hogy a feszültség emelkedik, amely emelkedést fokozza a hőele­mek sokaságát tartalmazó és váltakozva elhelyezett 10 és 50 hőelem szalagok kombinációja. Mindegyik panel, mint amilyen a 80 panel, tokba van foglalva vagy forrasztva a 84 helyen az időjárás behatá­sának kiküszöbölésére, és a felső oldal, amely hőhatás­nak van kitéve, úgy van tervezve, hogy maximális meny­­nyiségű hőt abszorbeáljon, míg az alsó rész, vagyis a hi­deg oldal el van szigetelve mindenfajta hőforrástól, mint amilyen például az épület teteje. Amint a 6. ábra mutatja, két 80’ és 82’ panel oly mó­don van elrendezve, hogy a két hűtött felületük egymás­sal érintkezik a 86 helyen, míg a két melegebb 88 és 90 felület egymással ellentétesen kifelé néz, hogy hőt ab­szorbeáljanak minden rendelkezésre álló forrásból. A fentiekben ismertetett berendezés alkalmazási le­hetőségei gyakorlatilag korlátlanok: a lakóépületeknél megvalósítható energiaátalakítások számára, ahol a pane­lek — amint azt a fentiekben ismertettük — a tetőn tet­szőleges szükséges számban elhelyezhetők, hogy közvet­lenül állítsanak elő villamos energiát a fogyasztók számá­ra, és emellett kereskedelmi és ipari célokra is alkalmaz­hatók, valamint bármilyen típusú hajók és járművek meghajtására. Mint már említettük, a találmány tárgyát képezi a hő­elektromos panelek előállítására vonatkozó eljárás is. Amint a 7. ábra mutatja, egy első alkalmazási példá­ban egy első 100 munkahelyet lap alakú szubsztrátum­­mal látunk el. A szubsztrátumellátó 100 munkahelyről a lapokat szekvenciálisán tápláljuk egy első és egy második 102 és 104 fémes festékkel nyomtató készülékre, és ott a találmány szerint hőelemek sorba kötött sorainak soka­ságát nyomtatjuk minden egyes lap teljes szélességében. A festékeket finom poralakú különböző fémeknek és hordozóknak vagy folyósítóknak megfelelő keverékéből képezzük. A második 104 fémes festékkel nyomtató készülék­ből a lapokat 106 olvasztókészüléken bocsátjuk át, ahol 4 a fémes részecskék (a hőelem ábrát alkotó fémes ré­szecskék) szilárd tömeggé olvadnak össze, miközben va­lamennyi összekötő 20 és 22 csatlakozásnál az alkotó fémek összekeverednek. A 106 olvasztókészüléktől a lapok 108 hosszvágó ké­szüléken haladnak át, ahol azokat 10 és 50 hőelem szala­gok sokaságára hasítjuk, és keresztirányban 90°-ka] el­forgatva egymással szemben helyezzük el azokat, hogy eljutva a 110 nyalábelőállító munkahelyre a minden egyes lapból hasított szalagokat egy-egy nyalábba foglal­juk. A 110 nyalábelőállító munkahelyről a nyalábokat egymást követően több 112 összeállító munkahelyre to­vábbítjuk, ahol például a nyalábokat olyan 80,82 pane­lekké egyesítjük, amilyeneket az 5. ábra mutat, majd a 112 összeállító munkahelyről az elkészített paneleket 114 összeállított paneleket összegyűjtő munkahelyre juttatjuk. Előnyösen egy 116 ragasztóanyagot felvivő munka­hely van a 106 olvasztókészülék és a 108 hosszvágó ké­szülék közé iktatva: ez biztosítja, hogy a 10 és 50 hő­elem szalagokat nyaláb alakban rögzítsük. Abban az esetben, ha a 14 szubsztrátum szalag hen­ger alakjában áll rendelkezésre, úgy a 106 olvasztókészü­lék után 118 lapvágó munkahelyet iktatunk be. Szabadalmi igénypontok 1. Hőelektromos generátor készülék, amely előre meghatározott hosszúságú és szélességű alkalmas szubszt­rátum szalagot (14) tartalmaz és azon egymástól térköz­zel elválasztott első és második hőelem szárak (16, 18) sokaságát tartalmazza, amelyek általánosságban a szub­sztrátum szalag (14) hossza mentén egymással szomszé­dosán helyezkednek el, azzal jellemezve, hogy az emlí­tett szárak (16, 18) első, illetőleg második festékekkel vannak nyomtatva, amely festékek különböző villamos vezetőképességű poralakú fémekből vannak összeállítva, és alkalmas kötőanyaggal vannak összekeverve, míg az említett szárak végeiken ellentétes irányban kinyúló, bo­rított nyomtatott csatlakozó részekkel vannak ellátva, amelyek a különböző vezetőképességű szárakat összekö­tik oly módon, hogy ezek a szárak villamosán vannak egymással csatlakoztatva (20, 22), és sorba kapcsolt első hőelem sokaságot képeznek, míg a poralakú fémek a szubsztrátumra vannak olvasztva és ott szárakból és csat­lakozásokból álló szilárd tömeget alkotnak, és az emlí­tett csatlakozásokban az első és második fémek össze vannak keveredve egymással. 2. Az 1. igénypont szerinti készülék kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a hőelem szalagok (10) egy első sokaságát tartalmazza, és mindegyikre az első hőelem sorozat van nyomtatva, és a hőelem szalagok (10) hom­lokoldalukkal a másik hátoldalát érintve helyezkednek el, és ezáltal általánosságban téglalap alakzatot hatá­roznak meg, és mindegyik említett hőelem szalag (10) tartalmaz egy első és egy második összekötő fület (28, 30) és ezek kifelé nyúlnak a szalag megfelelő végeitől és villamosán össze vannak kötve az említett első hőelem sorozat ellentétes végeivel, és előnyösen tartalmaz egy első és egy második villamos összekötő eszközt, kapcsot (58, 60), amely az első és második összekötő füleken ke­resztül nyúlik olyan módon, hogy villamosán valamennyi első hőé lem sorozatot egymással párhuzamosan köti, és előnyösen az első és második összekötő fülek (28, 30) 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Oldalképek
Tartalom