184525. lajstromszámú szabadalom • Eljárás durva-szemcsés aluminiumhidroxid előállítására

1 184 525 2 szükség esetén kisebb oltóanyag-fölösleget is juttatunk a kikeverő tartályba a 19 tercier betöményítőből a 3 és 3’ vezetéken át. A második eljárási lépésben az oltóhidrát tovább növekedik és az aluminátlúg túltelítettségének mértékétől függően több-kevesebb finom hidroxid ré­szecske képződik. Ennek oka a másodlagos csíraképző­dés és a finom kristályok mechanikai leoldódása. Ha a szekunder oltóanyag mennyisége viszonylag nagy, akkor a másodlagos csíraképződés háttérbe szorul. Ezután a szuszpenziót a 7 szivattyú segítségével a 9 vezetéken át a 10 primer betöményítőbe vezetjük. Itt gyűlik össze a besűrített, termékhidroxidot tartalmazó szuszpenzió amelyet all vezetéken át a 12 szivattyú­val a 13 szűrőberendezésbe továbbítunk. A szűrőberen­dezésben való mosás után kapott hidroxidot az ábrán már nem jelzett kalcináló kemencébe továbbítjuk. A 10 primer betöményítő felső részéből távozó fo­lyadék a 14 vezetéken át a 16 szekunder betöményítő­be jut. Az ennek aljáról kivett besűrített anyag a durva oltóhidroxid, amelyet a 17 szivattyúval a 8 vezetéken át a 6 kikeverőedénybe vezetünk. A 16 szekunder betö­ményítő felső részén távozó folyadékot a 18 vezetéken át a 19 tercier betöményítőbe juttatjuk. A 19 tercier betöményítő alján távozó besűrített anyag a finom ol­tóanyag, amelyet úgy amint van az 1 kikeverőedénybe vezetünk a 3 vezetéken át a 20 szivattyú segítségével. A 19 tercier betöményítő felső részéről távozó anyag a megbontott és derített aluminátlúg, amelyet újra fölhasználunk a feltáráshoz. A finom oltóanyagot szük­ség esetén a 21 berendezés segítségével moshatjuk, hogy a benne lévő szerves anyagokat, különösen a nátrium­­oxalátot eltávolítsuk belőle, illetve csökkentsük annak mennyiségét. Ezt a műveletet az e célra ismert módszer­rel végezzük. A 15 vezetéknek az a rendeltetése, hogy lehetővé te­gye a termékként kapott hidroxid visszavezetését, ha ez a visszavezetési arány kiegyenlítése miatt szükséges len­ne. Mint említettük, a találmány szerinti eljárást folyama­tos üzemben is foganatosíthatjuk. Ekkor az ábrán feltün­tetett egyetlen 1 kikeverőedény helyett több, sorbakap­­csolt kikeverőedényt használunk, és a 4 hűtőberendezés után sem csupán egy, hanem több 6 kikeverőedényt al­kalmazunk, az utóbbiakat is sorbakapcsolva. Kielégítő léghűtés esetén a 4 hűtőberendezést elhagy­hatjuk, illetve helyettesíthetjük vagy kiegészíthetjük a kikeverőedényekben alkalmazott belső hűtéssel, pél­dául hűtőldgyókkal vagy hűtőköpenyekkel. Az első kikeverési fázis, az agglomerációs fázis végén a szuszpenziót egyenletesen vagy lépcsőzetesen hűthetjük le. Az utóbbi esetben a több fokozatú hűtést fokozaton­ként külön hűtőberendezésben végezzük. A végső hő­mérséklet többek között az elérendő bontási foktól is függ. A hőmérsékletet minden további nélkül lecsök­­kenthetjük mintegy 40 °C-ig. Ha a finom oltóanyag kielégítő tisztaságú, vagyis csak kevés szerves vegyületet tartalmaz, akkor a 21 mosóbe­rendezést kikapcsolhatjuk a folyamatból. Szükség esetén azonban a finom oltóanyagot mossuk, ha ez a szerves szennyezések természete illetve mennyisége miatt szük­séges. A második ábra diagramján az agglomerációfok válto­zását mutatjuk be egy olyan tört függvényében, amely­nek számlálója a kikeverendő aluminátlúg túltelítettsége (gram Al203/liter aluminátlúg), nevezője pedig az oltó­4 anyag felülete (m2/liter aluminátlúg). Az aluminátlúg túltelítettségét például termotitrálással határozhatjuk meg, míg az oltóanyag fajlagos felületének meghatározá­sához az ismert Fisher Sub Sieve Sizer módszert használ­hatjuk, A %-os agglomerációfokot az alábbi egyenlettel hatá­rozzuk meg: I-A. ■ 100 I ahol I a 45 ízm-nél kisebb oltóanyagszemcsék %-os meny­­nyisége, míg A a 45 /zm-nél kisebb szemcséjű agglome­rációs termék %-os mennyisége. A második ábrán bemutatott diagram 66-77 °C hő­mérsékleten és literenként 70-150 g Na20 kausztikus lúgkonoentráció esetén érvényes. A megadott paraméte­reken kívül eső tartományban is bekövetkezik az agglo­meráció, de az úgy megvalósítandó eredmények a talál­mány szerinti eljárással csak részben érhetők el. Ha a ki­keverést az 1 kikeverőedényben 6 órán át folytatjuk, ak­kor elérjük a második ábrán bemutatott agglomeráció­fokot. 6 óránál rövidebb kikeverési idő alatt is jó agglo­merációfokot lehet elérni, amint ez a 3. ábrán bemuta­tott diagramból kitónik. Ezen a diagramon az agglo­­merációfokot a kikeverési idő függvényeként ábrázoljuk. A görbéket azonos hőmérsékleten, azonos aluminátlúg koncentráció (g/liter Na20) és azonos túltelítettség (g/liter A1203) mellett vettük fel, miközben az oltó­anyag felületét változtattuk (m2 oltóanyag/liter lúg). Amint az ábráról leolvasható, már 2-3 óra alatt elérhető a végső agglomerációfok mintegy 50 %-a. A 3. ábra alap­ján megállapíthatjuk azt is, hogy 6 óra alatt jól megkö­zelíthetjük az agglomerációfok maximumát. (Csaknem ugyanezeket a tapasztalatokat szereztük olyan üzemi berendezésekben, amelyekben 600 m3 túltelített alumi­­nátlúgot dolgoztunk fel.) A találmány szerinti eljárás el­ső lépését, az 1 kikeverőedényben végzett, agglomerá­cióval járó kikeverést a 2. és 3. ábrán rögzített körülmé­nyek között hajtjuk végre. Az első kikeverő készülékben úgy dolgozunk, hogy a 2. és 3. ábrán rögzített körülmények között bevezetett finom oltóhidrát az agglomeráció során olyan durva szemcsés anyaggá alakulhat, amelyből az egész kikeverési eljárás végén kellő mértékben durva terméket kapunk. Laboratóriumi és üzemi kísérleteinkben azt tapasz­taltuk, hogy a kívánt agglomerációfokot könnyen elér­hetjük, ha az első kikeverési fázisban annyi finom oltó­anyagot használunk, amennyi elegendő ahhoz, hogy a kikeverendő aluminátlúg túltelítettségének (g/liter A1203) a finom oltóanyag felületéhez (m2/liter) viszo­nyított aránya 7-25 g/m2 előnyösen 7-16 g/m2 legyen. Az eljárás első fázisának idejét célszerű a lehetőségek határain belül lerövidíteni, hogy a második kikeverési szakaszban a lehető leghosszabb tartózkodási időt biz­tosíthassuk. Ügyelni kell azonban arra, hogy a tartózko­dási idő elegendő legyen a szemcsék kívánt mértékű fel­­durvulásához. A második eljárási lépést a találmány sze­rinti eljárásban az európai készülékekre jellemző körül­mények között hajtjuk végre. Ezek, nevezetesen a vi­szonylag alacsony hőmérséklet és a nagymennyiségű oltóanyag lehetővé teszik a termelékenység növelését. Vizsgálataink során arra a tapasztalatra jutottunk, hogy ebben a második eljárási szakaszban a hőmérsékle­tet csökkenteni kell. A hőmérsékletet csökkenthetjük 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Oldalképek
Tartalom