184525. lajstromszámú szabadalom • Eljárás durva-szemcsés aluminiumhidroxid előállítására

1 184 525 2 egyfolytában vagy egy vagy több lépésben. A véghő­mérséklet sok tényezőtől függ, igy például a kikeverés időtartamától és a képződő finom részecskék mennyi­ségétől. A hőmérsékletet mintegy 40 °C-ig csökkent­hetjük. A kekeverés második szakaszában alkalmazott sze­kunder oltóanyag mennyisége kevésbé kritikus, mint az első kikeverési szakaszban, az agglomerációs fázisban al­kalmazott finom oltóanyag mennyisége. A második lé­pésben annyi oltóanyagot kell használni, amennyi ele­gendő a kívánt kikeverési végeredmény eléréséhez és a szekunder csíraképződés visszaszorításához. Kísérle­teink során azt tapasztaltuk, hogy kielégítő eredmény­hez jutunk, ha a szekunder oltóanyag mennyiségét úgy választjuk meg, hogy a teljes oltóanyag-mennyiség (a primer és szekunder oltóanyag mennyiségének összege) legalább 130 g/liter Al(OH)3 legyen. 400 g/liternél több oltóanyagot általában nem használunk. Tapasztalataink szerint előnyös, ha a szekunder oltó­anyagot (amely — mint említettük - durvább a primer oltóanyagnál) egyszerre adjuk a kikeverendő aluminát­­lúghoz. Példáinkban ezt a változatot mutatjuk be. Ma­gától értetődik azonban, hogy a találmány tárgyát képezi az a változat is, amely szerint a szekunder oltóanyagot több részletben adjuk a kikeverendő aluminátlúghoz. Mint már említettük, a 6 kikeverő edényben végbe­menő második kikeverési szakaszban az alumíniumhidr­­oxid oltóanyag tovább növekszik, közben azonban az aluminátlúg hűtés miatt megnövekedett túltelítettsége és a szuszpenzió folytonos keverése következtében finom hidroxid részecskék is képződnek másodlagos csírakép­ződés és finom kristályrészek mechanikus leoldódása folytán. Ellentétben azonban az eddig ismert eljárások­kal a finom hidrátrészecskék képződése semmiféle hát­rányt nem jelent a találmány szerinti eljárásra nézve. A találmány szerinti eljárás első szakaszában, az 1 kike­verőkészülékben végbemenő agglomeráció során ugyanis még nagy mennyiségű finom részecskét is átalakíthatunk durva hidráttá, ha az agglomeráció körülményeit a má­sodik és 3. ábrán rögzített feltételek szerint választjuk meg. A második eljárási szakasz körülményeit tehát úgy választhatjuk meg, hogy biztosítsuk a lúg maximális ter­melékenységét, ugyanakkor a finom hidrátrészecskék ez­zel együttjáró képződését számításba véve elhárítsuk az eljárás bármilyen károsodását. Az alumíniumoxidot literenként 80 g alumíniumoxid értékig választjuk el, vagyis a találmány szerinti eljárás­sal elérjük az európai eljárás teljesítőképességét. Ugyan­akkor a primer betöményítőből olyan durva alumínium­­hidroxidot vezetünk el termékként, amely csupán 4-6 súly%-ban tartalmaz 45 pm-nél kisebb szemcséket. Ez a termelékenység (az egy liter kikeverendő lúgra számított kiválasztott Al2 03 g-ban kifejezett mennyisé­ge) természetesen függ a kikeverendő aluminátlúg kausz­­tikus lúgkoncentrációjától (g/liter Na2 O). Noha a talál­mány szerinti eljárás célja az aluminátlúg termelékeny­ségének a kausztikus lúgkoncentrációtól független növe­lése , nyilvánvaló, hogy a nagy termelékenység eléréséhez arra van szükség, hogy az aluminátlúg kausztikus lúgkon­centrációja megfelelően nagy legyen. Ezért a találmány szerinti eljárást legalább 100 g/liter, előnyösen legalább 120 g/liter Na20 kausztikus lúgkoncentráció mellett hajtjuk végre. Az európai berendezésekben általában nem alkalmaz­nak osztályozó készülékeket a termék hidroxidnak a tercier és szekunder hidroxidtól való elválasztására. Ha európai berendezést állítunk át a találmány szerinti el­járás megvalósításához, akkor megfelelő osztályozó ké­szülékre van szükség. Ellentétben azonban az amerikai eljárással nemcsak gravitációs osztályozót, hanem bármi­lyen más ismert osztályozó készüléket alkalmazhatunk. Az amerikai berendezések tehát fel vannak szerelve a szükséges osztályozó készülékekkel. Az első ábra egy ilyen berendezést mutat vázlatosan. Az amerikai beren­dezésnek a találmány szerinti eljáráshoz való átállítása lényegében nem más, mint az agglomerációs szakasz és az utólagos beoltási szakasz bevezetése, a kausztikus lúg­koncentráció megnövelése és a hűtés bekapcsolása az agglomerációs szakasz után. Előfordulhat, hogy az utolsó 6 kikeverőkészülékből távozó szuszpenzió olyan sok szilárd anyagot tartalmaz, hogy a 10 primer betöményítőben az osztályozást csak igen nehezen vagy egyáltalán nem lehet elvégezni. Ilyen­kor szükség esetén a szuszpenziót például a 19 tercier betöményítő felső részéből távozó tiszta lúggal felhígít­hatjuk és szilárd anyag-tartalmát beállíthatjuk. A találmányt az alábbi példákkal világítjuk meg kö­zelebbről az oltalmi kör korlátozása nélkül. 1. példa 1000 liter túltelített aluminát oldatot, amelyet Bayer-féle eljárással állítottunk elő, és amelynek kiin­dulási koncentrációja 120,2 g/liter kausztikus Na20 és 142,3 g/liter A1203, betöltünk egy 1,5 m3-es légkeveré­ses edénybe. Az aluminátlúg túltelítettsége 69,9 g/liter Al2 03 71 °C-on. Az aluminátlúghoz 50 kg Al(OH)3 pri­mer oltóanyagot adunk, amelynek 45 jum-nél kisebb szemcsefrakciója 60,8 súly%-ot tesz ki. A reakcióban résztvevő anyag hőmérsékletét 71 °C kezdeti hőmérsék­letről kiindulva a nagyüzemi körülményeknek megfelelő hőmérséklet-profillal követjük. A primer oltóanyag specifikus felülete 0,1148 m2/g, vagyis az egy liter aluminátlúgra számított felület mint­egy 5,75 m2. A túltelítettségnek (g/liter A1203) az ol­tóanyag felületéhez (m2 /liter) viszonyított aránya te­hát mintegy 12,1 g/m2. 6 óra múlva 156 kg szekunder oltóanyagot adunk az aluminátlúghoz, majd rövid idő alatt lehűtjük 7,5 °C-kal. Az oltóanyag 16,4 súly% mennyiségben tartalmaz 45 pm-nél kisebb szemcséket. A kikeverést 6 órán át foly­tatjuk, majd az anyagot újra 7,5 °C-kal hűtjük le. Ez­után a kikeverést még további 33 órán át folytatjuk, majd befejezzük. A véghőmérséklet 50 °C. A kapott szuszpenziót szűrjük, és a kapott alumíniumhidroxidot mossuk és megszárítjuk. A megszárított szűrt termék, amely oltóanyagból és kicsapódott alumíniumhidroxidból áll, 14,9 súly% meny­­nyiségben tartalmaz 45 pm-nél kisebb szemcséket. Ha a megszárított szűrt termék összsúlyából kivonjuk az oltó­anyag súlyát, és a maradékot Al203-ra számítjuk át, ak­kor Al203-ban kifejezve 71,1 kg hozamot kapunk. Ez azt jelenti, hogy az 1 liter kikeverendő aluminátlúgra szá­mított fajlagos hozam 71,1 g Al2 03. Az 1. táblázatban két párhuzamos kísérlet átlagérté­keit tüntetjük fel e példával kapcsolatban. 2. példa Az 1. példa szerinti módon járunk el, azzal az eltérés­sel, hogy ezúttal nagyobb koncentrációjú Bayer-féle alu-5 5 10 15 20 25 30 35 4C 45 50 55 60 65

Next

/
Oldalképek
Tartalom