184522. lajstromszámú szabadalom • Eljárás triazol-származékok és fungicid készítmények és eljárás a hatóanyag előállítására
184 522 2 F. 1 -[2-(2-fenoxi-fenil)-hexil]-l,2,4-triazolium-klorid előállítása 75 ml dimetil-szulfoxidban lévő 2,0 g (0,03 mól) 1H-2,2,4-triazolhoz 12 g (0,03 mól) szemcsés nátrium-hidroxidot adunk, és ezt az elegyet melegítve (60-90 °C) a teljes oldódásig keveijük. Ehhez az oldathoz 37 ml xilolt adunk, és a reakcióelegyet visszafolyató hűtő alkalmazásával forraljuk. A képződött vizet az elegyből azeotróp desztillációval eltávolítjuk, majd a xilolt távolítjuk el, és ezután a dimetilszulfoxidos oldatot 115 °C-ra lehűtjük. Az így nyert oldathoz 10 ml dimetil-szulfoxidban oldott 10,0 g (0,29 mól) 2-(o-fenoxi-fenil)-hexil-metánszulfonátot cseppenként hozzáadunk. A reakcióelegyet 125 °C-ra felmelegítjük, egy éjszakán át ezen a hőmérsékleten tartjuk, majd 150 ml vízbe öntjük, és ezt követően éterrel extraháljuk. Az egyesített éteres extraktumokat vízzel mossuk, és nátrium-szulfáton szárítjuk. Az oldószer elpárologtatása után 8,0 g nyers terméket kapunk. Ezt az anyagot 200 ml éterben újból feloldjuk, és száraz hidrogénklorid gázt buborékoltatunk át rajta. A kicsapódó szilárd anyagot kiszűrjük, vákuumban megszárítjuk, és így 5,6 g kívánt terméket nyerünk, melynek olvadáspontja 142-146 °C. 15. példa 4- [2-ciano-2-(2,4-diklór-fenil)-hexil]-l ,2,4-triazol előállítása 12 g (0,036 mól) 2-ciano-2-(2,4-diklór-fenil)-hexil-bromid és 10 g (0,145 mól) 1H-1,2,4-triazol keverékét felmelegítjük 185 °C-ra, és egy éjszakán át ezen a hőmérsékleten tartjuk. A reakcióelegyet lehűtjük, vízbe beleöntjük, és éténél extraháljuk. Amikor az egyesített éteres extraktumokat vízzel mossuk, fehér csapadék válik el az éteres fázistól. Ennek a csapadéknak kiszűrése, vákuumban történő szárítása után 1 g fehér szilárd anyagot kapunk, melynek olvadáspontja 4649 °C. Rétegkromatográfia és NMR analízis kiértékelése alapján ez a 4-[2-ciano-2-(2,4-diklór-fenil)-hexil]-l ,2,4- -triazol. 1 NMR (CDCI3) S 0,7-3,2 (komplex multiplettek, 9H), 5,0 (q, 2H), 7,2-7,8 (m, 3H), 8,15 (s, 2H). 16. példa l-[2-ciano-2-(2,4-diklór-fenil)-hexil]-l,2,4-triazolium-nitrát és 4-[2-ciano-2-(2,4-diklór-fenilj-hexil]-l,2,4-triazolium-nitrát előállítása Az előző kísérletben leírt éteres szűrlethez cseppenként cc. salétromsavat adunk annyit, hogy az oldat erősen savas legyen. A kialakult fehér csapadékot többször éter/hexán keverékkel trituráljuk, majd a szűréssel történő egyesítés után 2 g terméket kapunk, melynek olvadáspontja 110-120 °C. Rétegkromatográfia és NMR analízis szerint ez az anyag 2:1 arányú keveréke az l-[2-ciano-2-(2,4-diklór-fenil)-hexil]-l,2,4-triazolium-nitrátnak és a 4-[2-ciano-2-(2,4-diklór-fenil)-hexil]-l ,2,4-triazoliumnitrátnak. NMR (DMSO) 5: 0,6-3,0 (m, 9H), 5,1 (q, 2H), 7,3-7,8 6 m, 3H) 8,1, 8,7 és 9,2-nél szingulettek a 2H-ra integrálva, 14,2 (s, 1H). 17. példa 1 • [2-ciano-2-(2,4-diklór-fenil)-hexil]-l ,2,4-triazolium-nitrát előállítása A 2-ciano-2-(2,4-diklór-fenil)-hexil-bromid előállítása 250 ml metilén-kloridban oldunk 1,0 mól n-butil-bromidot és 1,0 mól 2,4-diklór-fenil-cianidot, és ezt az oldatot 5,0 g tetraetil-ammónium-bromiddal együtt hozzáadjuk 500 ml 25 %-os vizes nátrium-hidroxid oldathoz. A reakcióelegyet 3 órán keresztül erélyesen kevertetve, visszafolyató hűtő alkalmazásával forraljuk, és így a kívánt terméket 90 %-os kitermelésben lápjuk. Ezt a 90 %-os tisztaságot a rétegkromatográfiás analízis és az NMR spektroszkópia mutatja. A cianidot ezután 1,3 mól metilén-bromiddal keverjük, és ezt a keveréket a katalizátorként alkalmazott tetraetil-ammónium-bromiddal vagy benzil-trietil-ammónium-kloriddal együtt 50 %-os vizes nátrium-hidroxid oldathoz adjuk. A rekacióelegyet visszafolyató hűtő alkalmazásával 3 órán keresztül forraljuk (90 °C), és ez alatt a kündulási anyag 95 %-a alakul át. Ebben a reakcióban mindig van körülbelül 5 % a-n-butil-2,4-diklór-benzil-cianid, amely nem reakcióképes. B. l-[2-ciano-2-(2,4-diklór-fenil)-hexil]-l,2,4-triazol előállítása 3,2 g (0,046 mól) 1H-1,2,4-triazolból és 1,85 g (0,046 mól) nátrium-hidroxidból előállított nátrium-1,2,4-triazolt dimetil-szulfoxidban oldunk, majd ennek az oldatnak 25 ml-éhez 110 °C-on, cseppenként 2-riano-2-(2,4-diklór-fenil)-hexil-bromidot adunk. Az egészet 110 °C-on 1,5 órán keresztül kevertetjük. A reakcióelegyet ezután 400 ml vízbe öntjük, és éterrel extraháljuk. Az egyesített éteres extraktumokat vízzel mossuk, és magnézium-szulfáton szárítjuk. A szárítószer kiszűrése után a szűrlethez cseppenként cc. salétromsavat adunk addig, amikor már csapadékképződést nem észlelünk. A kiszűrt csapadék (8,0 g) a kívánt térnék salétromsavas sója (RH 45,136). NMR (DMSO) Ô: 0,6-25 (komplex multiplettek, 9H), 5,2 (q, 2H), 7,5-7,9 (m, 3H), 8,3 (s, 1H), 8,7 (s, 1H), 14,7 (s, 1H). 18. példa A szabad bázist kapjuk, ha a fenti nitrátsót 10 %-os ammóniumhidroxid oldattal visszasemlegesítjük. NMR (CDCI3) 5 0,7-2,8 (komplex multiplettek, 9H), 5.0 (q, 2H), 7,1-7,6 (m, 3H). 7,9 (s, 1H), 8.0 (s, 1H). 23. példa 1 -(2-ciano-2-fenil-hexil)-l ,2,4-triazol-cinkklorid komplex előállítása 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65
