184502. lajstromszámú szabadalom • Eljárás gabonaliszt frakcionálására

1 184 502 2 zióban jelenlévő oldott, ill. finoman eloszlatott fehéije denaturálódik és könnyen elválasztható csapadékot ké­pez. A szuszpenziót ekkor 70-90 °C hőmérsékletre le­hűtjük, majd 0,1-0,5 % a-amilázt és 0,1-1,0 % 0-gluko­­názt adunk hozzá a szuszpenzió szárazanyagtartalmára számítva. Az enzimek együttesen fejtik ki hatásukat 0. 5-2 órán keresztül, ezalatt a keményítő és a pentozá­­nok elhidrolizálnak és jól oldható oligoszacharidokat képeznek (6). Ugyanakkor a szuszpenzió szárazanyagá­nak mintegy 20-35 %-a fehérjetartalmú csapadék for­májában kiválik. Ennek a csapadéknak a fehérjetartal­­ma 40-60 % a szárazanyagtartalomra számítva. A fehérje-csapadékot centrifugál ássál (7) választhat­juk el az oldott anyagoktól, rövid ideig mossuk és meg­szárítjuk. A visszamaradó tiszta, szirupszerű folyadékot 50-55 °C-on, 2040 óra időtartamú elcukrosításnak (8) vetjük alá. Ehhez a művelethez amiloglukozidázt vagy gombaeredetű amilázt használhatunk. Ezeket az enzime­ket 0,1-0,5 %-os mennyiségben alkalmazzuk a száraz­anyagra számítva, majd a reakciót addig folytatjuk, amíg a dextrózekvivalens (DE), (amely a cukortartalmat jel­zi) 20 és 80 közötti értéket el nem ér. Ela szükséges,az így nyert cukoroldatot bepárlással szirupsűrűségűre be­­töményítjük. (9.) A kapott szirup szárazanyagtartalma így 55-75 % között van. A szirup glukózt, maltózt, pen­­tózokat és kis molekulasúlyú oligoszacharidokat, vala­mint legfeljebb 4 % fehéijeanyagot tartalmaz a szirup szárazanyagára számítva. Az előállított fehérjetermékhez hasonlóan a kapott szirup is felhasználható segédanyagként tápanyagok és/vagy élelmiszerek gyártásához. A találmányt az alább következő példákkal illusztrál­juk. 1. példa A szokásos úton, száraz őrléssel előállított búzalisztet másfélszeres mennyiségű vízzel kevertük össze. Homogén szuszpenziót készítettünk, amelyet centrifugálással egy nagyobb és egy kisebb fajsúlyú frakcióra választottunk szét. Az előbbit - amely a közönséges, 25-35 am közötti szemcseméretű búzakeményítőt tartalmazta — egy rövid ideig tartó mosás után a szokásos módon megszárítottuk. A felülúszó frakciót 45 °C-on lassan addig kevertük, ameddig a sikérből jól észlelhető micéliumok nem kezd­tek képződni (kb. fél óráig) Ekkor vizet adtunk az elegy­­hez, majd erőteljesen keverni kezdtük. Az elválasztott sikérrögöket rövid ideig mostuk majd ismert módon szá­rítottuk. A sikérfrakció a szárazanyagra számítva 80,5 % fehérjét tartalmazott. A sikér elválasztása után visszamaradó frakció 15 % szárazanyagot tartalmazott. Ezt a frakciót egy gőzölő be­rendezésben 2 mp-ig 160 °C hőmérsékletű gőz hatásának tettük ki, azután 85 °C-ra hűtöttük. A szuszpenzióhoz ennek szárazanyag tartalmára vonatkoztatva 0,2 % „Thermamyl 60 L amylase”-t (Novo gyártmányú, 60 KNU/g aktivitású készítmény) és 0,1 % 0-glukanázt (ABM gyártmányú, 750 D/g aktivitású készítmény) ad­tunk. Az enzimek 1 órán keresztül fejtették ki hatásu­kat, ezalatt egy tiszta fehéije csapadék képződött. A csa­padékot egy folyamatos üzemű centrifuga segítségével eltávolítottuk, majd szárítottuk. A csapadék a frakció szárazanyagtartalmának 24 %-át képezi, és — a száraz­anyagra számítva — 58 % fehéijét tartalmaz. A visszamaradt tiszta keményítőhidrolizátumot 36 órán keresztül 50 °C-on 0,2 % amiloglukozidázzal (Novo gyártmányú, 150 AGU/ml aktivitású készítmény) kezel­tük. Az így nyert szirup dextrózekvivalense (DE) 75 volt. A szirupot bepárlással 75 % szárazanyagtartalomig besű­rítettük. 2. példa Az 1. példában leírt módszerrel kapott frakciót a si­kér eltávolítása után gőzölő berendezésben, különböző hőmérsékleteken, 4 mp-ig hőkezeltük, majd az 1. példá­ban leírt módszer szerint a-amilázzal és ß-glukan ázzál ke­zeltük. A fehérjecsapadékot centrifugálással elkülönítet­tük majd szárítottuk. A kapott hozam- és fehérjetarta­lom-értékek az alábbiak: Hőkezelés A termék hőmérséklete hozama %-ban fehérjetartalma %­°C (a frakció száraz­ban (a termék szá­anyag tartalmára razanyag tartalmá­vonatkoztatva) ra vonatkoztatva) 100 48 23 115 44 25 135 31 45 140 24 50 170 18 60 3. példa A sikércsomók elválasztása után, az 1. példában leír­tak szerint kapott felülúszó frakció 15,7 % szárazanya­got tartalmazott; a keményítő részecskék mérete 2-10jum között volt. E frakciót az 1. példában ismertetett mód­szenei összhangban 160 °C-ra melegítettük, majd 90 °C- ra lehűtöttük. Ezen a hőmérsékleten a szuszpenziót 0,4 % „Thermamyl” enzimmel egy órán keresztül kezel­tük. A szuszpenzióból kivált fehérjetermék a frakció szárazanyagának 45 %-át képviselte, fehérjetartalma pe­dig 25 % volt - szárazanyagra számítva. Az így nyert szuszpenziót ezután a-amilázos kezelésnek vetettük alá, majd 0,7 % j3-glukanázzal 70 °C-on egy órán át kezel­tük. A kapott termék fehérjetartalma 52 % volt és a frak­ció eredeti szárazanyag mennyisége 30 %-át tartalmazta. A fehérjetermék elválasztása után nyert szirupot a szirup szárazanyagtartalmára számítva 0,5 % amilo­­glukozidáz felhasználásával 50 °C hőmérsékleten elcuk­­rosítottuk. Az alábbi táblázat a kezelési időt és a kapott dextrózekvivalens értékeket tünteti fel: Reakcióidő (óra) 0 8 12 30 40 DE 18 60 66 71 75 4. példa Rozslisztnek az 1. példában leírt módon történő frakcionálásakor először a közönséges rozskeményítőt választottuk el; ennek szemcsemérete 25 és 30 jum kö­zött volt. A folyamat során keletkezett fehérjecsapadék eltávolítása után visszamaradó homogén szuszpenzió a kis szemcseméretü (3-10 pm) keményítőt, azonkívül az oldható és a diszperz állapotú fehérjéket valamint a ho­­micellulózt tartalmazta. A frakció szárazanyagtartalma 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom