184471. lajstromszámú szabadalom • Eljárás viszkóztartalmú szövet készítéséhez

1 184.471 2 ral való impregnálással étjük el. A térhálóst tó szer valamilyen bi- vagy polifunkci­­ós reagens, amely a cellulózban lévő hidroxücsopor­­tokkal reagál, és így összekapcsolódást és térhálóso­­dást hoz létre. A térhálósí tó szerként szolgáló jellegzetes bi­­vagy polifunkciós vegyületek alkoholok, tríazonok, aldehidek, így glioxál, vagy olyan metilol-karbamid­­-származékok, amelyek a cellulózzal reakcióba lép­nek, miközben előnyösen önpolimerizálódnak, ilyenek például a dimetilol-ciklusos metilén- vagy etilén- vagy egyéb alkilén-karbamid-származékok. Az említett térhálósító szerekkel együtt alkalmaz­ható aktivátorok jól ismertek és általában katalizá­torként vagy hőkezelési segédanyagként említik azo­kat. Általában savas jellegűek, például szervetlen vagy szerves savak, így citromsav vagy borostyánkősav, vagy savanyú sók. így magnézium-klorid. Az emlí­tett fázis-elválasztó katalizátorok helyett előnyösen nem fázís-elválasztó hőkezelési segédanyagokat hasz­nálunk, például trietilén-glikol-citromsavat vagy egyéb, vízoldható citromsav-poliésztert. A térhálósító szert és az aktivátort általában vi­zes oldatban alkalmazzuk, amely például 10—30 s% térhálósító szert és 0,5—5 s% aktivátort tartalmaz. A felvétel pél ■ iul az oldat 50-80 s%-a lehet. A térhálósító rendszer hőkezelését például 120- —220 “C-on való 0,5-5 percig tartó melegítéssel végezhetjük. A találmány szerinti eljárás mercerezési műveleté­ben ismert mercerező szereket és hőmérsékletet alkal­mazhatunk. Alkalmas reagens a tömény ammónium­­-hidroxid, réz-ammónium-oldat és egyéb lúgos olda­tok, például alkáliföldfém-hidroxid-oldat, így kalci­­um-hidroxid-oldat, vagy alkálifém-hidroxid-oldat, ál­talában nátrium-hidroxid-oldat; előnyös az utóbbi használata. A nátrium-hidroxid vagy egyéb reagens jellegzetes koncentrációja 10—40 s%, elsősorban 20— —30 s% 60 °Tw-hez. A kezelést előnyösen impregná­­lással végezzük, például 3 kádas berendezésben mán­gorlón keresztül való bemerítéssel 30 °C alatt, elő­nyösen 0-10 °C-on. Az előnyös módszer a nátrium­­-hidioxid-oldattal való impregnálás 0—10 °C-on. Ezt a nátrium-hidroxid-oldat hűtésével és a folyadéknak az impregnáló mángorlóhoz csatornában való keringeté­sével érjük el. A lúggal való érintkezés viszonylag gyors, például 0,5—30 perc, általában 1—10 perc, ezt követően a szálas anyagból vizes mosással távoli íjuk el a lúgos vagy egyéb mercerező anyagot. Úgy tűnik, hogy a találmány szerinti eljárás sikere részben abban rejlik, hogy a kezdeti térhálósítás meg­felelő mértékű eUenállóerőt kölcsönöz, de a mercere­­zés eredményeképpen a viszkóz duzzad és a szálak zsugorodása tartós. A térhálósító művelet nélkül a mercerezés alatt a szálak feloldódnának. Úgy tűnik, hc„y a térhálósítás olyan ellenállóerőt hoz létre, hogy a mercerezés alatt a szálak szerkezetében egyedülálló változások játszódnak le. Feltételezhető, hogy a szá­lak termoplasztikus állapoton mennek keresztül. Bármilyen is a pontos mechanizmus tény, hogy a tér­hálósítás megfelelő kombinációja ezt követő mercere­­zéssel és tartós zsugorítással a szálak nedves gyűrődés­feloldó képességét meglepő módon növeli. A jó eredmény érdekében jelentős duzzadásnak kell véebemennie, azonban ha a térhálósodás nem megfelelő, a duzzadás olyan mértékű lesz, hogy a szö­vet száradása után a szálak nagyon ridegek és kemé­nyek lesznek. Ha a térhálósodás mértéke túl nagy, a szövet nagyon merev lesz és nem duzzad megfelelő­en. Viszont az általánosnál nagyobb mértékű térháló­sodás is elfogadható, ha a térhálósító szer a mercere­zési körülmények között lebomlik, mivel így a mer­cerezés azonnal a térhálósodás mértékét csökkenti és a megfelelő duzzadást és zsugorodást segíti elő. Az előnyös térhálósító szer ciklusos alkilén-karba­­mid-származék, például dihidroxi-dimetilol-ciklusos metilén- vagy etilén-karbamid, és a térhálósodás mér­téke kifejezhető a szövethez hozzáadott térhálósító szerrel elért súlynövekedéssel. Általában a térhálóso­dás mértékeként 20% alatti súlynövekedéshez szüksé­ges mennyiség megfelelő, mivel nagyobb érték esetén lényegében jó eredményt nem érhetünk el, hacsak a térhálósító szer a mercerezés alatt részben nem bom­lik el. Rendszerint a térhálósodás 3% súlynövekedés fölött van, mivel kisebb mennyiségnél az ellenállóké­pesség olyan csekély, hogy a zsugorodás túl nagy lesz. kis súlynövekedés - például 3 vagy 4% - akkor aján­latos elsősorban, ha a szövetnek laza láncfonata van, mert így lehetőség van feszített szövet készítésére. Általános célokra azonban a megfelelő súlynövekedés 5-20%, elsősorban 5-15%. Általában a legjobb ered­mény 8—13%, különösen előnyösen körülbelül 10% súlynövekedés teszi lehetővé. Ha más jellegű térháló­sító szereket alkalmazunk, akkor eltérő mértékű - de egyenértékű - súlynövekedésre van szükség. Ha pél­dául a térhálósító szer formaldehid - szabad formá­ban vagy formaldehidet leadó vegyületből felszabadít­va - akkor a súlynövekedés egyenértéknyi mértéke lényegesen kisebb lesz a formaldehid kisebb mole­kulasúlya miatt. A térhálósodás bármely adott mértékének megfele­lően a tartós mercerezés alatt a szövet potenciális zsugorodása érhető el, és a mercerezés körülményei előnyösen olyanok, hogy a vetülék-irányú viszkóz­szálak végső zsugorodása a lehetséges összemenés leg­alább 50 %-a, előnyösen legalább 75%-a, és a láncol­dali szálak zsugorodása a lehetséges zsugorodás leg­alább 25%-a, előnyösen legalább 33%-a. Például a mercerezés körülményeit kell úgy megválasztani, hogy megfelelő ideig tartson a kívánt mértékű zsugo­rodás eléréséhez. A kisebb mértékű térhálósításnál (például 15%-nak vagy kevesebbnek megfelelő súly­­növekedés) általában elegendő, hogy a mercerezést legfeljebb 10-15 percig végezzük, de nagyobb mér­tékű térhálósítás esetén - például 15-20% súlynö­vekedésnél - 30 percig terjedő vagy esetleg hoszabb idő is szükséges lehet. A mercerezést végezhetjük úgy, hogy'vetülék- vagy láncirányban feszítést nem fejtünk ki, például a szöve­tet vályúban laza állapotban tartjuk, majd a szövete­ket hosszirányban (azaz láncirányban) a következő művelethez (például öblítéshez és szárításhoz) áthúz­hatjuk. Az áthúzás némi láncirányú feszítést eredmé­nyez, és a láncirányú zsugorodás kissé csökken; az előzetes láncirányú zsugorodás előnyösen az elérhető teljes zsugorodásnak felel meg. A vetülékirányú zsu­gorodás — amely előnyösen szintén az elérhető leg­nagyobb mértékű zsugorodás lehetett — változatlanul hagyható vagy kissé csökkenthető a szövetnek meg­határozott szélességre való feszítésével, amely még Juin dig legalább 5% végső zsugorodást eredményez. A mercerezés megvalósításának további lehetősége sze­rint a mercerezést úgy hajtjuk végre, hogy közben a szövetnek némi láncirányú zsugorodását és esetleg a vetülékirányú zsugorodását is kissé korlátozzuk, pél­dáid feszítőkeretre való ráhúzással. A fenntartott 6 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom