184471. lajstromszámú szabadalom • Eljárás viszkóztartalmú szövet készítéséhez
1 184.471 2 feszültségnek elegendőnek kell lennie, hogy a kívánt végső zsugorodás jöjjön létre. A vetülékszálak maradandó zsugorodása legalább 10%, általában 10-30% és különösen előnyösen 15- -20%. A láncszálak maradandó zsugorodása hasonló mértékű lehet, de csekélyebb zsugorodás is eltűrhető, például 15%-ig terjedhet, de általában 5—30%, különösen előnyösen 7— 12%. A legtöbb szövetfajtánál a zsugorodás mértéke a kelme hosszának és szélességének csökkenése mérésével állapítható meg. Nagyon sűrű szövésű szövetnél azonban a szövés önmaga megakadályozhatja a szövet hosszúságának és szélességének csökkenését annak ellenére, hogy a szövetben levő szálak zsugorodnának. Ennek megfelelően itt közöljük, hogy a megadott %-os zsugorodási értékek rendszerint a szövet hosszának és szélességének mérésével kapott értékek, de ha a szövés nagyon sűrű, akkor azokat az értékeket veszszük számításba, amelyeket egy sokkal lazább szövésű szövettel kapnánk azonos kezelési körülmények mellett. Viszkózszálból álló vagy nagymennyiségű viszkózszálat tartalmazó szövet nedves gyűrődési szöge általában körülbelül 90°, és a térhálósítással ez a szög lényegében nem változik. Azonban a találmány szerint a mercerezés és a maradandó zsugorodás után a nedves gyűrődési szög könnyen növekedhet 120 °-ra vagy többre, például 140 -ra. Ennek megfelelően a találmány szerinti mercerezett és zsugorított szöveteknek jó nedves gyűrődésfeloldó képességük van. Az eredeti szövet száraz gyűrődésfeloldó képességének szöge általában 100 ° körül van, és ez a térhálósítással kissé növelhető, például 110 °-ra. A mercerezés azonban ezt a szöget általában csökkenti, például 100 0 körüli értékre. A száraz gyűrődési szög csökkenése általában kisebb fázist szétválasztó katalizátor használata esetén, mint a fent már említett nem fázis-szétválasztó hőkezelési adalékok esetén. Az itt említett nedves és száraz gyűrődési szög az úgynevezett Shirley-féle gyűrődési szögmeghatározással mért szög. A nagyobb érték jelent jobb tulajdonságokat. Habár a találmány szerinti, fent ismertetett térhálósítással és mercerizálással kapott szövetek jól kezelhetők és megfelelő nedves gyűrődésfeloldó képességűek, ennek következtében alkalmazhatók például asztalterítőként vagy kárpitszövetként, ajánlatos száraz gyűrődésfeloldó képességüket növelni, és meglepő módon tapasztaltuk azt, hogy ez megvalósítható a szövet egyéb tulajdonságainak károsodása nélkül, ha a mercerezett terméket textil-gyantával kezeljük vagy ismét térhálósításnak vetjük alá. Az alkalmas textil-gyanták a gyapot kezeléséhez ismertek, és hasonló módon alkalmazhatók 2-10%, előnyösen 3-7%, különösen előnyösen körülbelül 5% súlynövekedésnek megfelelő mennyiségben. Azonban célszeiűen a száraz gyűrődésfeloldást a szövet befejező térhálósításával érjük el, általában a kezdeti térhál ósí tá shoz használt szer körülbelül fele mennyiségét alkalmazva úgy, hogy a szilárd súlynövekedés előnyösen 2-10%, például 3-7%, különösen előnyösen 5% körül legyen. Ez a mérsékeltebb súlynövekedés a térhálósító szer higabb oldatának alkalmazásával érhető el. A térhálósító szerek és műveleti körülmények az előzőkben ismertetett kezdeti műveletben alkalmazott anyagokból és körülmények között választhatók ki. A végső száraz gyűrődési szög jellegzetesen 110-140°. Általában jobb eredményeket kapunk nem fázis-szétválasztó hőkezelési adalékkal, például egy előzőkben ismertetett poliészterrel, és ennek az a különleges előnye, hogy a kapott kelme kopási ellenállása kedvezőbb. A találmány szerinti szövetek lágy tapintásúak, és jó nedves gyűrődésfeloldási képességük van, valamint adott esetben jó száraz gyűrődésfeloldásuk isvta.A találmány szerinti megoldás egyik különös előnye, hogy a szövetnek az az egyedülálló tulajdonsága alakulhat ki, hogy a páratartalom növekedésével a szövet lágyabbá válik. A találmány további előnye, hogy a kezelt viszkóztartalmú szövetek a szokásosnál lényegesen jobban festhetők. így a találmány szerint kikészített viszkóztartalmú szövetek olyan folyamatos festési műveleteknek vethetők alá, amelyeket általában például gyapot, de nem viszkóz festésére alkalmaztak. A találmány szerinti eljárás eredményeképpen lehetséges azonos színmélység elérése, de a színezékből csak fele annyi szükséges. A következő példák szemléltetik a találmányt. 1. példa Viszkózszálat és 25% len- vagy gyapotszálat tartalmazó vegyes fonalból szövetet készítünk. A szövetet feszítőkereten tartva 2 súly/tf.% trietilénglikol-citromsav-poliészterre^ aktivált 20 s/tf.% dihidroxi-dimetil-ciklusös etilén-karbamid oldattal impregnáljuk. A poliészter savszáma körülbelül 190 és az impregnáló oldat pH-értéke legalább 3,2. A szövet nedves felvétele körülbelül 70%, és a száraz súlynövekedés körülbelül 10 s%. Ezután a szövetet a feszítőkereten szárítjuk; körülbelül 170 °C-on 2 percig melegítjük, mossuk és szárítjuk. Ezután a szövetet körülbelül 30%-os nátrium-hidroxid oldatot tartalmazó fürdőbe merítjük és kihúzzuk, majd kiemeljük a fürdőből, és részlegesen szélességben húzzuk ki a feszítőkereten, miközben vízzel öblítjük. A nátrium-hidroxid-oldat és a viszkózszálak közötti érintkezési idő 1—2 perc lehet. Miközben a szövetet a fürdőn vezetjük keresztül, és mielőtt vízzel öblítjük — a mercerezés befejezéséhez —, a hosszirányban alkalmazott feszítés elegendő a szálak zsugorodásához és a szövet hosszának csökkenéséhez; körülbelül 10%-ban. A fürdőn keresztül való áthaladásnál vetülékirányban nem fejtünk ki feszítést, ennek eredményeképpen a vetülék irányú szálak összemennek, és a vetülékméret csökken; körülbelül 25%-kal. Az öblítés alatt a feszítőkeretre vetülékirányú feszítést fejtünk ki olyan mértékben, hogy a végső zsugorodás körülbelül 20% legyen, a szövet eredeti szélességére vonatkoztatva. A mosott szövetet szárítjuk. A szövetnek rendkívül nagymértékű nedves gyűrődésfeloldisi képessége van és folyamatos festési műveletben festhető, továbbá lágy tapintású, és lágysága a páratartalommal növekszik. 2. példa Az 1. példában leírt módszert ismételjük meg, de poliészter helyett aktivátorként magnézlum-kloridot használunk. A végső mosott szövet nedves gyűrődésfeloldási képessége azonos mértékű az 1. példában ka-Í)ott szövettel, de száraz gyűrődésfeloldása némileg óbb. 6 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 4
