184463. lajstromszámú szabadalom • Eljárás gumifólia flies vagy szövött textília rendszerek előállítására

1 184 463 2 A találmány tárgya eljárás gumifólia— flies vagy szövött textília rendszerek — főleg gumifólia poli­­olefin, így propilén, etilén, stb. fliesrendszerek — előállítására, ahol a felhasználási terület függvényé­ben megválasztva az egyes rétegek tetszés szerint többszörözhetők is. Ismeretes, hogy egyre jobban terjed a műszaki textíliák és a gumifóliák együttes alkalmazása, így például a vízgazdálkodásban, szállítási folyamatok­ban, raktározásban, mezőgazdaságban, építőipar­ban, stb. Az ilyen textil-gumi rendszerek elterjedése ezért indult meg, mert műszaki szempontból előnyös, költség- és munkaerőráfordítást csökkentő megol­dások valósíthatók meg a két anyag együttes fel­­használásával. A műszaki textília és a' gumifólia funkciói eltérőek, azonban a gyakorlati tapasztala­tok alapján azonos felhasználási területeken alkal­mazhatók. Az említett két szerkezeti anyag beépí­tését (fektetését) eddig többnyire külön-külön mű­veletekben végezték, nagy fajlagos ráfordításokkal. A külön-külön, két műveletben végzett gumifó- Iia-flies fektetési technológia számos hátránnyal rendelkezik, melyek a következők: a) A már kiterített/flies-en a gumifólia mozga­tása — a gumifólia és a flies felülete közötti nagy súrlódási tényező miatt — gyűrődések kialakulásá­ra vezet. A gumifólia mozgatása viszont, az illesz­tési és végtelenítési (hegesztési) műveletek elvég­zéséhez minden esetben szükséges. A gyűrődési vo­nalak mentén egyenlőtlen és nem kívánt feszültsé­gek lépnek fel, ami a rendszer sérülési veszélyét növeli. b) A gumifólia földre fektetésénél gyakori prob­léma a lég- és vízzsákok kialakulása. A beszorult levegő illetve folyadék a zsákból eltávozni nem tud, minthogy a gumifólia és a földfelület közötti nyo­más ezt megakadályozza. c) A külön-külön végzett gumifólia-flies fekteté­sénél az egyes szerkezeti anyagok gyűrődésfeloldó képessége azonos az alapanyagéval, és ennek mér­téke kevés a gyűrődési problémák elkülönüléséhez. d) A gumifólia és a flies közötti üregben, héza­gokban hátrányos talajvíz-áramlási jelenségek ala­kulnak ki. e) A külön-külön végzett fektetés ráfordítás­szükséglete fajlagosan magas, mivel a két hasonló műveletet két fázisban kell elvégezni. Ismeretes az is, hogy a fenti hátrányos jelensé­geket a különböző alapanyagú fóliák és a flies fe­lületének megfelelő szilárdságú összekapcsolásával küszöbölik ki. Az alapanyag szilárdságával azonos vagy nagyobb szilárdságú kötések kialakítására használt hagyományos eljárások a ragasztás, var­rás, tűzés, hegesztés, vulkanizálás, stb. Ezeknek az eljárásoknak általában az a jellemzője, hogy a kö­tés kialakításához a felületeket elő kell készíteni és megfelelő segédanyagokat, célkészülékeket kell al­kalmazni. Így például a technika jelenlegi állása szerint is­mertek olyan megoldások, amelyeknél a vulkani­zált gumihoz ragasztással kötik a szálasanyagréte­­geket, illetőleg még vulkanizálás előtt vonják be a gumit ragasztóanyaggal és ezután egyesítik a réte­geket. Ilyen eljárásokat ír le a 2 124 987 és 1 704 909 sz. NSZK-beli, valamint a 3 922 419 sz. Amerikai Egyesült Allamok-beli szabadalmi leírás. Polipropilén fliesből és gumifóliából álló Iaminá­­tokat közbenső impregnálóanyag alkalmazása mel­lett állítanak elő a 2 720 700 sz. NSZK-beli és a 2 620 897 sz. Amerikai Egyesült Allamok-beli sza­badalmi leírás szerint. Az 1 491 042 sz. nagy-britanniai szabadalmi leírás szerint polipropilén filmből és polipropilén szálak­ból készítenek laminátot, ragasztással vagy esetleg hőkezeléssel. A 4 065 924 sz. Amerikai Egyesült Allamok-beli szabadalmi leírás olyan megoldást ír le, ami sze­rint a vulkanizálás előtt kalanderezéssel kötik a gumifóliához a szálasanyagréteget. A találmány szerinti eljárás célkitűzése, hogy a gumifóliát és a fiiest egyszerű technológiai műve­lettel egyesítjük, akár hőkezeléssel, akár anélkül, mindenképpen kizárva azonban a ragasztóanyag alkalmazásának vagy a rétegek összekalanderezésé­­nek szükségességét, és így gyakorlatilag a helyszí­nen egyetlen művelettel beépíthető anyagot állít­sunk elő. A találmány szerinti eljárás azon a felismerésen alapul, hogy az említett felhasználási célokra szol­gáló gumi-flies rendszer rétegei közötti tapadásnak nem kell túl nagynak lennie, mindössze azt kell biztosítani, hogy a rétegek a fektetésnél együtt maradjanak. Ehhez a találmány szerinti megoldás értelmében nem szükséges más, mint az, hogy a gumi filmet annyira meg kell lágyítani, hogy a vele érintkező flies felülete belenyomódhasson. Az így kialakult kötés szilárdsága ebben az esetben elegendő. Így tehát a találmány szerinti eljárásnál a ragasztóanyag illetve ímpregnálóanyag, valamint a kalanderezés művelete elhagyható. A kalanderezés — amely eszköz- és időigényes művelet — elhagyásával az előállított gumifólia­­flies rendszer szélességi méreteinek a kalander henger által való korlátozása megszüntethető. Je­lenleg már elterjedt a kalanderezéssel előállítható szélességi méretek többszörösét is meghaladó gu­mifóliák gyártása és alkalmazása. A flies gyárilag előállítható szélességi méretei közelítően azonosak a gumifólia legnagyobb szélességi méreteivel, így a széles fóliagyártás és -felhasználás ismert előnyei a gumifólia-flies rendszer előállítására és felhasz­nálására is átvihetők. A találmány szerinti eljárás lehetővé teszi hőke­zelési technológiával vagy anélkül a gumi-flies rendszerek előállítását. Abban az esetben, amikor hőkezeléses technológiát alkalmazunk, az eljárás alapja az, hogy a gumifólia és a flies közötti felü­leti kötés kialakítható azáltal, hogy a gumi lágyu­lási pontjának hőmérsékletén a flies felületén lévő szálak nedves kísérőszövettel vagy megfelelő flies előfeszítéssel biztosított felületi nyomás hatására a lágy gumifóliába nyomódnak. A gumifólia és a fli­es között kialakult kötési szilárdság nagyobb, mint a flies felületre merőleges feltépési szilárdsága. A felcsévélés közbeni flies előfeszítés, a hőmérséklet és a hőntartás idejének függvényében a gumifólia­­flies között kialakuló tapadási szilárdság 5—20 N/cm tartományban változtatható. A flies laza, jó lég- és gázáteresztő szerkezete 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom