184456. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés kis gázszivárgások gyors kimutatására
1 184 456 2 landó térfogatban, hanem egy ahhoz illeszkedő és ahhoz viszonyítva rendkívül kis térfogatú mérőtérben mérjük. Kis szivárgás mellett is jól értékelhető, gyorsan és pontosan mérhető nyomásváltozást észlelünk. Jelen találmány továbbá azon a felismerésen alapul, hogy az említett mérőtér a szivárgó felület bármelyik oldalán kiképezhető kis térfogatú zárt tér lehet, miután a szivárgást okozó résben a nyomáskülönbséggel mindkét irányban szivárgás kelthető. Ebből kifolyólag mérőtérként használható a vizsgált egyetlen vagy több szivárgó felület ennek egészét vagy csak részét magában foglaló zárt tér. Jelen találmány hasznosítja azt a felismerést, hogy a mérőtérbe való beszivárgás egyirányú, és a szivárgás mértékétől függő mérésidő alatt kimutatható olyan nyomásváltozást okoz, amely fokozható egy a mérőtérben mesterségesen előidézett ismert nagyságú nyomásváltozással. A mesterségesen előidézett nyomásváltozás az érzékelőt olyan határhelyzetbe hozza, hogy a hozzá szuperponálódó kis szivárgás nyomásváltozási hatása az érzékelőn azonnal észlelhető kimenőjelet hoz létre. A mesterségesen létrehozott mérőtéri nyomásváltozás az érzékelő kialakításától függően szívással vagy nyomásnöveléssel érhető el. A mesterségesen létrehozott mérőtéri nyomásváltozás az alkalmazott érzékelőt érzékenységének határáig előfeszíti, így a további legkisebb szivárgás azonnal mérhetővé, a szivárgás ténye igen gyorsan kimutathatóvá válik. A találmány szerinti eljárás kiegészíthető még a térfogatarányok javítása érdekében a mérőtérfogat egy részének összenyomhatatlan folyadékkal történő kitöltésével, ami a mérés pontosságát tovább növeli. Az eljárás, és az annak foganatosítására alkalmazott berendezések a szivárgásvizsgálatokat előnyösen meggyorsítják és tekintettel a szivárgásmérésnél szerepet játszó kis térfogatú és tömegű anyagra valamint a rövid időre, az állapot jellemzők változása a mérés pontosságát lényegesen nem tudja befolyásolni. A találmány szerinti eljárás alkalmazását, és az annak foganatosítására szolgáló berendezés néhány kiviteli alakját az ábrák tüntetik fel, ahol az 1. sz. ábra a viszonylag nagyméretű vizsgált berendezés egy pontjának vizsgálatára alkalmazott eljárás elvét tünteti fel vázlatban, 2. sz. ábra a viszonylag kisméretű vizsgált berendezés egészének vizsgálatára alkalmazott eljárás elvét tünteti fel vázlatban, 3. sz. ábra ugyancsak a viszonylag kisméretű vizsgált berendezés egészének vizsgálatára alkalmazott eljárás elvét tünteti fel vázlatban, 4. sz. ábra az alkalmazott mérőműszer érzékenységi küszöbértékéig történő előfeszítésének elvét tünteti fel vázlatban, 5. sz. ábra az önmagában ismert pneumatikus membrános és fuvókás jelátalakító 10 felhasználásának elvi megoldását tünteti fel vázlatban, 6. sz. ábra egy mérőharangos pneumatikus fuvókás jelátalakító alkalmazásának elvi megoldását tünteti fel, tetszőlegesen beállítható érzékenységű mérésekre alkalmas elrendezésben, vázlatban, 7. sz. ábra egy gázpalack tömörségi vizsgálatainak elvégzésére szolgáló berendezést tüntet fel vázlatban, 8. sz. ábra kisméretű szerelvény (csap) sorozatos (minőségellenőrző) vizsgálatára szolgáló berendezés kialakítását tünteti fel vázlatban. 15 Viszonylag nagyméretű vizsgált berendezés egy részének (meghatározott pontjának) tömörségvizsgálata esetén (1. sz. ábra) az 1 vizsgált tárgy felületén a 4 tömítés alkalmazása mellett 20 elhelyezzük, és a konkrét kialakítás által meghatározott önmagában ismert módon rögzítjük az 5 mérőkamrát, amelynek belső tere lényegesen (adott esetben nagyságrendekkel) kisebb az 1 vizsgált tágy 2 belső terénél. Az 1 vizsgált tár- 25 gyat egy szétszedhető, de a 4 tömítés közbej öt- és nyomás alá helyezzük. Az alkalmazott gáz lehet veszélytelen inert gáz, vagy akár sűrített levegő is, az alkalmazott nyomás kisértékű is lehet, célszerű az 1 vizsgált tárgy rendeltetéssze- 30 rű használata során fellépő üzemnyomás alkalmazása. Az 5 nfiérőkamrához a 6 mérővezetékkel csatlakozik a 7 nyomásmérő műszer. Viszonylag 1 isméretű vizsgált berendezés külső tömörségének vizsgálatánál az 1 vizsgált tár- 35 gyat egy szétszedhető, de a 4 tömítés közbejöttével légmentesen lezárható 5’ mérőkamrába helyezzük (2. sz. ábra), amelybe az 1 vizsgált tárgy gázzal való feltöltését szolgáló 3 tápvezeték a 8 tömszelencén keresztül nyúlik be. Itt az 1 vizsgált 40 tárgy külső határoló felülete és az 5’ mérőkamra közötti térnek kell lényegesen, adott esetben nagyságrendekkel kisebbnek lennie az 1 vizsgált tárgy 2 belső terénél. Ezt sorozatvizsgálatra készített berendezéseknél az 1 vizsgált tárgy alak- 45 jának megközelítését jelentő belső kiképzéssel érhetjük el. A nyomásmérő műszer a 6 mérővezeték útján az 5’ mérőkamra belső teréhez csatlakozik. Ugyancsak viszonylag kisméretű vizsgált be- 50 rendezések sorozatos vizsgálatánál — különösen akkor, ha a 3 tápvezeték megfelelő csatlakoztatása nehézségbe ütközne, — célszerű lehet az eljárásnak a 3. sz. ábra szerinti foganatosítása. Az 1 vizsgált tárgynak az 5’ mérőkamrában való el- 55 helyezésére, és az 5’ mérőkamra kialakítására, valamint méreteire mindazok érvényesek, amelyeket az előző, 2. sz. ábra kapcsán elmondottunk. A 3 tápvezeték azonban a 9 nyomásszabályozón keresztül az 5’ mérőkamra, és az 1 vizs- 60 gált tárgy külső felülete közötti térhez csatlakozik, és az 1 vizsgált tárgy 2 belső teréhez csatlakoztatjuk a 6 mérővezetéket, amely a 8 tömszelencén keresztül a 7 nyomásmérő műszerhez vezet. 65 Ha az alkalmazott 7 nyomásmérő műszer vi3
