184446. lajstromszámú szabadalom • Eljárás tápanyag és vízháztartást szabályozó műtrágya vagy talajjavító készítmények
1 184446 2 1. táblázat Különböző adalékanyagokat tartalmazó homoktalajok víztárolóképessége Maximálisan Kötött víz tömege kötött víz (g víz/kg talaj) Talaj fajtája tömege (g víz/kg 1 nap 1 hét 1 hónap talaj) után után után Kezeletlen homoktalaj 0,2% montmo-208 160 7 — rillonitot tartalmazó talaj 1,0% montmorillonitot tártál-260 207 18 — mazó talaj 0,2% vinilalkohol-vinil-534 486 146 foszfát NHrSÓt tartalmazó talaj 1,0% vinilalkohol-vinil-617 572 295 29 foszfát NhLi-sót tartalmazó talaj 0,2% metakrilsav-divinilbenzol K-sót tartalmazó 2163 2110 1803 118 talaj 723 674 372 35 1,0% metakrilsav-divinilbenzol K-sót tartalmazó talaj 2684 2636 2306 161 nő figyelembevételével a hatóanyag összetétel széles határok között állítható be; — a polimer és a szerves komponens arány az igényeknek megfelelően változtatható; — előnyösen alkalmazható mind az alacsony szerves- és szervetlen kolloid-tartalmú talajok (pl. ho-2. táblázat Fűmag ke lés i aránya különböző anyagokkal kezelt talajokon Talaj fajtája* Kelési% Párhuzamos kísérletek száma Kezeletlen homoktalaj 0,4% nitrogén-, foszfor-, kálium-tartalmú mútrá-21 ± 5 9 gyávái kezelt talaj 0,4% „A” jelű kompozí-52±8 11 cióval kezelt talaj 0,4% „B” jelű kompozí-83±6 11 cióval kezelt talaj 77±8 11 * Az „A” jelű kompozíció összetétele: 30% vinilalkohol-vinilfoszfát NH4-SÓ, 30% vinilalkohol-vinilfoszíát K-só, 40% lignitpor. A „B” jelű kompozíció összetétele: 30% metakrilsav-divinilbenzo! K-só, 30% metakrilsav-divinilbcnzol NHt-só, 40% lignitpor. moktalajok) vízháztartásának javítására, mind a tömött szerkezetű (pl. agyagos) talajok fellazítására; — a felhasználandó komponensek könnyen előállíthatók és olcsók; — alkalmazása gazdaságos, jelentős mennyiségű öntözővíz, illetve hagyományos műtrágya megtakarítását teszi lehetővé. Az 1. és 2. táblázatban a találmányunk szerinti készítmények hatásosságának érzékeltetésére összehasonlító adatokat mutatunk be. Az 1. táblázatban különböző adalékanyagokat tartalmazó homoktalajok víztároló-képességével kapcsolatos mérési adatok láthatók, a 2. táblázatban pedig fűmag kelési arányára vonatkozó vizsgálati eredményeinket foglaltuk össze. Az 1. táblázat alapján egyrészt megállapítható, hogy lenyeges különbség mutatkozik a különböző talajjavító anyagokkal kezelt talajok maximális vízfelvevőképessége között. Másrészt az is kitűnik, hogy míg a korábban ismert talajjavító anyagok közül a legnagyobb víztároló-kapacitással rendelkező montmorilíonittal kezelt talaj is viszonylag rövid idő alatt (1—2 hét) gyakorlatilag teljesen kiszárad, addig a találmányunk szerinti kopolimereket tartalmazó talaj még 1 hónap után is számottevő vízkészlettel rendelkezik. A 2. táblázatból jól látszik, hogy a találmány szerinti készítmények a talaj termőképességének jelentős növekedését eredményezik. A továbbiakban a találmányunk szerinti eljárás foganatosítására vonatkozóan néhány kiviteli példát adunk meg. Példák 1. példa Univerzális homoktalaj-javító készítmény 9:1 tömegarányban lignitport és szilárd állapotú, térhálós sztirol-metakrilsav kopolimer K-sóját gondosan összekeverjük és a 10 cm vastagságú felső talajréteg tömegére számítva 2% mennyiségben 1% humusztartalom alatti homoktalajba 10 cm mélységig betárcsázzuk. A talaj vízmegkötőképessége kb. 20%-kal, ionmegkötőképessége pedig kb. 10%-kal nő. 2. példa Dísznövény palántázásához alapkeverék Tőzeghez 5%-nyi mennyiségben térhálós akrilsav-vinilacetát kopolimer K-sóját keverjük, majd ezt 1,43 sűrűségű földkeverékhez 10% mennyiségben hozzáadjuk. Az így elkészített alapkeveréket előnyösen dísznövény palántázásához használjuk fel. A virágföld levegőzöttsége, víztartóképessége és tápanyagszolgáltató képessége így kb. 50%-kal nő. 3. példa Alapkeverék arid területek öntözéses talajjavításához 10% nitrogén-, foszfor-, kálium-műtrágyát tartalmazó lignit-granulátumhoz 0,5 súlyrész térhálós vinil-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3
