184446. lajstromszámú szabadalom • Eljárás tápanyag és vízháztartást szabályozó műtrágya vagy talajjavító készítmények

1 184446 2 alkohol-vinilszulfát NHt-só kopolimert keverünk, és a keveréket nagy vízáteresztő képességű gipszes talaj­ba a felszín alá 40 cm-re, legfeljebb 0,5—1,0 cm vas­tagságban rétegesen lerakjuk, és ezzel egyidejűleg a réselő eke külön nyílásán át a rétegbe vizet injektá­lunk. A lignit-kopolimer keverék megduzzad, záróré­teget képez, és a csapadékot, illetve az öntözővizet visszatartja. Ezáltal az öntözővíz mintegy 60%-a megtakarítható. Mivel a növény gyökérzete mélyen le­hatol a zárórétegig, az alapkeverék különösen arid és semiarid területek talajjavításánál használható elő­nyösen. 4. példa Készítmény gyepesítéshez és pázsitok létesítéséhez Tőzeg és lignit 1:1 arányú keverékét 2% vinilalko­­hol-vinilfoszfát térhálós kopolimer porral és 1% ak­­rilnitril-akrilsav kopolimer NRi-sójával keverjük. Ez a kompozíció különösen előnyösen alkalmazható sportpályák (futball, golf stb.) gyepesítéséhez. 5. példa Szélerózió elleni mulch készítmény Mezőgazdasági hulladékok (1 súlyrész rizshéj+5 súlyrész szalmatörek) komposztálása után a légszáraz anyaghoz 3% mennyiségben térhálós divinilbenzol­­-metakrilsav K-sóját keverjük és a keveréket laza szer­kezetű talajokon mulch-ként a szélerózió elleni véde­lemben hasznosítjuk. 6. példa Biotrágya alapú műtrágya granulátum A biogáz termelés mellékanyagaként jelentkező biokomposztot szárítjuk, nitrogén-, foszfor- és káli­umtartalmú műtrágyát adunk hozzá, és 5% mennyi­ségben vinilacetát-maleinsav Na-sójával elegyítjük, majd a keveréket granuláljuk és mint szemcsés, szer­ves alapú műtrágyát őszi alaptrágyaként használjuk fel. 7, példa Biotrágya-gél tápanyagkompozíció A biogázgyártás melléktermékét, a híg biotrágyát stabil, gélszerű állapotba visszük azáltal, hogy a híg­folyós biotrágyához 1—5% térhálósított divinilben­­zol-metakrilsav NH,-sóját tartalmazó lignit és/vagy tőzeg alapú keveréket adagolunk 2—20% mennyiség­ben. A biotrágya-lignit-tőzeg-kopolimer rendszert gu­mi konténerekben a felhasználás helyére szállítjuk. A kompozíciót vagy sorosan, vagy rétegesen a gyökér­zónába, illetve a gyökérzóna alá 40—60 cm mélységbe injektáljuk. A talajba injektált gélrendszer nedvesség­­tartalma a gyökérzet vízellátását kedvezően befolyá­solja. Csapadék vagy öntözés esetén a talajba jutó vízmennyiségei felveszi és meggátolja a csapadék vagy öntözővíz mélyebb talajrétegekbe való leszivárgását. A kompozíció egyúttal tápanyagforrást is jelent huza­mos időn keresztül. 8. példa Humuszosító készítmény 25:1 tömegarányú lignit + lassanható nitrogén-, foszfor-, kálium-tartalmú műtrágyák keverékét 1% mennyiségben térhálós hidroxietilmetakrilát-akrilsav kopolimer K-sójával elegyítjük, és meszes homoktala­jok humusztartalmának növelése céljából, mint talaj­javító anyagot a felső 25 cm talajrétegbe beszántjuk. 9. példa Palánta előnevelő tápkockák Szálas savanyú tőzeghez száraz állapotban a nö­vény igényeinek megfelelő arányban és mennyiségben nitrogén-, foszfor- és kálium-tartalmú műtrágyát ada­golunk, esetleg nyomelemekkel kiegészítjük, majd 10% butilmetakrilát (3 mól%)-metakrilsav Na-só (97 mól%) térhálós kopolimer granulátummal gondosan összekeverjük, és a keveréket laposra préseljük. A la­pos lemezekből 10 cm élhosszúságú kockákat vágunk ki, ezeket peremes műanyagtálcákra erősítjük, és a vi­rágültetéskor beleágyazott palántát addig öntözzük, míg az összepréselt tápkockák kb. 20 cm vastagságra duzzadnak. Az így készített tőzegkockák alkalmasak a legkülönbözőbb dísznövények és virágok termeszté­sére és pótolják a drága virágcserepeket. Előnyük egy­részt nagy víztároló-kapacitásuk, másrészt pedig — mivel a tápkockák szétválasztása csak felhasználáskor szükséges — az, hogy préselt állapotban, rétegesen csomagolva nagyobb mennyiségben is könnyen szál­líthatók. 10. példa Táppasztillák virágokhoz, facsemetékhez és fatelepítéshez 2—10 cm átmérőjű és 2—5 cm vastagságú pasztillá­kat készítünk 10% huminsav-tartalmú feltárt lignit­ből és 5% butilakrilát (2 mól%) — akrilsav K-só (98 mól%) térhálós kopolimer porból, valamint 85% szá­raz, térhálós divinilbenzol- sztirolszulfonsav polimer K, NH-rSÓjából, mely 0,2% mennyiségben Mg, Fe és Zn nyomelemeket tartalmaz. A kisebb méretű pasztil­lák (2—3 cm átmérő) cserepes dísznövényeknél, a nagyobbak (5—10 cm átmérő) facsemetéknél, illetve a fatelepitésnél használhatók fel előnyösen. Az ültetést követően a szokásosnak megfelelően locsolunk, 1 órás szünetekkel a locsolást 2—3-szor megismételjük. A közeg vízkapacitásán felüli vízmennyiség a pasztil­lákban, a térhálós polimerek duzzadása következté­ben tározódik, és ez a vízmennyiség a közeg kiszára­dása után még hosszú ideig biztosítja a növény, illetve a facsemete víz- és tápanyagellátását. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55-30 85 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom