184436. lajstromszámú szabadalom • Oszlopos acélszerkezetű mechanikus működtetésű emelőberendezés, előnyösen 1. sor.konténerek, járművek és nehéz tárgyak emelésére és mozgatására
18-f -ï3o 2 A találmány oszlopos acélszerkezetű, mechanikus működtetésű emelőberendezés, mely hordozható és telepített kivitelben, egyaránt üzemeltethető. Hordozható kivitelben főleg 1. sorozatú kontérekhez, míg telepített kivitelben a célszerű emelő és rakodó segédszerkezeteivel alkalmas ugyancsak 1. sorozatú konténerek, továbbá közúti járművek és vasúti vontatott járművek, valamint nehéz tárgyak emelésére és légpárnás úton történő mozgatására is. Az emelőberendezés előnyösen főleg a nagy konténer szállító vállalatoknál, továbbá a közúti és vasúti járműjavító vállalatoknál és mindazon kisebb üzemeknél, szervizeknél, szövetkezeteknél, állami gazdaságoknál alkalmazható, ahol szükség van különféle emelési és rakodás-technolőgiai feladatok elvégzésére. A teljesen újszerű emelőberendezésünket a konténerszállító jármű szállítási kapacitását növelő tulajdonsága miatt főleg a konténerszállítás területén lehet előnyösen hasznosítani. Ezért előzetesen ismertetjük a konténerszállítással kapcsolatos alapfogalmakat, majd a konténer emelőberendezésünknek jellemző vonásait, a meglévő hasonló típusú emelőberendezésekkel összevetve, és elemezve, s végül rátérünk annak a két, megítélésünk szerint korszerű, oszlopos acélszerkezetű emelőberendezés típus ismertetésére, melyeknek az emelő- és rakodósegédszerkezeteit továbbfejlesztettük. A találmány alapgondolatának kifejtését tárgyaló rész előtt röviden összefoglaljuk emelőberendezésünk többletet nyújtó fő technológiai vonásait, továbbá az ismert emelőberendezésekkel összeha sonlítva azon előnyös tulajdonságaira térünk ki, amelyek alkalmassá teszik a széles körű elterjedésre. Napjainkban a konténerizáció egyre nagyobb méretekben fejlődik, mivel a szállítástechnikai rendszerekkel szemben támasztott követelményeket legjobban a konténeres (szállító tartályos) szállítás elégíti ki. A konténerszállítás az egész világot behálózza, így annak fő eleme a konténer, valamint szállító- és rakodó gépei szabványosítottak. A konténerre vonatkozó szabványokat az ISO (Nemzetközi Szabványosítási Egyesület) dolgozta ki. A KGST vonatkozásában az alapfogalmakat a KGST 772. számú szabvány tárgyalja. A konténer megjelölésénél az első szám a sorozat száma, míg a mögötte lévő betű a nagyságra, belső űrtartalomra utal. így az 1A sorozatú konténer a legnagyobb, míg az lF-el jelzett konténer a sorozaton belül a legkisebbet jelöli. A konténer emelés szempontjából kulcsfontosságú elem a sarokelem. A konténert emelni csak a sarokelemeknél szabad, és ott is meghatározott nagyságú vízszintes és függőleges erőkkel. Ez a konténer megfogó szerkezet kialakításánál igen lényeges, mivel azok az emelőberendezések, és ilyenek is vannak, melyek megfogó szerkezete nem tesz eleget az előírt követelményeknek, elterjedés szempontjából nem jöhetnek számításba. A konténerek fogadására, tárolására és rendezésére a szocialista országok és a fejlett tőkés országok konténer bázisokat, nemzetközi szóhasználatban konténer terminálokat hoztak létre. Hazánkban a MAHART és a MÁV rendelkezik ilyen létesítményekkel. A konténer terminálokra a különféle árukkal megrakott konténerek közúti, vasúti járművekkel, valamint hajóval érkeznek. Innen a konténereket főleg közúti járművek szállítják el. Ezen közúti szállító járművek neve általános szóhasználatban: a konténer szállító nyerges szerelvények. A nyerges szerelvények bonyolítják le egyrészt a terminálok közötti jelentős forgalmat, továbbá a terminál és a szállíttató vállalatok közötti forgalmat. Ez utóbbit általánosan a háztól-házig történő szállításnak nevezik. Emelőberendezésünket hordozhatóan főként erre a szállítási módra alakítottuk ki, mivel itt főként a járművel együtt dolgozó emelőberendezések az előnyösek. A háztól-házig történő konténerszállítás területén problémát jelent, hogy a szállíttató vállalatok telephelyén nincs olyan nagy teherbírású emelőberendezés, mellyel a konténereket a járműről le lehet emelni, és ezért a jármű kénytelen a hosszadalmas rakodási időt a telephelyen eltölteni. A rakodási idő a konténerszállítás vonatkozásában az egyik legjelentősebb paraméter. így az olyan berendezésekkel, melyekkel a rakodási idő csökkenthető, fuvarozástechnológiai szempontból igen jelentősek. A konténerekben lévő áruféleségektől függően a rakodási idő még egy napot is jelenthet. Ezáltal a jármű kihasználtsága igen alacsony. Ezen változtattak az önrakodás speciális nyerges szerelvények, mint például a Klaus 284 és 287 típusú NSZK, valamint a CKS 20000 NDK típusú hidraulikus erőátvitelű járművek. Az ilyen kialakítású különleges szállító járművek sokoldalúak, azonban igen drágák, mivel bonyolult gépészeti berendezéseik vannak, üzemeltetési és fenntartási költségeik is nagyok. Ezért az ilyen típusú szállítójárművek továbbfejlesztésével nem foglalkoztunk. A szakirodalom valamint a találmányok tanulmányozása kapcsán ma már vannak olyan hordozható emelőberendezések, melyek eltérően a fent említett speciális járművektől, nem képeznek szerves egységet magával a szállító járművel. Ez már egy előrelépést jelent abban a vonatkozásban, hogy a rakodó berendezés hordozható, így nem kötődik sem a konténerhez, sem a nyerges szerelvényhez. Az ilyen típusú hordozható berendezés nem igényel speciális nyerges szerelvényt, kivitelezési költségei is lényegesen kisebbek, a Klaus típusú rendszerekkel szemben. így a kivitelezési költségmegtakarítást maga a nyerges szállítójármű megtakarítása jelenti. Ilyen típusú berendezést ismertet a H2520 számú magyar, valamint a 1 556553 sz. NSZK szabadalmi leírás. A találmányok olyan hordozható konténeremelő berendezéseket ismertetnek, melyek a szállítás alkalmával a konténer alatt és a szállító jármű vázszerkezete között helyezkednek el. Az emelőberendezés mindkét találmány esetében a konténer nagyságától függő sík keretszerkezet. Az emelőbakok a magyar találmány esetén a keretszerkezet mellett, míg az NSZK találmány esetén a keretszerkezetben helyezkednek el. Az ilyen típusú hordoz- _ ható berendezések hátrányai a következőkben foglalhatók össze: megnövelik a konténer szállító jármű összmagasságát, s így nem tesznek eleget a biztonságos közlekedést szolgáló nemzetközi KRESZ előírásainak, mely szerint a közúti jármű összmagassága nem haladhatja meg a 4 métert. Ugyancsak a nemzetközi KRESZ határozza meg a szállító jármű maximális szélességi méreteit is, melyet 2,5 méterben jelöl meg. A magyar találmány mivel az emelőbakokat az emelőkeret mellett helyezte el, még a szélességi méretekre vonatkozó előírásnak se felel meg. A magyar és az NSZK találmány további közös hibája, hogy az 1. sorozatú konténereken belül a különböző konténer5 10 ÍS 20 25 :íü 35 40 45 50 55 60 65 2
