184433. lajstromszámú szabadalom • Eljárás triglicarid alapú felületaktív anyagok előállítására és azokat tartalmazó növényvédő szerek
1 184433 2 Sorszám A Q R3 R4 n Külső 25 °C-on O. p. (°C) epoxi ekv. HLB érték 1-(CH2CH20)n —CH2CH2— — — 34 sárgásbarna paszta 55— 60 1000 12,5 2-(CH2CH20)„fenilén — — 34 barnás paszta 60— 65 1000 12,5 3 —(CH2CH20),— —CH=CH— — — 34 barna paszta SÇ_ 60 1000 12,5 4 —(CH2CH20)„— —CH2CH2— — — 23 barnáspaszta 55— 60 800 11 5 —(CH2CH20)n— —CH2CH2— — — 45 fehér paszta 60— 65 1200 14 6 —(CH2CH20)n—-CH2CH2— — — 7 sürü folyadék — 550 5,5 7-(CH2CH20)n—CH2CH2— n—C3H7 n—C3H7 34 barna paszta 55— 60 — 13,5 8-(ch2ch2o)„—CH2CH2— n—C3H7 n—CjH, 7 barna paszta 48— 51 —-7 9-(CH2CH20)n-—CH2CH2— (n—CjHíb (n—C4H,)2 34 barna paszta 50— 55 — 13,5 10 —(CH/CH3/CH20)„-ch2ch2— -26 fehér paszta 60— 65 10,5 komponensű készítmény pontos analitikai vizsgálatát. Arra a meglepő eredményre jutottunk, hogy ezek a hátrányok nem jelentkeznek, ha a fenti hatóanyagokat tartalmazó emulziókoncentrátumokat az (I) és/vagy (II) általános képletű felületaktív anyagok felhasználásával állítjuk elő. A találmány a fentieknek megfelelően (I) és (II) általános képletű új triglicerid alapú felületaktív anyagokra, előállítási eljárásukra és a felhasználásukkal előállított növényvédőszer készítményekre vonatkozik. A találmány szerinti (I) és (II) általános képletű felületaktív anyagok molekulái epoxi és/vagy aminocsoportokat tartalmaznak és növényvédőszer készítményekben alkalmazva kettős szerepet töltenek be. Egyrészt biztosítják a megfelelő felhasználásra kész diszperz rendszert, másrészt epoxi- illetve aminocsoportjaik révén megakadályozzák a készítményben a hatóanyag bomlását. A következőkben az (I) és (II) általános képletű — ahol R1, R2, Q, A, R\ R4, n és p a fent megadott — felületaktív anyagok néhány jellemző tagjának fontosabb tulajdonságait táblázatban összegyűjtött formában mutatjuk be (q = 1,25). Az (I) és (II) általános képletű felületaktív anyagok a szokásos szerves oldószerekben illetve oldószerelegyekben jól oldódnak. Vízben a 11 feletti HLB értékűek kissé opálosan odódnak, a 11 alatti HLB értékűek emulziót képeznek. Mérsékelten habzó vizes oldatot illetve emulziót képeznek. Igen hatékony emulgeátorok kőolajpárlatoknak, különösen aromásoknak vízben való emulgeálásánál. Erre vonatkozóan táblázatban mutatjuk be, milyen mértékben csökkentik az olajos fázis és víz között a határfelületi feszültséget. Az (I) általános képletű nemionos felületaktív anyagok — amelyekben R1, R2, Q, A, n, q, p a fent Határfelületi feszültség csökkenés 1 g/1 felületaktív anyagok koncentrációnál (%) szán napraíorgóolaj/víz parafinolaj/víz Shellsol R/víz xiloi/víz 1 32,1 60,3 72,5 81,0 2 36,1 61,0 75,1 88,0 3 32,0 60,1 70,1 76,3 4 30,0 65,1 70,3 68,4 5 28,0 82,5 86,0 90,2 6 41,0 54,5 61,0 81,5 7 45,1 76,0 88,0 91,1 megadott — egyszerűen előállíthatók két egymást követő addíciós kémiai reakcióban. Először a megfelelő 45 polialkilén-glikolból dikarbonsav-anhidriddel, mint ftálsav-, maleinsav- vagy borostyánKŐsavanhidrid, olvadékban vagy alkalmas oldószerben félésztert készítünk. A félészter előállítása önmagában ismert módon 80—120 °C hőmérsékleten, előnyösen 100 °C hő-50 mérsékleten töiténhet. A második addíciós reakció a félészter karboxil csoportjának reakciója valamely epoxidált triglicerid, előnyösen epoxidáit szójaolaj epoxi csoportjával. Ez a második addíció 150— 200 °C-on, előnyösen 150—170 °C hőmérsékleten 55 megy végbe. A reakció előrehaladását a savszám mérésével lehet követni. Az eljárás előnyei közé sorolható, hogy melléktermék képződés nincs, egy alkalmas készülékben mindkét lépés elvégezhető, könnyen hozzáférhető alap- 50 anyagokból indul ki. A (II) általános képletű anionos típusú felületaktív anyagok — amelyek képletében R1, R2, R3, R4, Q, A, n, q. p fent megadott — az (I) általános képletű felületaktív anyagokból állíthatók elő oly módon, hogy az 55 (í) általános képletű felületaktív anyagok epoxi cso-3
