184417. lajstromszámú szabadalom • Készülék csővezeték hálózatok légtelenítésére
1 184417 2 légkamrában uralkodó nyomás például eléri a 6 bar értéket, akkor a 21 úszó a vázolt példaképpeni kiviteli alaknál a szaggatott vonalakkal föltüntetett fölső helyzetben lehet, azaz a víz magassága megfelel a 26 vízfelszínnek. Amikor a továbbiakban levegő lép be a 16 légkamrába, az ekkor légkamrában uralkodó nyomásra való tekintet nélkül a 25 vízfelszín süllyed, amivel együtt süllyed a 21 úszó is és a 18 úszótűn, valamint 15 szeleptűn keresztül nyitja a 8, 11, 12 szelepet. A szelep addig marad nyitott állapotban, azaz addig bocsát ki levegőt, amíg az úszó ismét a teljes vonallal kihúzott alsó helyzetébe nem emelkedik. Ha a 8, 11, 12 szelep zárva van, a 16 légkamrában elegendő túlnyomás tud kialakulni. E folyamat közben a 16 légkamrában levő levegő összenyomódik, miáltal a 25, illetve 26 vízfelszín és a 21 úszó megfelelő mértékben a 18 úszótü mentén szabadon fölfelé mozog. A 16 légkamra méretei úgy vannak meghatározva, hogy egy, a 25, illetve 26 vízfelszínen úszó szennyezőréteg 5 bar-ig terjedő nyomásváltozásnál biztos távolságban van tartva a 8, 11, 12 szeleptől. Egy 5 bar körüli nyomásnövekedésnél az 5 fejrészben levő légpárna térfogata megfelelő módon 1/5-ére csökken, miközben a 25 vízfelszín a 26 vízfelszínig emelkedik és magával viszi a 21 úszót is. Ennek eredményeként a 25 vízfelszín, amely eredetileg H távolságra volt a fölső 24 ütközőtől, ettől 1/5 H távolságra került. A készülék vízhiánnyal szembeni biztosítóul is szolgálhat. Ha egy központi fűtőberendezésnek a rajzon nem ábrázolt kiegyenlítőedénye valamilyen vízveszteség következtében kiürült és a kiegyenlitőedény már nem tölti utána a csővezeték hálózatban hiányzó vízmennyiséget, akkor a vízveszteség további növekedése közben a 25 folyadékfelszin az 1 házban süllyed. Ekkor a 8, 11, 12 szelep nyílik, minek következtében az eddig 1 házban levő túlnyomás például 0,5 bar-ra lecsökken. Ennek eredményeként a nyomás az egész csővezeték hálózatban 0,5 bar körüli értékre esik, aminek hatására a csővezeték hálózatban levő, rajzon nem ábrázolt nyomógombos kapcsoló működésbe lép és/vagy a kazán égőjét kapcsolja le és/vagy egyidejűleg beindítja a friss víz utántöltését. Mivel a készülék már azelőtt lekapcsol, mielőtt a csővezeték hálózatban a keringő vízben hiány lépne föl, a szükséges túlnyomás az egész berendezésben biztosítva van, úgyhogy levegőnek kívülről való beszívása biztonságosan ki van küszöbölve. A találmány szerinti készülékkel fölszerelt berendezéseknél a levegő vagy más gázok biztos elvezetése következtében korróziók és/vagy kavitációs eróziók már nem fordulhatnak elő. \ Ezek az előnyös tulajdonságok és viselkedési viszonyok különösen előnyösen hasznosíthatók akkor, ha a találmány szerinti készüléket „Spirotop” készülékként egy, a csővezeték hálózattal összekötött, vízkészlettel ellátott, illetve vízkészlethez való „holtcsőág”-ra, lehetőleg a keringtető csővezeték hálózat fölé több méterre szereljük. A légtelenítő házában is észlelhetővé tehető vízveszteségek következtében előálló lekapcsolás pillanatában a nyomásesés — többek között — egy figyelmeztető jelzés, például a szobatermosztátban levő jelzőlámpa felvillantására is használható, amivel jelzi, hogy vízhiány fenyeget. A légtelenítő és a keringő víz közötti „holt-csőág”-ban a tartalék vízkészlet pufferként elegendő időt biztosít az utántöltéshez úgy, hogy levegőnek berendezésbe jutása biztonságosan ki van küszöbölve. A további példaképpeni kiviteli alakok következő ismertetése során az azonos, kialakítás szempontjából lényegében az előzőkben ismertetettekkel egyforma alkatrészeket azonos hivatkozási számokkal jelöljük. A 2. ábrán a találmány szerinti készüléknek szintén egy „Spirotop” kivitelét szemléltetjük. Ennek 30 fejrészébe fölül szintén szelep van beépítve, amelyet ennél és a következő példaképpeni kiviteli alakoknál részletesen nem ismertetünk, mert mind elhelyezése, mind szerkezeti kialakítása szempontjából egyezik az 1. ábra szerinti kiviteli alakkal. A 31 fenékrész — az 1. ábra szerinti 2 fenékrészhez hasonlóan — szintén pohár alakúra van kiképezve, amely 30 fejrésszel szintén csavarmenet révén van összeerősítve, és amelynek aljából központosán kialakított, függőleges 3 csatlakozó csőcsonk nyúlik ki. A 30 fejrész és 31 fenékrész között 32 sapka van, amely a 30 fejrész tokozásaként a nagyon érzékeny szelep és az úszó-fölfüggesztés védelmére szolgál. A 32 sapka a 30 fejrésszel mereven van összeerősítve, előnyösen össze van ragasztva a 30 fejrész alsó peremével. A vázolt példaképpeni kiviteli alaknál a sapka lefelé kidomborodik és középen 33 mélyedés van, amely alul nyitott és úgy van kiképezve, hogy a 18 úszótű lesüllyesztett helyzetében alsó részével be tud nyúlni a mélyedésbe. Ebben a helyzetben a mélyedés a 18 úszótű oldalirányú lengését megakadályozza. így a 33 mélyedés az úszótű számára mintegy alsó vezetést képez. A 33 mélyedésben a folyadékcsere céljára alul 34 nyílás van, ezenkívül a 32 sapkában a mélyedés körül több átbocsátó nyílást képező 35 furat van kiképezve. A 32 sapka domborított alakjával két kívánatos hatást érünk el. Az egyik hatás, hogy a 21 úszó az alsó, szelepet nyitó, szaggatott vonalakkal föltüntetett helyzetében a kör alakú 32 sapkának rajz síkjára merőleges metszetében levő 36 körre pontszerűen fekszik föl, minek következtében a folyadékfelszín emelkedésekor a minimális tapadás eredményeként az úszó nagyon könnyen fölemelkedik, a másik hatás, hogy a sapka ív alakú terében a sapka és a 31 fenékrész sapkával szemben levő falrésze között egy gyűrű alakú 37 szennyezéstér van képezve, és ebben a 37 szennyezéstérben a folyadékon úszó szennyező anyag, amelynek a folyadékkal együtt a 3 csatlakozó csőcsonkon keresztül a 31 fenékrészbe kell jutni, összegyűjthető anélkül, hogy a 30 fejrészbe tudna hatolni. A 33 mélyedés körül kör alakban elosztottan kialakított 35 furatokon keresztül a kiválasztott levegő magasra tud emelkedni a fejrészbe. A 35 furatok a 31 fenékrészbe jutó nagyobb légbuborékokat — az 1. ábrán látható kiviteli alaktól eltérően — felosztják, még mielőtt ezek az úszó és szelep terébe jutnának. Ennek következtében a buborékok az aránylag nagy felhajtóerejüket elvesztik, ami szabályos vízrobbanáshoz vezethetne, ami által azt is megakadályozzuk, hogy a buborékkal együtt haladó szennyező anyagrészecskék robbanásszerűen a szelep terébe repüljenek. A nagy buborékok, illetve az ilyen „vízrobbanást” kiváltó levegőmennyiségek csak aránylag lassan tudnak a 35 furatokon áthaladni és ezenkívül az áthaladást köve5 1C 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 6
