184417. lajstromszámú szabadalom • Készülék csővezeték hálózatok légtelenítésére
1 184417 2 tőén az úszót is körül kell áramolni, úgyhogy az ismertetett, veszélyes robbanásszerű jelenség elmarad. A 21 úszónak említett alsó, szaggatott vonalakkal jelölt helyzetében a szelep nyitva van és a fejrész belseje a 21 úszónak 32 sapkára való fölfekvése következtében el van választva a fenékrész belsejétől. Amikor a csővezeték hálózatban a nyomás ismét nő, a 31 fenékrészben túlnyomás jön létre, miközben a fejrész belseje a környező légtérrel van összeköttetésben. A nyomáskülönbség az úszót alsó helyzetéből fölfelé hajtja. A nyomásnak egy ütésszerü növekedése esetén a 24a ütköző megakadályozza, hogy az úszó a szeleptesttel érintkezésbe kerüljön, azaz az úszót a 24a ütköző az úszónak ütésszerű fölfelé mozgása esetén is fölfogja. Mivel a 18 úszótűt az alsó végén oldalirányú kitérés ellen a 33 mélyedés tartja, a 21 úszónak — az 1. ábra szerinti kiviteli alaktól eltérően — nincs szüksége a házon levő fölső ütközőre. Ha a 21 úszó minden várakozás ellenére összeragadna a 18 úszótűvel, akkor a nyomás növekedésénél és ezzel együtt a folyadékfelszin emelkedésénél a 18 úszótű a 21 úszóval együtt emelkedik,'azonban csak korlátozott mértékben, mivel a találmány szerint a fejrész fölső részében, azaz a ház fölső falában egy központosán kiképzett, a 18 úszótű felé nyúló 38 mélyedés van, amely az úszótű ütközőjeként szolgál úgy, hogy az úszótű fölfelé mozgása során a 15 szeleptűt nem érinti. Az úszótű a fölső végén egy nyitott 39 szemmel van kiképezve, amely belenyúlík a rajzon vízszintes helyzetben ábrázolt 17 szembe, amely a szeleptű belső végén van kiképezve. A nyitott 39 szem lehetővé teszi az úszótű egyszerű és gyors szerelését. Az úszó beszerelése és kiszerelése szintén nagyon egyszerűen és gyorsan végezhető, mivel a találmány szerint a 18 úszótű alsó vége, a 41 vég hegyesszögben van visszahajlítva, úgyhogy a 21 úszót csupán alulról rá kell tolni a 41 végre, amely ezután valamennyire ismét szétnyílik, úgyhogy ezután a 21 úszó biztosan ül az úszótű alsó végén. A 18 úszótűnek ez az alsó 41 vége — mint már említettük — kis mértékben benyúlik a mélyedésbe, úgyhogy az úszó bármilyen körülmények között csak egy központos tengely menti függőleges mozgásokat tud végezni és a 32 sapkán kivül a készülék más alkatrészével nem érintkezik. Az előző kiviteli alakok mutatják, hogy üzemelés közben a szelep csak akkor nyílhat, ha az úszó a föltüntetett helyzet alá süllyed, maximálisan az alsó, szaggatott vonalakkal jelölt helyzetig, azaz a 32 sapkával való érintkezésig. Ha a szeleptűt például az úszó és az úszótű nagymértékű lesüllyedése következtében túlságosan nagymértékben lefelé húztuk, akkor a szelep 14 csavarrugója esetleg túlnyújtott állapotba kerül, ami a zárási tulajdonságokat megváltoztathatja. A találmány szerinti 32 sapka ebből a szempontból is jelentős előnyöket biztosít, mert a 33 mélyedés nem csak a 18 úszótű alsó vezetésére szolgál, hanem a szeleptűre való minden hatást is kizár, mivel azt a legalsó helyzetet, amelybe a 18 úszótű kerülni tud, az úszó legalsó helyzete határozza meg, amely a 32 sapkára való fölfekvés révén jön létre. A 15 szeleptű visszaállító ereje gondoskodik arról, hogy a 21 úszónak 32 sapkára való fölülésénél a 18 úszótű a 33 mélyedésből a 34 nyíláson keresztül ne tudjon tovább lefelé süllyedni. Ezért ebben a helyzetben a 18 úszótű alsó 41 vége még a 33 mélyedésen belül marad, úgyhogy a 18 úszó tűt még a fejrész levétele után sem lehet kívülről húzni, azaz a 15 szeleptűnek maximális kitérését az az út határozza meg, amelyet a 21 úszónak a 32 sapkára való fölfekvéséig meg kell tenni. A 3. ábra szerinti példaképpeni kiviteli alak az ismertetett, 2. ábra szerinti kiviteli alaktól csupán a fenékrész kialakításában különbözik, amely itt — „Spirovent” típusú készülék esetében — már nem serleg, illetve pohár alakú, hanem ennél hosszabb és lényegében hengeres alakúra van kiképezve. A „Spirovent” kivitelnél a 42 fenékrész aljában két egymással szemben levő, beépített állapotban vízszintes és egytengelyű 43 csatlakozó csőcsonk van, amelyek azért vannak egy vonalban, hogy a „Spirovent” típusú készüléket egy átmenő csővezetékbe lehessen behelyezni. A fenékrészben az úgynevezett „Spirocső” van, amelynek szerkezeti kialakítását az előzőkben már ismertettük, és amely lényegében 44 magcsőből és erre tekercselt 45 huzalfonatból áll, amely elősegíti ebben a térben a vízáram nyugtatását és még a mikrobuborékoknak 42 fenékrész fölső terébe való fölszállását is anélkül, hogy a 43 csatlakozó csőcsonkokon áthaladó, keringtetett közeg áramlásával szemben említésre méltó ellenállást fejtene ki. A kiválasztott levegő, illetve más, eltávolítani kívánt gáz a 42 fenékrész fölső részéből a 35 furatokon keresztül jut a 30 fejrészbe. A „Spirocső” hossza úgy van meghatározva, hogy a 33 mélyedés belenyúlik a 44 magcsőbe. A 35 furatok a 44 magcsövön kívül torkollnak a 42 fenékrész belsejébe. A 4. ábrán a 30 fejrész alatti fenékrész nincs teljesen fölrajzolva. A fenékrész a 2. ábrán vagy a 3. ábrán vázolthoz hasonló kialakítású lehet. A 30 fejrész a 2. és 3. ábrákon láthatótól abban különbözik, hogy itt a 38 mélyedés helyett a némileg másképpen kialakított úszótű fölső vége számára 46 vezetőfurat van kialakítva. Ennél a kialakításnál a 47 szem fölött — amely zártan vagy nyitottan lehet kiképezve — egy egyenes 48 nyúlvány van, amely a 46 vezetőfuratban hosszirányban a fölső ütközéséig csúsztatható. Az úszótű kiképzési lehetőségeit a 6c. és 6d, ábrákkal kapcsolatban még részletesen ismertetjük. Ebben az esetben a 15 szeleptű egyenesvonalú anélkül, hogy a végén szem vagy hajlítás lenne. Ez a szerelés további egyszerűsítését teszi lehetővé anélkül, hogy a szelep megbízhatósága és működésképessége csökkenne, mivel a 18 úszótű és 15 szeleptű közötti kapcsolódás — az előzőkhöz hasonlóan — a kívánt pontossággal meg van valósítva. Az előzőkben ismertetett példaképpeni kiviteli alakokkal szemben további különbséget képez a fejrészhez erősített sapka kialakítása. Ez a 48 sapka úgy van kiképezve, hogy a 33 mélyedést körülvevő összekötő nyílások mélyhúzással előállított 51 hüvelyrészként vannak kialakítva, amely gyűrű alakú 52 átbocsátó nyílást vesz körül. A sapkának ilyen kialakítása következtében egy quasi állandó 53 légtér jön létre, amelyben a szennyezés össze tud gyűlni, és amely légtér alul az 51 hüvelyrész alsó széle révén van határolva. Ez az 53 légtér a sapka mindenkori alakja segítségével a kívánt módon megnövelhető. Azt találtuk, hogy bizonyos üzemidő után a zsír, szennyezőanyagok és víz között 54 határréteg képződik, amelyen a kis légbuborékok alig tud5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 7