184413. lajstromszámú szabadalom • Hengerköpeny behajlását korrigáló szerkezet nyomóhengerekhez

1 184413 2 peremeken át. A járulékos nyomómélyedésekben va­lamivel kisebb nyomás alakul ki, mint a központi nyomómélyedésben. A központi nyomómélyedés és a tartó és nyomóidom közötti nyomótér közötti nyo­máskülönbség aránylag kicsi. Ennek eredményeként a nyomótér és központi nyomómélyedés közötti össze­kötő csatorna keresztmetszete aránylag nagy lehet, úgyhogy nincs eltömődési veszély és e miatt a hidro­sztatikus tartó erő megszűnése (azaz a fémes érintke­zés veszélye) teljesen ki van küszöbölve. Annak érdekében, hogy a járulékos nyomómélye­déseket a saját nyomóközeg vezetékek hiánya ellenére a központi nyomómélyedésből el tudjuk látni nyomó­közeggel, az 1. igénypont jellemző részében ismerte­tettek szerint a központi nyomómélyedés kinyúló ré­szei arról gondoskodnak, hogy a központi nyomómé­lyedés határait képező belső peremek hossza mind­egyik járulékos nyomómélyedésnél aránylag nagy le­gyen. Ennek következtében a járulékos nyomómélye­désekbe sok nyomóközeg tud áramlani ahhoz a nyo­móközeg mennyiséghez képest, ami a nyomóidom külső kerülete mentén levő peremeken át kiáramlik a járulékos nyomómélyedésekből. Egy további szükséges rendszabály, hogy az emlí­tett kinyúló részeket úgy kell kiképezni, hogy a hen­gerköpeny egy főtengelyének irányában nyúljanak el. Ezáltal lehetővé válik, hogy a járulékos nyomómélye­déseket a hengerköpeny főtengelyeihez viszonyítva át­lósan helyezzük el. Azt találtuk, hogy a járulékos nyomómélyedéseknek egy ilyen elrendezése révén a nyomóidomoknak hengerköpenyhez viszonyított já­rulékos stabilizálását lehet elérni, éspedig a nyomó­idomoknak tengelyük körüli elfordulás ellen való sta­bilizálását. Amíg ugyanis a nyomóidomok stabilizálá­sára szolgáló rendszabályok alkalmazásánál csak arra szorítkozunk, hogy a nyomóidomok tengelyei ponto­san sugárirányban nyúljanak el, a nyomóidom és a hengerköpeny között még mindig létrejöhet fémes érintkezés, mégpedig annak következtében, hogy a nyomóidom tengelye körül elfordul. Az ilyen elfordu­lás mechanikus szerkezetrészek révén megakadályoz­ható ugyan, azonban azt találtuk, hogy ezt a részfel­adatot a találmány szerinti kialakítás révén sokkal egyszerűbben és olcsóbban meg lehet oldani. A 2147 207 számú Német Szövetségi Köztársaság-beli szabadalmi leírás tengelyhez való olyan egy ágyazó­tömbös hidrosztatikus ágyazást ismertet, amelyben egy központi nyomómélyedésen kívül négy átlósan ki­alakított járulékos nyomómélyedés is van. Ezek a já­rulékos nyomómélyedések azonban a nyomóközeget kizárólag fojtócsatornákon keresztül kapják, ame­lyekben nagy az eltömődési veszély, ezenkívül 3 köz­ponti nyomómélyedés kör alakú és ezért nincsenek ki­nyúló részei. Már akkor is jó eredmény érhető el, ha a központi nyomómélyedésnek két kinyúló része van. A talál­mány egy olyan kiviteli alakjánál, amelynél a közpon­ti nyomómélyedés körül négy kinyúló rész van, ame­lyek közül kettő tengelyirányban és kettő erre merőle-, gesen a szélperemig nyúlik, a nyomóközegnek köz­ponti nyomómélyedésből a járulékos nyomómélyedé­sekbe való átáramoltatása még tovább javul. A köz­ponti nyomómélyedésnek kereszt alakban való kikép­zése megkönnyíti az előállítást. A központi nyomó­mélyedés előnyösen marással készíthető el. Egy különösen előnyös kialakítást kapunk, ha a nyomóidom homlokfelületét lényegében négyszögűre készítjük. Ekkor a nyomóidom sarkaiban négy járulé­kos nyomómélyedés van kiképezve, ahol ezeknek fő­tengelyektől mért középtávolsága a lehető legnagyobb és így a nyomóidom elfordulásával szemben egy maxi­mális stabilizáló hatást fejtenek ki. Különösen elő­nyös, ha a központi nyomóm’’yedés kereszt alakú és a nyomóídom csúszó homlokfelülete lényegében négyszög alakú. Ezáltal azt érjük el, hogy a járulékos nyomómélyedések a központi nyomómélyedéshez vi­szonyítva aránylag nagyok, és hogy mindegyik járulé­kos nyomómélyedésnél az ezeket a központi nyomó­mélyedéstől elválasztó peremek, belső peremek hossza lényegében egyenlő a nyomóidom külső szélén levő külső perem hosszával. Más szavakkal azoknak a peremeknek hosszai, amelyek fölött a nyomóközeg a járulékos nyomómélyedésekbe áramlik, lényegében ugyanolyan nagyok, mint azoknak a peremeknek hossza, amelyek fölött a nyomóközeg kifelé áramlik, távozik. A találmány egy olyan további kialakítása esetén, amelynél a központi nyomómélyedés hatásos nyomó­felülete mintegy 0,7—1,5-szöröse a tartó és a nyomó­idom közötti nyomótér hatásos nyomófelületének, egy nagyon kedvező értéket kapunk a központi nyo­mómélyedés és a nyomótér közötti nyomásesésre. A találmány szerinti, hengerköpeny behajlását kor­rigáló szerkezetet részleteiben a rajzon vázolt példa­­képpeni kiviteli alakokkal kapcsolatban ismertetjük. Az 1. ábra egy nyomóhenger hossztengelyre merő leges vázlatos metszete. A 2. ábra az 1. ábrán föltüntetett II—II vonal men­ti vázlatos metszetrészlet. A 3. ábra a nyomóhenger hengerköpenyéhez fekvő nyomóidom csúszó homlokfelülete egy példaképpeni kiviteli alakjának az 1. és 2. ábrához viszonyítva nagyított méretű vázlatos fölülnézete. A 4. ábra a nyomóidom csúszó homlokfelülete egy további kiviteli alakjának vázlatos fölülnézete. Az 5. ábra a nyomóidom csúszó homlokfelülete egy további példaképpeni kiviteli alakjának vázlatos fölülnézete. A 6. ábra a nyomóidom homlokfelülete egy továb­bi kiviteli alakjának vázlatos fölülnézete. Az 1. és 2. ábrákon vázolt nyomóhengernek lénye­gében cső alakú és hossztengelye körül forgatható 1 hengerköpenye, valamint egy nem forgatható 2 tartó­ja van, amely az 1 hengerköpeny belsején nyúlik vé­gig. A rajzon nincs föltüntetve, hogy a 2 tartó mind­két végén például egy merev gépállványban van meg­fogva, azonban lehet egy eltolható tartószerkezetben is. A szokásos módon a hengerköpeny végeinél a hen­gerköpeny és a tartó között elhelyezett ágyazó szerke­zetek szintén nincsenek a rajzon föltüntetve. A sajtoló, nyomó erőknek 1 hengerköpenyről 2 tar­tóra való átadására több 3 nyomóidom szolgál, ame­lyekből az 1. és 2. ábrán csak egy van föltüntetve. A 3 nyomóidom csúsztathatóan fekszik az 1 hengerkö­peny belső felületéhez. A nyomóidomnak hengerkö­peny belső felületéhez fekvő 3a homlokfelülete henger palástjának egy részeként van kialakítva. A 2 tartótól a 3 nyomóidom belsejébe egy hengeres 8 nyomótér nyúlik. A nyomótérben 4 dugattyú van elhelyezve, amely a 4a dugattyúrúdon keresztül a 2 tartóval mere­5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom