184354. lajstromszámú szabadalom • Eljárás többkomponensű darabos szilárd ásványi anyag-keverékek előre meghatározott összetételű anyaghalmaz formájában történő kinyerésére

1 184 354 nek utasítást adunk a jövesztés mértékére és/vagy az anyag­kiszállítás mértékére és/vagy módjára vonatkozólag; és/vagy a készletezés mértékére és/vagy módjára vonatko­zólag. A különböző termelőhelyekről származó ásványi anyag-keverékeket egy vagy több szállítási pálya-szaka­szon együttszállítva és/vagy közös depóniába rakván az előre meghatározott összetételű anyaghalmazzá keverjük össze (homogenizáljuk). 2 5 A találmány többkomponensű, darabos szilárd ásványi anyag-keverékek előre meghatározott összetételű anyag­halmaz formájában történő kinyerésére szolgáló eljárásra vonatkozik, amely eljárás során több termelőhelyen terme- 10 lünk ki anyagot, és a kitermelt anyag-adagokat közös gyűj­tőhelyre juttatjuk. A természetben előforduló hasznosítható ásványi anya­gok minősége kitermelt állapotukban — többek között — te­lepülési adottságaiktól, valamely lelőhelyen a munkahe- 15 lyek számától, valamint a lelőhely kőzetanyaga inhomoge­nitásának a mértékétől függ és a kitermelt anyag minősége a kitermelő üzemben, pl. bányában gyakorlatilag állandó­an változik. Az iparnak, illetve a fogyasztónak azonban az ásványi nyersanyagokra előre meghatározott minőségben 20 van szüksége, ezért a kitermelőnek járulékos homogenizá­­lási műveletekkel (előkészítés, osztályozás, dúsítás stb.) kell a nyersnyagot a megrendelő (felhasználó) kívánságá­nak megfelelő állapotúvá tenni. A timföldgyárak például adott modulusú bauxit feldolgozásához előirányzott tech- 25 nológiával dolgoznak, s ha a modulus az előírt értéknél ala­csonyabb, a lúgfelhasználás növekszik, ha pedig maga­sabb, a nyersanyag-többlet kárbavész (amint ismeretes, a bauxit modulusa az anyag A1203 és Si02 tartalmának viszo­nyát kifejező számérték). Jelenleg a bauxit modulusát — 30 erre alkalmas készülékkel — csak a timföldgyárba érkezé­sekor mérik meg pontosan, amikor az eltérések már nem korrigálhatok. Hasonló a helyzet például a széntermelés­nél is, amely gazdaságosságának alapvető követelménye a fogyasztói igények maradéktalan kielégítése. E követel- 35 mény viszont — mivel a fogyasztó által igényelt, meghatá­rozott hamutartalmú szénmennyiséget általában több, és rendszerint nem azonos minőségű szenet termelő munka­helyről kell a külszínre szállítani — csak előzetes elemzés­sel, és azt követő homogenizálással elégíthető ki. 40 Az ásványi nyersanyagoknak a megrendelő által igényelt minőségűvé tételére a jelenleg ismert módszerekkel csak súlyos gazdaságossági hátrányok árán van lehetőség. A bá­nyából kikerült anyag meddő-hányada rendszerint túlságo­san nagy; a meddőválogatás előkészítés, dúsítás (keverés) 45 idő-, eszköz-, energia- és élőmunka igénye tetemes; a műveletek végrehajtásához ngy kiterjedésű keverőtele­pekre van szükség. A találmány feldata, hogy olyan eljárást szolgáltasson, amelynek segítségével a hasznosítható ásványi nyersanya­­goknak a megrendelő által előírt minőségben történő szol­gáltatása minimális járulékos ráfordítások árán, a kieme­lés folyamatához tartozó műveletsoron belül biztosítható. A találmány az alábbi felismeréseken alapul: mivel a hasznosítható ásványi nyersanyagok kitermelése 55 a települési adottságok (természeti tényezők) miatt általá­ban több helyről, eltérő minőségben történik, az értékes komponenseket, amelyek miatt a kőzetet kitermelik (pl. fémoxidok, kloiridok, karbonátok, reaktivitást és energiát hordozó komponensek stb.) a lehető legkorábban, vagyis 2 — legalább részben — még a kitermelés előtt, illetve köz­vetlenül a kitermelés (jövesztés) helyén, és közvetlenül a kitermelést követően meg kell ismerünk ahhoz, hogy to­vábbi célszerű műveletekkel, — elsősorban átemelés sze­lektív irányításával — a végtermék minőségét befolyásolni tudjuk. Alapvető fontosságú az a felismerés is, hogy a kü­lönféle helyekről származó, eltérő összetételű ásványi anyag-keverékek homogenizálása a kitermelési helytől (pl. bánya, meddő, felszíni fejtés stb.) a feladási helyig (pl. készletezőtelep, vasútállomás, kikötő stb.) történő szállítá­suk során járulékos műveletek nélkül megoldható. E felismerések alapján a kitűzött feladatot a találmány ér­telmében olyan eljárás segítségével oldottuk meg, amely eljárás során több.temelőhelyen termelünk ki anyagot, és a kitermelt anyag-adatokat közös gyűjtőhelyre juttatjuk, és amely ejárásra az jellemző, hogy a) a termelőhelyeken a kitermelendő anyagból mintát ve­szünk, és — önmagában ismert elemzőkészülék segítségé­vel történő — helyszíni elemzésével a minták ásványi összetételét meghatározzuk; b) az elemzőkészülékekkel meghatározott, az ásványi összetételre vonatkozó adatokat, valamint az egy-egy jö­­vesztési művelettel, például robbantással kitermelendő anyag-mennyiségeket a termelőhelyekkel információátvi­teli berendezés útján összekötött információfeldolgozó és irányító központba továbbítjuk. c) az információfeldolgozó és irányító központban a ter­melőhelyekről beérkezett adatokat összegyűjtjük, és a vég­termékként előállított anyaghalmaz referenciaértékével vagy -értékeivel összehasonlítjuk; d) az összehasonlítást követően az információfeldolgozó és irányító központból az információátviteli berendezésen keresztül az egyes termelőhelyeknek utasítást adunk a jö­vesztés mértékére és/vagy az anyagkiszállítás mértékére és/vagy módjára vonatkozólag és/vagy a készletezés mérté­kére és/vagy módjára vonatkozólag; e) a különböző termelőhelyekről származó ásványi anyag-keverékeket egy vagy több szállítási pálya­­szakaszon együttszállítva és/vagy közös depóniába rakva az előre meghatározott összetételű anyaghalmazzá kever­jük össze (homogenizáljuk). Az eljárás egy előnyös foga­­natosítási módja szerint a termelőhelyeken a jövesztési mű­velet, például robbantás előtt furatból (pl. robbantólyuk­ból) veszünk pormintát, és azt közvetlenül a termelőhelyen — célszerűen a jövesztési helytől legfeljebb 200—500 ni­es körzeten belül — elemezzük. Egy további találmányi is­mérv szerint a szállítópályákról is egy vagy több helyen mintát veszünk, e mintákat is elemezzük, a kapott adatokat az információfeldolgozó és irányító központba juttatjuk, és e közbenső mintavételi értékek alapján a termelési progra­mot— szükségszerint — módosítjuk. A termelőhelyeken a kitermelendő anyagból célszerűen mintegy 1,0—50,0 t-ás adagokat — pl. robbantással — jövesztünk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom