184354. lajstromszámú szabadalom • Eljárás többkomponensű darabos szilárd ásványi anyag-keverékek előre meghatározott összetételű anyaghalmaz formájában történő kinyerésére
1 184 354 2 A találmányhoz fűződő előnyös hatások a következők: a közvetlenül a munkahelyen vett és azonnal elemzett minták az ásványi anyag értékes és káros komponenseinek a lehető legrövidebb időn belüli megismerését eredményezik, ami lehetővé teszi a termelés olyan szelektív irányítását, amelynek eredményeként jelentősen csökken az előkészítés, osztályozás, valamint dúsítás élő- és holtmunka, továbbá energia-igénye. A találmány lehetővé teszi valamely ásványi nyersanyag-lelőhelyen az anyagnak a kitermelés technológiai folyamatán belül végrehajtott szelektálásáthomogenizálását, járulékos műveletek nélkül a kívánt minőségű végtermék biztosítását, változó minőségű munkahelyekről. Csökken a meddő-termelés, mivel a meddő korai felismerése (azonosítása) lehetővé teszi — a termelési folyamaton belül — a kiszállítás helyett a termelőhelyen, vagy annak közelében hagyását, illetve elhelyezését. Csökkennek a keverőtér-, valamint rakodótér-méretek, a létszámeszköz- és energiaigény, mivel a termék a kitermelés helyéről — akár közvetlenül — a felhasználási helyre szállítható. Lehetővé válik olyan települések leművelése, amelyek készlete éppen a nagy minőségi ingadozásokból eredő meddőtermelési, előkészítési és dúsítási többletmunkák nagy reálköltsége miatt eddig nem volt műrevaló. A találmány segítségével jelentős mértékben növelhető néhány hasznosítható ásványféle műrevaló készlete, aminek eredményeként csökken (, ,leoszlik”) a beruházási költség. Összefoglalva tehát: a találmány egyrészt igen jelentős mértékű termelési költség-csökkenést eredményez, másrészt a jelenelegi módszerekkel gazdaságosan ki nem termelhető ásványi anyag-lelőhelyek racionális leművelését, az egyébként veszendőbe kerülendő ásványkincs kiaknázását teszi lehetővé. A találmányt a továbbiakban a csatolt rajzok, valamint példák alapján ismertetjük részletesen. A rajzokon az 1. ábra elvi vázlaton szemlélteti egy földalatti bányatelep kitermelésével kapcsolatban a találmány szerinti eljárást, a 2—4. ábrákon vázlatosan tüntettük fel egy-egy bauxitbánya-telepet, konkrét példák, illusztrálására. Az 1. ábra szerinti, a P perem mentén művelt földalatti bányaüzemben érc-, például bauxit-kitermelést végzünk. A bányaüzemnek 1—6 hivatkozási számmal jelölt földalatti termelőhelyei (fejtési koncentrációi) vannak. Az 1—6 termelőhelyeken a jövesztés— önmagában ismert módon — robbantással történik, ajövesztett anyagot előbb 7 szállítópályákon 8 gyűjtő-szállítópályákra, majd a 9 főszállítópályára juttatjuk. A szállítópályák például szállítószalagokként lehetnek kiképezve, a 7 és 8 szállítópályák vágatokban helyezkednek el, a 9 szállítópálya — legalább részben — a felszínen húzódik. Az 1—6 termelőhelyeken 13 mintaelemző készülékek vannak, a 8 gyűjtőszállítópályákon 15 mintavevő helyek vannak kialakítva. A 9 fő-szállítópályán 16 mintavevő hely van. Ahol a két 8 gyűjtő-szállítópálya a 9 fó-szállítópályába torkollik, 10 tárolóhelyek vannak kialakítva. A 16 mintavevőhely — az anyag c nyíllal jelölt szállítási irányát tekintve — e tárolóhelyek után és egy 11 akna között helyezkedik el; ez utóbbinál végződik a 9 fő-szállítópálya. A 9 fö-szállítópálya végének környezetében A, B és C depóniák vannak. A találmány szerinti eljárás foganatosításához — például minikomputerrel is felszerelt —14 információfeldolgozó és irányító központra van szükség, amely a szaggatott vonalakkal jelölt 17 információátviteli szerkezet — például kábel — útján kapcsolatban áll az 1—6 termelőhelyekkel, a 10 tárolóhelyekkel, valamint a 15, 16 mintavevő helyekkel. A találmány értelmében az 1. ábra szerinti bányaüzemben a munkavégzés a következőképpen történik: az 1—6 munkahelyeken, ahol egy-egy tömb robbantásának előkészületi munkálatai alatt (általában 10—15 perc) a robbantólyukak fúrási porkihozatalából átlagmintát keverünk, amelyeket betáplálunk az önmagában ismert, a 154 359 lajstromszámú magyar szabadalom tárgyát képező 13 elemzőkészülékekbe. Ezek igen rövid idő alatt meghatározzák a minták hasznos és káros komponenseit (káros komponensen például a meddőt kell érteni). Ezzel egyidejűleg a több geometriai adatai alapján, valamint a térfogatsúly figyelembevételével a 13 elemzőkészülékek beíró részébe betápláljuk a robbantással lejövesztésre kerülő érctömegeket is. A 13 elemzőkészülékek a minőségi adatok meghatározása után ezeket az adatokat, valamint a mennyiségeket a többcsatornás 17 információátviteli berendezésen keresztül a 14 információfeldolgozó és irányító központba továbbítják (a nyilak); amelynek számítóegysége a súlyozott átlagminőség számítására vonatkozó matematikai formula szerint elvégzi az értékelést, és — a minőségi igénytől függően — a robantásra kerülő tömeget „A” vagy „B” minőségi kategóriába sorolja. Ennek megfelelően kivezárli (b nyilak) a szállításra és ideiglenes tárolásra szolgáló műszaki berendezéseket — a jelen esetben a 7, 8 és 9 szállítószalagokat, valamint a 10 tárolóhelyeket — úgy, hogy mire a robbantás technológiai folyamat befejeződött, a rakodásszállítás már a minőségi program szerint történik. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az egyes 1—6 termelőhelyekről kiinduló 7 szállítópályák, pl. szállítószalagok sebességét előre meghatározott értékekre állítjuk be (a kiszállítás irányát d nyilak jelökik) amely értékek egymástól a minőségi és mennyiségi eltéréseknek megfelelően eltérnek, bizonyos esetekben— ha az 1—6 termelőhelyek valamelyikén az anyag túlnyomó része meddő — anyagkiszállítást nem is végzünk. Ugyanilyen megfontolások alapján állítjuk be a két 8 gyűjtő-szállítópálya-szállítószalag sebességét, (ezek a szalagok az e nyilak irányában mozognak). A 8 szállítópályákon a különböző 1—6 termelőhelyekről származó anyagmennyiségek a szállítás folyamata során már keverednek egymással, tehát a homogenizálódás már itt megkezdődik. A15 mintavételi helyeken vett minták elemzéséből a 14 információfeldolgozó és továbbító központ — szükség szerint — módosíthatja a 10 tárolóhelyekkel kapcsolatban korábban adott utasításokat, de a 7, 8 szállítópályák sebességi értékeit is. A minőségi program szerint a 9 fő-szállítópályára kerülő anyag e pályán tovább keveredik, a homogenizálódási folyamat tovább folytatódik. A16 mintavevő helyről szerzett információ alapján a 14 információfeldolgozó és irányító központnak újabb beavatkozási lehetősége van. Végül a kitermelt anyag az előre meghatározott „A” vagy ,,B” minőségi kategóriának megfelelően az A vagy B depóniába kerül, miközben — a deponálási 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 3
