184300. lajstromszámú szabadalom • Berendezés víznek mély kútból való kiemelésére

1 184 300 2 A találmány tárgya berendezés víznek mély kútból való kiemelésére vízkiemelő szerkezettel, ezt hajtó gépegységgel és ehhez csatlakozó, energiaszolgáltató gépegységgel, ahol a vízkiemelő szerkezet dugattyús mélykútszivattyúként van kialakítva, a hajtógépegység pedig a mélykútszivattyú dugattyújának rúdjához van csatlakoztatva. A víznek a földből való kiemelése régóta jelentkező műszaki feladat. Ezek közül és mintegy találmányunk előzményeként a következő megoldásokat említjük meg. A 128 094 sz. magyar szabadalmi leírás súlyterhelé­ses víznyomó-berendezést ismertet, amely kútaknába van süllyesztve és nyomó vagy esetleg szívó csővel el­látott azbesztcement hengertartánnyal és kézi felvonóval összekötött dugattyúval van ellátva, a dugattyú vonó­­rúdjára pedig súlyok vannak fűzve. A víznyomó-beren­dezés működtetéséről itt tehát kézzel gondoskodnak. Ugyanez a helyzet a 119 780 sz. magyar szabadalmi leírással kapcsolatban, ahol a kutakhoz szánt vízemelő szerkezetnek kútaknába süllyesztett, szívószervvel és nyomóvezetékkel ellátott hengeres víztartánya van és a felvonószerv itt is súlyterhelés alatt áll, dugattyú­val van összekötve. Szabaddá téve a tartányból a vizet önsúlyánál fogva felfelé nyomja. A 87 936 sz. magyar szabadalmi leírás szivattyút mutat be, amely egy hengerben mozgó két dugattyú­val van ellátva, ezek egymáshoz képest 180°-nyira el­fordított forgattyúrúdhoz kapcsolt dugattyúrúddal van­nak összekötve és egyik végállásukban a henger két vé­gén, másik végállásukban a henger közepén fekszenek. A 2 530 504 sz. német szabadalmi leírás mélykút­­szivattyút ismertet, amelynek hengere, fenékszelepe, dugattyúja, a dugattyúban elrendezett szelepe és dugaty­­tyúrúdja van, és ahol a fenékszelepet tartalmazó fenék­test átmérője akkora, mint a dugattyú átmérője, és a henger falazatához van erősítve. Azokban az esetekben, amikor a vizet nagy mélység­ből kell kiemelni, például sivatagokban, vízkiemelő szerkezetként mélykútszivattyúkat alkalmaznak. Ehhez valamilyen hajtó gépegység, valamint a hajtó gépegysé­get energiával ellátó gépegység csatlakozik. Az energia­­ellátó gépegység az ismert megoldások esetében valami­féle belső égésű motor vagy villanymotor. Ezeknek mű­ködtetésével kapcsolatban az a legnagyobb nehézség, hogy a mély kutak telepítése környékén többnyire nem áll rendelkezésre a hajtásukhoz szükséges energia. A lakott területektől általában igen messze lévő kutakhoz villamos áramot vagy valamiféle fosszilis tüzelőanyagot nehézkes és körülményes eljuttatni, sokszor az időjárási akadályok vagy járható utak hiányában lehetetlen is. Ez az egyszerű tény már önmagában is erősen korlátoz­za a mélykútszivattyúból való vízkinyerés terjedését. A fentiekben ismertetett energiaszolgáltató gépegy­séghez olyan hajtó gépegység csatlakozik, amely a belső égésű vagy villanymotor gyors forgómozgását a dugaty­­tyús mélykútszivattyú viszonylag lassú alternáló mozgá­sává alakítja. Ez többnyire valamiféle nagyáttételű haj­tómű és mozgásátalakító összekapcsolásával van kiala­kítva. Miután nagy áttételekről és viszonylag nagy erő átviteléről van szó, az ismert hajtó gépegységek bonyo­lult felépítésűek, terjedelmesek és meghibásodásra haj­lamosak, ráadásul veszteségeik miatt csökkentik az egész berendezés hatásosságát is. A víznek a mély kútból való kiemelésére szolgáló ismert berendezések tehát mélykútszivattyú, mozgás­­átalakító, hajtómű és belső égésű vagy villanymotor összekapcsolásával vannak kialakítva. Belső égésű motor esetében ráadásul kétszeres mozgásátalakításról van szó: a belső égésű motor dugattyúinak alternáló mozgá­sát forgómozgássá alakítják, majd ezt a mélykútszivaty­­tyú működtetése érdekében ismét alternáló mozgássá alakítják vissza. Ezeknek az átalakításoknak a viszonylag alacsony hatásfoka szintén csökkenti az ismert berende­zések eredő teljesítményét. További hátrányt jelent az, hogy a dugattyús mély­­kútszrattyú viszonylag hosszú dugattyúrúdja folytono­san kényszerkapcsolatban van a hajtó gépegységgel. A nagy áttétel miatt azonban a hajtás nagy erőt gyako­rol a dugattyúrúdra. Ez a dugattyúrúd lefelé irányuló mozgása esetén fokozza a dugattyúrúd kihajlásának ve­szélyét, ami üzemzavarokat, esetleg törést is okozhat. Előfordulhat ráadásul, hogy a mélykútszivattyú dugaty­­tyúja megszorul, berágódik, megakad. Ennek könnyen beláthatóan mind a mélykútszivattyú, mind pedig a haj­tó berendezés szempontjából katasztrofális következmé­nyei lehetnek. De ha csak a bonyolult hajtóműben törik el valami, ez is a teljes berendezés tönkremenetelét okoz­za, hiszen a hajtómotort nem lehet azonnal leállítani. Ez nemcsak a javítás miatt okoz kellemetlenséget, hanem amiatt is, hogy a kút hosszú ideig üzemszünetre kény­szerül. Mindehhez járul még az a további hátrány, hogy az ismert berendezések működtetéséhez azok fo­kozott bonyolultsága, összetettsége miatt szakképzett munkaerőre van szükség, akiket a berendezés kezelésére be kell tanítani. Találmányunkkal megoldandó feladat tehát olyan be­rendezés víznek mély kútból való kiemelésére, amely - lyel a fent említett nehézségek maradék nélkül kikü­szöbölhetők, és amit szélsőséges körülmények között is üzemeltetni lehet, továbbá aminek hajtásához a szük­séges energia a helyi adottságok révén rendelkezésre áll. Találmányunk alapja az a felismerés, hogy a vízkieme­lő szerkezetként dugattyús mélykútszivattyút hajtó gépegységet és ezt ellátó energiaszolgáltató gépegységet, tehát az egész vízkiemelő rendszert összhangba kell hoz­ni azzal a környezettel, amelyben magát a rendszert, a berendezést üzemeltetni akarjuk. A találmány szerinti továbbfejlesztés értelmében a mélykútszivattyú hajtó gépegysége egyszeres működésű, szabadlöketű gőzgépként, az energiaszolgáltató gépegy­ség pedig szilárd és/vagy hulladék tüzelőanyagú gőzka­zánként van kialakítva, a gőzgép és a gőzkazán vízvisz­­szanyerő készülék útján van összekötve olyan módon, hogy a vízvisszanyerő készülék felületi kondenzátorá­nak gőztere a gőzgép fáradtgőz kimenetével, víztere pedig a mélykútszivattyú vízkimenetével, valamint a vízvisszanyerő készülék atmoszférikus táptartályával van összekötve, a gőzgép meghosszabbító dugattyúrúd útján van a mélykútszivattyú dugattyúrúdjával össze­kötve, a dugattyúrúd egy része pedig a kazán tápszivaty­­tyújaként van kialakítva. Ennek a megoldásnak a leg­főbb jelentősége abban van, hogy zárt rendszert alkot, még a más célból alkalmazott gőzgépes megoldások esetében is szokatlan módon zárt vízkörrel rendelkezik, ami rendkívül egyszerű felépítést és teljesen automatikus működést tesz lehetővé. Ehhez járul, hogy a gőzkazán fűtéséhez szükséges szilárd tüzelőanyag, illetve hulla­5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom