184300. lajstromszámú szabadalom • Berendezés víznek mély kútból való kiemelésére

1 184 300 2 dék mindenütt rendelkezésre áll, a víz pedig a kútból jön. Ez a berendezés tehát igen egyszerű szerkezet, a környezeti hatásokkal szemben viszonylag érzéketlen, kezelését, karbantartását különös képzettséggel nem ren­delkező személyzet is könnyedén elláthatja. Az egyik célszerű kiviteli alak esetében a gőzkazán tüzelőberendezés kívülről hőszigeteléssel, valamint a hő­­szigetelést belülről védő acélráccsal, vagy a tűzágy felett elrendezett cserélhető öntöttvas lapokkal, továbbá rostéllyal, a rostély végén lévő tűzgáttal és a tűzgát felett nyílásokkal ellátott szekunder levegőcsatornával van ellátva. Ennek az egyszerű kezelés mellett a jó ha­tásfokú égetés a legfőbb jelentősége. Az esetlegesen szükséges kútvíznek pótvízként való bevezetése érdekében célszerű, ha a gőzkazán elgőzölög­tetővel és ehhez csatlakoztatott előgyűjtővel van ellátva. Ezzel megoldható, hogy a kazán zárt vízkörébe kezelt víz jusson. Miután találmányunkban egyszeres működésű gőz­gépet alkalmazunk, a gőztöltés csak a dugattyú egyik oldalára van bevezetve. A gőzgépnek a gőztöltés nél­küli hengerterét kompresszorként, vákuumszivattyúként, folyadékszivattyúként vagy a berendezés alternáló moz­gást végző tömegeinek fékezésére szolgáló térként ala­kíthatjuk ki. A berendezés legegyszerűbb kiviteli alakja esetében a gőzgép legalább egy hengeres és legalább egy dugaty­­tyús mélykútszivattyú csatlakozik hozzá. Elképzelhető természetesen több hengeres gőzgép is, valamint az is, hogy egy gőzgép több dugattyús mélykútszivattyúhoz csatlakozzon. A találmány további részleteit kiviteli példák kapcsán, a csatolt rajzra való hivatkozással mutatjuk be. A rajzon az 1. ábra a találmány szerinti berendezés vázlatos kapcso­lási rajza, a 2. ábra a találmány szerinti berendezés egyik kiviteli alakjának részlete vázlatos keresztmetszetben, a 3. ábra a 2. ábra szerinti ábrázolás más kiviteli alak esetében, a 4. ábra további kiviteli alak, az 5. a)ábraa találmány szerinti berendezés egyik kiviteli alakjának részlete: a vízvisszanyerő készülék metszete, az 5. b) ábra az 5. a) ábra B—B vonala szerint vett metszet. Mint ahogy az az 1. ábrán látható, 1 tüzelőberende­zésre 2 gőzkazán van szerelve, amelyből a gőz 3 csövön át 4 gőzgéphez van vezetve. A 4 gőzgép dugattyújához 5 dugattyúrúd van csatlakoztatva, amely egyúttal az itt nem ábrázolt dugattyús mélykútszivattyú dugattyú­­rúdja is. A 4 gőzgépből kijövő fáradtgőz 6 csövön át vízvisszanyerő készülékhez van vezetve, amely 7 felületi kondenzátorból és 8 táptartályból van összeszerelve. A mélykútból kiszivattyúzott vizet 9 csövön át a 8 táp­tartályba juttatjuk, innen pedig a 7 felületi kondenzátor­ra. Az egész berendezés kimenete a 7 felületi konden­zátor kimenete, innen vezethető tehát el a mélykútból kiszivattyúzott víz. A 4 gőzgép fáradtgőzéből lecsapatott vizet a kazán­­tápszivattyú 17 tápvízvezetéken át ismét a 2 gőzkazán­ba juttatja. A kazántápszivattyú a 4 gőzgép és a mély­kútszivattyú közös 5 dugattyúrúdja mentén van kiala­kítva. A visszatáplált vizet 16 gáztalanítóban gázmente­síteni is lehet. Az elszivárgás, elgőzölgés miatt elveszett vizet pót­vízzel kell pótolni, ami a mélykútból származó víz is lehet. Ezt a vizet azonban kezelni kell, mielőtt a 2 gőz­kazánba vezetnénk. Ebből a célból a 2 gőzkazánból származó gőzzel fűtött 12 elgőzölögtető van rendsze­resítve, amelyhez a gőz 13 gőzvezetéken át érkezik. A 12 elgőzölögtetőhöz 14 pótgőzvezetéken át 15 elő­­gyűjtő van csatlakoztatva. A pótvizet 11 csövön át jut­tatjuk a 12 elgőzölögtetőbe. A találmány szerinti berendezésnek az I. ábrán .be­mutatott kiviteli alakja a következőképpen működik. Az 1 tüzelőberendezésben szilárd tüzelőanyagot, hulladékot égetünk el és az így felszabaduló hővel gőzt állítunk elő a 2 gőzkazánban. Ezt a gőzt 3 csövön át a 4 gőzgéphez vezetjük. Minthogy a 4 gőzgép 5 dugattyúrúdjához a mélykútszivattyún kívül a 10 kazántápszivattyú is csat­lakoztatva van, a 4 gőzgép egyidejűleg mindkettőt mű­ködteti. A 4 gőzgépből kilépő fáradtgőzt a 7 felületikonden­zátoron lecsapatjuk és a 8 táptartályban gyűjtjük. Mindkettőben a 9 csövön át a mélykútból érkező víz a hűtő közeg. A lecsapódott vizet a 10 kazántápszivattyú visszajuttatja a 2 gőzkazánba a 17 tápvízvezetéken át. Ezt a vizet szükség esetén kiforralással gáztalaníthatjuk is a 16 gáztalanítóban. Mint ahogy korábban említettük, az elcsöpögési vízveszteséget pótolni kell a berendezésben keringő víz­minőség megőrzése mellett. Ezért a pótvizet kezelni, tisztítani és lágyítani kell. Ebből a célból a 12 elgőzö­­lögtetőn először gőzzé alakítjuk, majd a 15 előgyűjtő­­ben lecsapatjuk. De a 15 előgyűjtő gondoskodik arról is, hogy a 2 gőzkazán ne kerülhessen vákuum alá. A 2. ábra az 1. ábra szerinti elrendezés részletét, a 4 gőzgépet és a hozzá csatlakozó mélykútszivattyút mutatja részletesebben. Ebben a kiviteli alakban a 4 gőzgép 30 közdarab közbeiktatásával a mélykút tete­jére van építve. A mélykút önmagában ismert elrendezés, amelynek 32 béléscsövébe 31 termelőcső, ez utóbbiban pedig az 5 dugattyúrúd, valamint maga a 37 dugattyús mélykútszivattyú van elrendezve. A 31 termelőcső vége fel van tágítva, ez 33 szivattyúhenger, amelyben a 37 dugattyús mélykútszivattyú 36 dugattyúja és 34 ellensúlya van elrendezve. A 31 termelőcső legalján, azaz a 33 szivattyúhenger végénél 19 szívószeleppel van lezárva. A 31 termelőcső 29 kifolyónyílása az 1. ábrán látható 9 csőhöz csatlakozik, amit itt nyíllal jeleztünk. A 4 gőzgépben az 5 dugattyúrúdhoz 21 gőzdugattyú­­rúd közvetítésével 18 gőzdugattyú csatlakozik. Az 5 dugattyúrúd 27 tömszelencénél, a 21 gőzdugattyúrúd gőz oldali 20 tömszelencénél van tömítve. A csatlako­zásról és az egyenes bevezetésről 22 keresztfej segít­ségével gondoskodunk. De a 22 keresztfej 26 tolattyú vezérlő szerveként is szolgál. A 26 tolattyú nyitja, illet­ve zárja a 24 gőzbeömlő csatornát, illetve a 26 gőzkiöm­lő csatornát. A 22 keresztfej és a 26 tolattyú 23 vezérlő­mechanizmus útján van egymással összekötve, amely a gőzgépek esetében általánosan ismert megoldás, ezért itt most külön nem ismertetjük. Láthatjuk tehát, hogy a munkagép és az erőgép közös szerkezeti egységet alkot. Mint ahogy a fentiekből kitűnik, semmiféle kenő­anyag, olaj nincs a 4 gőzgépben expandáló gőzben. Az egymáshoz képest elmozduló, egymáshoz súrlódó alkatrészeket ezért olyan anyagból kell készíteni, illetve olyan bevonattal kell ellátni, ami lehetővé teszi, hogy 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom