184274. lajstromszámú szabadalom • Berendezés rúd alakú előfeszített vasbetonelemek, főleg vasbeton aljak előregyártására
1 184 274 2 A találmány tárgya berendezés rúd alakú előfeszített vasbeton elemek, fcáeg vasbeton aljak előre gyártására. A magyar nagyüzemi vasbetonalj-gyártásban ismeretes olyan berendezés, amelynél hosszirányban egymás után több sablon van elrendezve, amelyeknek közös a vázszerkezetük. A vázszerkezet egyik végén helytálló feszitőbakkal, másik végén pedig feszítőgéppel meneszthető feszítőbakkal van ellátva, ahol a feszitőbakok a sablonokon .végigérő fcetonacélhuzalok számára egy-egy befogófejjel rendelkeznek. Az egymás után elhelyezkedő sablonok között diafragmaegységek vannak elrendezve, amelyek a sablonok formázó tereit elválasztják. A fenti berendezéssel egyidejűleg általában öt vasbeton aljat gyártanak. A közös vázszerkezetet lényegében két U-gerenda képezi, amelyek alul fenéklemezzel vannak összehegesztve. Az U-gerendák sík hosszoldala és a fenéklemez képezi lényegében a vasbeton aljakat formázó sablonokat is, amelyeknek felfelé bővülő, trapéz keresztmetszetű formázótereit egy-egy olyan diafragmaegység választja el, amely a bevonacélhuzalok vízszintes tájolásához függőleges hornyokkal van ellátva. A diafragmaegységnek az ilyen függőleges hornyokkal ellátott eleme egymástól távközzel elrendezett két lemezből áll, amelyek közötti hézagba a betunacélok függőleges irányú tájolásához rudakat dúgnak át a sablonok oldalfalain. Továbbá, a fenti berendezés a sínlekötő-szerelvények felszereléséhez szükséges fa- vagy műanyag betétek tájolására és rögzítésére alkalmas egységekkel is el van látva. Ezek az egységek a sablonfenék furatán átvezethető, a betétet a sablonfenékre szorító és egyúttal tájoló menetes rúdként vannak kialakítva, amelyek ki- és beszerelését egyidejűleg alulról és felülről kell végezni. A fenti berendezés hiányossága, hogy kizárólag olyan vasbeton aljak gyártására alkalmas, amelyeknek oldalfelületei a feszítésiránnyal párhuzamos síkok, mindenféle mintázattól vagy keresztmetszet-változástól menetesek. Ez azzal függ össze, hogy a 350-400 kN feszítőerő alkalmazásánál a teljes huzalköteg rugalmas nyúlása 70—120 mm közötti értékű. A beton bedolgozása és szilárdulása után ezt a feszítőerőt megszüntetik, miközben a sablonok közötti, be nem betonozott huzalok mintegy 7—12mm-t rugalmasan megrövidülnek. Eközben az elmozdulás közben a fenti hatalmas erő a feszítésiránnyal nem párhuzamos vasbeton aljrészeket, például nyúlványokat szétmorzsolná, vagy ezeken a helyeken olyan befeszüléseket okozna, amelyek lehetetlenné tennék a kizsaluzást. Mindez egyúttal korlátozza az alkalmazható sinlerögzítő szerkezetek választékát is. A vágányokkal szemben támasztott újabb követelmények (hegesztett sínek, nagyobb sebesség, különféle sínlerögzítő szerkezetek alkalmazása) szükségszerűen a vasbeton aljak geometriai kialakításának bonyolultabbá válását idézi elő, ami azonban a fenti berendezéssel nem teljesíthető. A fenti berendezés további hiányossága, hogy a sablonokat is képező közös vázszerkezet a feszítéskor igen nagy terhelésnek van kitéve és mivel hossza mintegy 13 m-es, ebben óhatatlanul nemkívánatos rugalmas deformációk lépnek fel, ami a termék méretpontosságát ronthatja. Másrészt, mivel a diafragmaegységeket a betonozás után azonnal kiszerelik, a nyers betonban a huzalok elmozdulhatnak, következésképpen beágyazottságuk nem kielégíthető, az aljvégek pedig nem eléggé tömörek. Mindez rontja a termék gyártásminőségét, teherbíróképességét és élettartamát. A találmánnyal célunk a fenti hiányosságok kiküszöbölése. A találmánnyal megoldandó feladat ennek megfelelően a bevezetőben leírt típusú vasbetonelem-gyártó berendezést úgy tökéletesíteni, hogy azzal tetszőleges geometriai kialakítású előfeszített vasbeton elemek, főleg vasbeton aljak legyenek gyárthatók, mégpedig lényegesen jobb minőségben, mint az ismert megoldásnál. A kitűzött feladat megoldásához olyan rúd alakú előfeszített vasbeton elemek, főleg vasbeton aljak előre gyártására alkalmas berendezésből indultunk ki, amelynél legalább két, hosszirányban egymás után elrendezett sablonnak közös vázszerkezete van, ennek egyik vége helytálló feszítőbakkal, másik vége pedig meneszthető feszítőbakkal van ellátva, a feszítőbakoknak a sablonokon átvezetett betonacélhuzalok számára befogófejük van, valamint az egymás utáni sablonok között, azok formázótereit elválasztó diafragmaegység van elrendezve, cmelyet a találmány szerint azzal fejlesztettünk tovább, hojy a sablonok a közös vázszerkezethez képest a feszítés irányában elmozdítható betétsablonként vannak kialakítva. Célszerű az olyan kivitel a találmány szerint, amelynél a betétsablonok hosszoldalaik mentén felső peremmel vannak ellátva, amelyeknél fogva a betétsablonok a vázszerkezet főtartóin ülnek. A peremek előnyösen a vázszerkezet főtartóihoz rögzített vezetékekben vannak megvezetve. A találmány szerint a diafragmaegységnek a vázszerkezethez oldhatóan rögzített és a gyártás során bent maradó maglemeze és ezt kétoldalról burkoló, kiemelhető köpenyeleme van, ahol a köpenyelemen vannak a függőleges huzaltájoló hornyok kialakítva, a maglemez viszont a függőleges hornyok szimmetriavonalával azonos középvonalú vízszintes huzaltájoló hornyokkal van ellátva, amelyek egyik oldala a maglemez aljától kiinduló bevezetőhoronyhoz csatlakozik. A találmány szerinti berendezés betéttájoló és -rögzítő egységekkel látható el, amelyeknek egyik végével felülről a betétsablon furatán átvezethető, ezen a végén lelapolással ellátott csapjuk van, a lelapolás a csap behelyezett állapotában rugalmas reteszelőelemmel működik együtt, amely a csap egyik helyzetében annak elmozdulását akadályozza, ehhez képest elfordított másik helyzetében azonban a csap axiális kiemelését lehetővé teszi, továbbá a csap másik vége fordítóelemmel van ellátva és betétleszorító anyával menetesen kapcsolódik. A találmányt részletesebben a rajz alapján ismertetjük, amelyen a találmány szerinti berendezés példakénti kiviteli alakját tüntettük fel. A rajzon: Az 1. ábra a találmány szerinti berendezés vázlatos felülnézete; a 2. ábra az 1. ábrán II—II vonal mentén vett metszet viszonylag nagyobb léptékben; a 3. ábra az 1. ábra szerinti berendezés részletének, nevezetesen a betétsablonnak perspektivikus képe; a 4. ábra az 1. ábrán IV—IV vonal mentén vett metszet viszonylag nagyobb léptékben; az 5. ábra a 4. ábrán V-V vonal mentén vett metszet; a 6. ábra az 1. ábrán VI—VI vonal mentén vett metszet viszonylag nagyobb léptékben; a 7. ábra nézet a 6. ábrán VII nyfl irányában tekintve; a 8. a) és 8. b) ábrák a 6. ábrán VIII-VIII vonal mentén vett metszet, két különböző üzemi helyzetben. 5 10 15 20 25 3C 35 40 45 50 55 60 65 2
