184274. lajstromszámú szabadalom • Berendezés rúd alakú előfeszített vasbetonelemek, főleg vasbeton aljak előregyártására
1 184 274 2 Az 1. ábrán öt vasbeton alj egyidejű gyártására alkalmas berendezést tüntettünk fel. Ennél a hosszirányban egymás után elrendezett sablonoknak közös 10 vázszerkezetük van. A 10 vázszerkezet a jelen esetben két végigmenŐ 11 U-tartóból és ezekkel hegesztéssel összekap- 5 csőit 12 összekötőlapokból áll. A 10 vázszerkezet önmagában ismert módon egyik végén helytálló 13 feszítőbakkal, másik végén pedig külön nem ábrázolt feszítőgéppel meneszthető 14 feszítőbakkal van ellátva, amelyek betétacélhuzalok számára ismert 15, illetve 16 10 befogófejjel vannak felszerelve. A berendezés öt sablonjának formázótereit 17 diafragmaegységek választják el. A találmány szerint a sablonok a közös 10 vázszerkezethez képest az előfeszítés irányában elmozdítható 18 betétsablonként vannak kialakítva. A 2. ábrán jól látha- 15 tó, hogy a teknőszerű 18 betétsablonnak felső részén kétoldalt vízszintes 19 peremei vannak, amelyeknél fogva a 10 vázszerkezet 11 U-tartóinak felső szárain ül a 18 betétsablon. A 19 peremek 20 vezetékekben elmozdíthatóan helyezkednek el, amelyek itt a 11 U-tartókhoz 20 vannak csavarozva. A feszítés irányát, amely azonos a berendezés és a sablonok hosszközépvonalával, 21 hivatkozási számmal jelöltük. A 10 vázszerkezet az ábrázolt esetben a 11 U-tartókra felhegesztett 22 támaszokkal van ellátva, amelyek a 18 25 betétsablon ferde oldalait kétoldalt támasztják (1. és 2. ábra). A 3. ábrán látható a 18 betétsablon példakénti kiviteli alakja. Itt jól kivehető, hogy a 18 betétsablon a végei felé szélesedik és oldalfelületein bemélyedései vannak. A 18 30 betétsablon előnyösen egyetlen darabból, például sajtolással készülhet 4-5 mm-es acéllemezből, de kisebb sorozat esetén a hegesztett kivitel gazdaságosabb lehet. A találmány szerinti berendezésnél a 18 betétsablon geometriai kialakítása tetszőleges lehet. 35 A 17 diafragmaegység találmány szerinti példakénti kiviteli alakjának részleteit a 4. és 5. ábrán tüntettük fel. Ez 23 maglemezből és a maglemezt kétoldalról burkoló, kiemelhető 24 köpenyelemből áll. (A 4. ábra jobb oldali részén a 23 magelem szemléltetése kedvéért a 24 40 köpenyelemet elhagytuk.) Az 5. ábrán látható, hogy a 17 diafragmaegység a két elválasztandó formázóterű 18 betétsablon 18a, illetőleg 18ß homlokoldala között van elrendezve, tehát a kiemelhető 24 köpenyelem két külső oldala formázza a vas 45 beton aljak homlokfelületét. A 23 maglemez itt téglalap alakú lemez, amely a 10 vázszerkezet 11 U-tartóihoz 25 csavarokkal oldhatóan van rögzítve. A 24 köpenyelem alsó végétől kezdődő függőleges 26 hornyokkal van ellátva, amelyeknek az a feladata, hogy a 50 formázótereken végigérő 27 betéthuzalokat vízszintesen, tájolják. A jelen esetben a 27 betéthuzalok párosával vannak elrendezve, ezek függőleges szimmetriavonalát 28 hivatkozási számmal jelöltük, amely megegyezik a 26- homyok szimmetriatengelyével. A 24 köpenyelem a 55 könnyebb kiemeléshez 29 fogantyúval van ellátva. A 23 maglemeznek a 28 szimmetriavonal mentén vízszintes 30 hornyai vannak, amelyek a 27 betéthuzalok mindenkori névleges függőleges helyzetének megfelelően vannak kialakítva, és azokat függőlegesen tájolják. A 30 60 hornyok egyik oldala soronként egy-egy 31 bevezetőhoronyhoz csatlakozik, amely a 23 maglemez alsó szélétől indul és lefelé kissé bővülőén van kialakítva (4. ábra). A 6—Ï. TJ) ábrákon a találmány szerinti betéttájoló és -rögzítő 32 egység példakénti kiviteli alakja látható, 65 amely vasbeton aljak sínlekötő szerelvényeinek felszereléséhez szükséges fa- vagy műanyag betétnek a 18 betétsablonban való tájolására és rögzítésére szolgál. Az ábrázolt berendezésnél minden 18 betétsablon négy-négy ilyen 32 egységgel rendelkezik. A 6. ábrán a fabetétet 33, a vasbeton aljat 34, a 33 fabetét végigmenő furatát 35, a 18 betétsablon fenekére alulról felhegesztett talplemezt 36, az átmenő furatot pedig 37 hivatkozási számmal jelöltük. A betéttájoló és ■rögzítő 32 egységnek egyik végével felülről a 33 fabetét 35 furatán is a 18 betétsablon 37 furatán átvezethető 38 csapja van. A 38 csap felső végén 39 fordítóelemmel mereven van összekapcsolva, amely külön nem ábrázolt lelapolással van ellátva. A 38 csap betétleszorító 40 anyával menetesen kapcsolódik. A 40 anya viszonylagos élfordításával a 33 fabetét leszorítható, illetve a szorítás oldható. A 38 csap a 18 betétsablonon és a 36 talplemezen túlnyúló alsó végén 41 lelapolással van ellátva, amely rugalmas 42 reteszelőelemmel, jelen esetben villa alakú acélrugóval működik együtt. A 41 lelapolás célszerűen azonos irányú a 39 fordítóelem lelapolásával. A 42 reteszelőelemet itt 43 csap tartja, amely a 36 talplemezhez van rögzítve. A 42 reteszelőelem szétnyitható szárainak véghelyzeteit belső 44 ütköző és külső 45 ütközők határolják. A 38 csap bevezetésekor a 41 lelapolások a 8. B) ábrán láthatóan helyezkednek el, amelyeken a 42 reteszelőelem szárai felfekszenek, és így akadályozzák a 38 csap axiális irányú kihúzását. A 8 À) ábrán azt a helyzetet szemléltetjük, amelyben a 42 reteszelőelem szárait a 90°-kai elfordított csap szétfeszíti, ebben a helyzetben a 38 csap szabadon kihúzható. A találmány szerinti berendezés ábrázolt példakénti kiviteli alakjának működésmódja a következő: A 27 betéthuzalokat először is befogjuk a 15 és 16 befogófejekbe, majd kismértékű megfeszítéssel kiegyenesítjük azokat. Ezután a 18 betétsablonok közé behelyezzük és a 25 csavarokkal a 10 vázszerkezet 11 U-tartóihoz rögzítjük a 17 diafragmaegységek 23. maglemezeit, amelyeknek vízszintes 30.hornyaiban a betéthuzalok a kívánt függőleges helyzetbe kerülnek. Előnyösen minden második 23 maglemezt 180°-kai elfordítva helyezünk be. Ezt követően a 23 maglemezekre ráhúzzuk a 24 köpenyelemeket, amelyeknek a függőleges 27 hornyai a 27 betéthuzalokat vízszintesen tájolják. Ezzel a 27 betéthuzalok tájolását befejeztük, amit követhet a huzalfeszítés. A feszítés után a 18 betétsablonokba betont töltünk, majd a betonozás után a 24 köpenyelemeket a 23 maglemezekről leemeljük. A 23 maglemezeket azonban a beton megszilárdulásáig nem szereljük ki. így a 27 betéthuzalok gyártás közbeni esetleges elmozdulását megakadályozzuk. A beton bedolgozása után ,annak szilárdulását önmagában ismert módon telített nedves vízgőzzel gyorsítjuk. Mintegy 8 óra után a betonaljakból álló és egymással a betéthuzalokkal összekötött „aljköteg” önmagában ismert módon kizsaluzható, amihez előzetesen a huzalfeszítést megszüntetjük. Az aljkötegből azután az összekötő betéthuzalok átvágásával kapjuk a vasbeton aljakat. A 350—400 kN-os feszítőerő megszüntetésekor a 18 betétsablonok a vasbeton aljakkal együtt a 10 vázszerkezethez képest a feszítés 21 irányával ellentétesen elmozdulnak. (Itt tehát hem a terméknek kell a sablonhoz képest elmozdulnia, mint az ismert megoldásnál!) A 3
