184261. lajstromszámú szabadalom • Jelyzetérzékelő, digitális abszoluthelyzet meghatározásához

1 184 261 2 A találmány helyzetérzékelő, illetve a helyzetérzékelő kódjel-hordozó elemeinek kialakítása, gépelemek ésjvagy szerkezeti elemek helyzetének meghatározásához, mely­nél az alkalmazott megoldás lehetővé teszi a helyzetérzé­kelő átviteli függvényének független változójához a digi­tális függő változó beállíthatóságát. Ez alatt az értjük, hogy a helyzetérzékelő letapogató érzékelőjének el­mozdulásához - tehát helyzetérzékelő átviteli függvé­nyének független változójához, amely távolság vagy szög­érték lehet - a megkívánt pontosságnak megfelelően rendelhető hozzá egy számérték — tehát az ún. digitális függő változó. Vagyis az adott távolsághoz vagy szöghöz rendelt szám (vagy fordítva az elérendő számhoz vagy tartozó távolság, illetve szögérték) tetszőleges finomság­gal beállítható. Ismert, a kódjel hordozó elemek alkalmazása a vezér­léstechnikában, így például a különféle digitális vezérlési abszolút helyzetérzékelő rendszerekben. Ezen rend­szerek alkalmazása szerszámgépek és emelőberendezések terén gyakori, ahol például a működéssel szorosan össze­függésben a szerszámgépek szán helyzetét, az emelő berendezések gémállását, gémszög helvzetét érzékelik és vezérlik. Ezek mellett, ezen rendszereken belül mind jelentősebb alkalmazási terület alakult ki a nehézüzemű gépi berendezéseknél is. A gyakorlatban alkalmazott vezérlési rendszereknél többnyire a lineáris pályán el­mozduló, vagy tengely körül elforduló szerkezeti elemek helyzetérzékelésére jól bevált gyakorlati módszer, hogy a pálya - a felbontási finomság igényének megfelelő - pontjaihoz egylépésű kódot rendelnek, amelyet az el­mozdulás során egy letapogatófej értelmez, majd a fel­­használásnak megfelelő jellé (kijelzett szám, komparációs szint stb.) alakít. A kód elemei a gyakorlatban alkalma­zott és ismert rendszereknél az elmozdulásra merőlege­sen (szögadónál sugár mentén) kialakítottak, és számu­kat a teljes átfogás és kvantumhányadosa határozza meg. Egylépésű kódként többnyire bináris, vagy BCD tükrö­zött kódok a használatosak (pl. Gray, Watts stb.). Ilyen jellegű megoldást ismertet a 301 896 lajstrom­­számú osztrák Leolvasóberendezés egy digitális szög­mérőhöz című szabadalom. A szabadalom hagyományos kódkialakítású szögmérő újszerű leolvasó berendezésé­nek megoldását mutatja be. A szabadalomtól a találmány — lényeges eltérése abban van, hogy a fent említettel szemben bejelentésünk újszerű kódkialakításra vonatkozik és hagyományos leolvasóberendezést valósít meg. Ugyancsak optikai körosztású szögmérő berendezést mutat be az 590456 lajstromszámú svájci eredetű szabadalom. Bejelentésünkkel szembeni eltérése abban van, hogy ez a berendezés sem a kódkialakításra, hanem annak leolvasó részére vonatkozik, mely átlagérzékelő elemek elrendezettsége révén interpolálja a kódátmene­tek közötti értékeket. A megelőzőekben ismertetett digitális helyzetmérési elv kiválóan alkalmas ismert mechanikai elrendezésben történő megvalósításra, ahol a helyzetpontokhoz egyér­telműen egy számot rendelünk. Például 0,01 mm-es szánelmozdulást hozhatunk létre egy 2 mm menet­emelkedésű golyós orsós meghajtással, amelynek szöe­­fordulását egy 200 kódlépésre beosztott kódtárcsa egy kódlépésével mérhetünk. Ugyanakkor viszont a hagyo­mányos elrendezéssel megvalósíthatatlan 0,009 vagy 0,011 mm elmozdulás beállítása ugyanezen kódlépéssel, mivel a kinematikai kapcsolat merev. A kinematikai kap­csolat állíthatóságára csak súrlódásos elven működő áttétel ismeretes, ami abszolút helyzetérzékelőknél álta­lában megengedhetetlen. További megoldás a digitális szám korrekciója egyszerű esetben szorzóművel, bonyo­lultabbnál elektronikával, célszámítógéppel. Ez utóbbi megoldások viszont rendkívül költségesek, bonyolultak és ezekből eredően számos hibaforrást hordoznak magukban. A megelőzőekben ismertetett helyzetérzékelők alkal­mazási területe adott igények és a fejlődés kapcsán bővült. Ilyen újább alkalmazási területként jelölhető meg pl. a gémesdaruk, ahol a helyzetérzékelő alkalmazására a gémszög helyzetérzékelésénél kerül sor. Ebben az eset­ben a nagyméretű acélszerkezetek gyártási pontatlan­sága, lazább mérettűrései következtében különösen szük­ségessé teszi a helyzetérzékelő finom állíthatóságát. Az ismert módszerek ezen igényeket kielégíteni az előírásokkal megegyezően nem képesek. Találmány célja olyan digitális helyzetérzékelő kialakítása, amely a függő és független változó között a merev kinematikai kapcso­lat mellett szükséges finom állíthatóságot biztosítja. A találmány azon a felismerésen alapul, hogy az elvárásnak megfelelő helyzetérzékelő kialakítható, ha az elmoz­duláshoz képest a kódátmenetek nem merőlegesek, hanem ferde kialakításúak az elmozdulás irányával. A találmány helyzetérzékelő gépelemek és/vagy egyéb szerkezeti elemek abszolút helyzetének meghatározásá­hoz kódjel segítségével, melynek kódjelhordozó eleme ezen kódpályája és kódátmenetei vannak, továbbá letapogató érzékelője van, és melynél a kódátmenetek, a kódpálya érintőjé(i)vel a merőlegestől eltérő a szöget zárnak be és a kódpálya a letapogató érzékelő méreténél szélesebb, ezáltal a letapogató érzékelő a kódpálya középvonalával kívánt mértékű ß szöget bezáró elmozdu­lási pályára szerelhető. A találmányt a továbbiakban ábrák alapján ismertet­jük, melyeknél az 1. ábra a lineáris helyzetérzékelő, a 2. ábra szöchelyzet-érzékelő kivitelét mutatja vázlatosan, míg a 3. ábra a szöghelyzet beállíthatóságának leveze­tését szemlélteti. A találmány szerinti kivitelezés megtartja a merev kinematikai kapcsolatot az elmozduló test pl. darugém és az 1 kódjelhordozó (kódléc, vagy kódtárcsa) között, a 2 letapogató érzékelő csupán a 4 kódátmenetek geo­metriai elhelyezésén és az általa befutott pályán változ­tat. Az elrendezést az 1. ábra négysávos 1 kódjelhordozó példáján mutatjuk be, ahol az egyes 3 kódpálvák széle­sebbek mint a 2 letapogató érzékelő (pl.: optikai csatoló) mérete. A 4 kódátmenetek az elmozdulás irányára nem merőlegesen, hanem a szög alatt hajlanak. Az L mérendő távolság kezdetén a 2 letapogató érzékelő a 3 kódpálya középhelyzetében van. Ha most a 3 kódpálya és a 2 letapogató éizékelő egymáshoz Jcépesti pályáját ±(3 szög­gel kimozdítjuk a párhuzamosból, a pontozott, vagy a szaggatott vonalaknak megfelelően a végérték 4 kód­átmenetét ±AL távolság befutásakor éri el, a közbeeső értékeket pedig egyenes arányban kisebb eltéréssel. Ezzel az adott távolsághoz rendelt szám, vagy az elérendő számértékhez tartozó távolság finoman beállítható. Az 1. ábrán feltüntetett úgynevezett lineáris helyzetérzékelő a következő összefüggések alkalmazásával alakítható ki. Az L távolság ±X százalékos finom beállításához 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom